Tisztogatás az Akadéminán?

Radnóti Sándor tájékoztatása szerint az intézetből eltávolított munkatársakkal való szolidaritás kifejezéseként indult el az akció.

Mint írta, az ügy hátterében az áll, hogy "egy világosan körülhatárolt cél" - egy tudományfilozófiai intézet létrehozása - érdekében nagyhagyományú filozófiai diszciplínák (etika, esztétika, vallásfilozófia, filozófiatörténet, Lukács-kutatás) érdemes képviselőit akarják kitakarítani az intézetből.

Közölte, ezt a folyamatot meg is kezdték "olyan kiváló kutatók eltávolításával, mint Laki János vagy Mesterházi Miklós, valamint Tamás Gáspár Miklós küszöbön álló nyugdíjazásával".

A petíciót eddig mintegy 850-en írták alá, köztük tizenhat akadémikus; az MTA kilenc filozófus tagja (rendes, levelező és külső tagok) közül hat. A negyvenegy filozófus akadémiai doktorból huszonegy írta alá, ami a filozófus társadalom túlnyomó többségét jelenti.

Radnóti Sándor közleményében azt is kiemelte, hogy az aláírók között van "a magyar humán tudományok nesztora", Szilágyi János György, továbbá Kornai János, Ferge Zsuzsa, Marosi Ernő, Heller Ágnes, Kelemen János, Török László, Almási Miklós és Galavics Géza.

Az aláírók szerint Boros János, az intézet igazgatója napi gyakorlattá tette "a munkavállalói jogok lábbal tiprását és a vezetői hatalommal való visszaélést".