2024. április 19. - Emma

Révész Máriusz: kilencven évet késtünk ezzel

Az iskoláknak lehetősége lesz állami támogatással, határon túli osztálykirándulásokon részt venni. A javaslatot többek között Révész Máriusz képviselő jegyzi, aki a nemzeti identitás fontosságáról nyilatkozott lapunknak.
2010. október 21. csütörtök 06:50 - Fontos Erzsébet
Az emléknap iskolákba való bevezetése kapcsán mi fontosabb: a nemzeti identitás és eszme megszilárdítása, a Fidesz névjegyének történelembe vésése, vagy a pesszimista magyar mentalitás megváltoztatása?

Vajon kire hárulnak az utazás költségei?
Jövő tavasszal, az érettségi szünetben elindulhatnak azok a programok, amelyek keretében állami támogatással akár százezer magyar iskolás juthat el határon túli magyar területekre – mondta a Magyar Nemzetnek Pokorni Zoltán (Fidesz), a határozati javaslat egyik beterjesztője.

www.hirtv.hu
Ehhez semmi köze nincs a Fidesz emlékkönyvekbe való rögzítéséhez. Trianon kérdése nagyon sokáig tabu volt Magyarországon. Nem is tudtak vele mit kezdeni, és nagyon sokan ma sem tudnak vele mit kezdeni. Sőt, ez alól akár a történelem tanárok sem kivételek. Nem véletlen,  a Trianoni Emléknap elnevezés helyett Nemzeti Összetartozás Emléknapját választottuk, hiszen ez az elnevezés pozitív tartalmat hordoz.

Ezzel azt szeretnénk kifejezni, hogy azok a magyar nemzetiségű emberek, akik a történelem rossz eszménye folytán elkerültek Magyarországról, azokkal mi összetartozunk. Nem arról beszélünk, a történelemkerekét vissza lehetne fordítani, vagy van normális revízióra épkézláb esély. A Nemzeti Összetartozás Emléknapjával arról szeretnénk megemlékezni: jó ideig egy országban éltünk és ma is egy nemzetiségűek vagyunk a határon túliakkal, tehát felelősek vagyunk egymás iránt.

Milyen emléknapok lesznek az iskolákban?

Három nap lesz: a Holokauszt Emléknap, Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja, és a Nemzeti Összetartozás Emléknapja.

Ezek mind olyan témák, melyek az iskolákban sokáig tabunak számítottak. Fontos ezeket a kérdéseket a helyükre tenni ahhoz, hogy a következő generáció normálisan tudjon felnőni, és ezekről a kérdésekről frusztráció- és gátlásmentesen tudjon beszélni.

Ezzel nem késtünk el jó pár évet?

Ezzel kilencven évet késtünk el. Valóban több generáció nem tud ezzel a kérdéskörrel mit kezdeni. Ha valaki kimondja, akkor Magyarország egy része fasisztának nevezi és mindenféle borzasztó képzetekkel társítja. Mindezért tisztázni kell ezt a kérdéskört, már az általános iskolákban, közoktatási intézményekben.

A határon túli utazások során mi a fontosabb: a határon túli kultúra, élet megismerése, a kapcsolatok ápolása, vagy a nemzeti eszme kollektív megalapozása?

Az általános és gimnazista gyerekeket a nagy eszmék viszonylag hidegen hagyják. Fontos személyesen megtapasztalniuk: a határ túloldalán (Szlovákiában, Romániában, Kárpátalján) magyarok élnek. Ugyanúgy beszélnek és ugyanúgy gyerekek, fiatalok, mint ők. Nagyon sokan ezt nem tudják.

A magyar társadalom nagy részében a határon túlhoz kapcsolódó ismeretek, utazások teljesen hiányoznak. Lényeges a gyerekeknek tudniuk, a határon túli területeken magyarok is élnek. Legyen kapcsolatuk velük. Tudják, például hogyan néz ki Kolozsvár. Az általános iskolai évek alatt, nyolc éven keresztül van osztálykirándulás. Az a cél, hogy a közoktatási tanulmányok alatt mindenki legalább egyszer jusson el a határon túli magyar lakta területre. Ez nem megy a magyar osztálykirándulások rovására.

A határon túli magyarok Magyarország számára plusz erőforrást jelentenek. A kis-és középvállalkozások szeretnének terjeszkedni külföldi irányba, akkor Romániában, Szlovákiában, Szerbiában találkoznak anyanyelvükön beszélő emberekkel, így az ottani jogszabályokat és a nem mindig európai ügyintézési módokat profi módon kezelik. Fontos ezeket a kapcsolatokat minél korábban és minél szélesebben összekötni.

Miért fontosabb a határon túli területeket megismerni és az ottani emberekkel ápolni a kapcsolatot, ahelyett hogy először az itthoni kapcsolatokat és helyzetet hoznánk rendbe?

Ezeket mondvacsinált ellenérvnek tekintem. A parlamentben a Fidesz, KDNP, LMP, Jobbik is gond nélkül elfogadta ezt a javaslatot. Szili Katalinnak voltak módosító indítványai. Ő azt mondta: támogassuk a határon túli magyarok Magyarországra látogatását. Az MSZP frakció maga zárja be önmagát a kalodába. A nemzeti kérdések iránt teljesen érzéketlen és teljesen mondvacsinált, értelmetlen indokokkal jön elő.

Mi alapján választják ki, mely osztály, hány fővel utazhat a határon túlra?

A cél: mindenkinek megadni a lehetőséget, hogy egyszer eljuthasson a határon túli régi magyar területekre . Az első időszakban pályázati eljárás keretében osztják ki az erre szánt pénzeket. Nagy munka lesz, hiszen hihetetlen mennyiségű pályázat érkezik majd. Évfolyamonként százezer gyerek van az országban, így körülbelül ennyi gyerek utazását kellene segíteni. Nyilván ez nem épül fel egyik pillanatról a másikra.

Ez egy folyamatos és egyben fokozatos fejlődés lesz. A pályázatokat szeretnénk úgy elbírálni, hogy figyelemmel kísérhessük a programokat, a diákok milyen módon kerülnek kapcsolatba a határon túli magyar fiatalokkal. Ezt szúrópróbaszerűen ellenőrizni kell. Emellett komoly logisztikát igényel: ne az legyen,  egy osztály akár három-négyszer is kirándul a határon túlra, mások pedig egyszer sem.

Összeegyeztethető, hogy az iskolák alapellátása egyes esetekben rendkívül silány állapotban van, emellett néhol pedagógusbérezések maradnak el, ennek ellenére a kormány határon túli utazásokat szervez?

Az önkormányzati szférában és az egyházi iskolákban döntően megkapják a pedagógusok a fizetéseket. Egy magyar ember identitásának, értékrendjének fontos része: tud a határon túl élő magyarokról és valamilyen kapcsolata is van velük.

Magyarországon belüli osztálykirándulások esetén felmerülhet a kérdés: miért fordítunk pénzt a kultúrára és miért támogatjuk a színházi előadásokat miközben hajléktalanok is vannak az országban. Az a nép, amelyik a kultúrájára nem fordított pénzt, az sosem maradt fenn a történelem folyamán. Kultúra, identitás rendkívül fontos kérdés. A külhoni magyarokkal való kapcsolatba kerülés a nemzeti öntudatunknak, nemzeti önismeretünknek egy rendkívül lényeges része.

Az elgondoláshoz szükséges pénzt hogyan teremti elő a kormány?


Most készül a költségvetés. December 23-án megtudom, meglesz-e az a kétmilliárd forint, amiből az első évben el lehet indítani  a programot. Lesz pénz a költségvetésben erre a célra, a nehéz költségvetési helyzet ellenére.

A végén nem a szülőkre hárul majd az utazások finanszírozása?

A belföldi osztálykirándulásokat döntően a szülők fizetik. Minimális célkitűzésünk:  egy külföldi osztálykirándulás nem lehet drágább a belföldinél. Döntő részben a plusz utazás költsége miatt van némi árkülönbség. Valószínű annyi pénz nem lesz a költségvetésben, hogy teljes egészében ezt a szülőktől át lehessen vállalni.

Szegényebb vidékeken szegényebb gyerekek esetében nagyobb támogatást is adhatunk. Esetleg ugyanolyan támogatást adunk, de jelezzük az iskoláknál: a gyerekek között nem egyenlő részben kell elosztani a pénzt, így a pénztelenebb tanulóknak nagyobb részt is adhatnak. Ezek mind részletkérdések, így az országgyűlési határozat ezt nem tartalmazza. Mindezeket a későbbiek folyamán kell pontosan és részletesen kidolgozni.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását