Csak a vörösiszapban nem lehet ennyi nehézfém

Sajtótájékoztatón mutatta be ma a Greenpeace a helyszínen vett minták eredményeit. A kedden vételezett minták eredményei csütörtök délutánra készültek el, az eredmények igen aggasztóak.

Az arzén-koncentráció kétszerese a vörösiszapra jellemzőnek, de találtak ezen kívül higanyt és krómot is a Kolontár közelében vételezett mintákból.

Az eredmények egyaránt azt mutatják, az eddig nyilvánosságot látott adatok a valósnál jóval ártalmatlanabbnak festik le a mérgező iszap káros hatásait. A vizsgálatok azt mutatják, több olyan mérgező nehézfém is belekerült a vörösiszapba, ami csak timföldgyártás melléktermékeként nem lehetne az iszapban, így felmerülhet, a Kolontár és Devecser felett található zagytározóba nemcsak az ajkai timföldgyár melléktermékeit tárolták.

Az MTA állásfoglalása szerint „a vörösiszap nem tartalmaz egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségű kioldható nehézfémet”, higany például nem is található „hivatalosan” a vörösiszapban. Ezzel szemben a bécsi és magyar laboratóriumi eredmények mást mutatnak.

Az arzénkoncentráció a megengedettnél huszonötször magasabb

A mintákban az arzén értéke 110 mg/kg, a higanyé 1,3 mg/kg, a krómé pedig 660 mg/kg. Ez a teljes kiszabadult mennyiségre nézve ötven tonna tiszta arzént jelent. A Bálint analitika a kolontári árok vizében 0,25 mg arzént mért literenként, ami az egészségügyi határérték huszonötszöröse! Ez a szennyezés már önmagában nézve hosszú távú kockázatot jelent a környék vízbázisára és élővilágára egyaránt.

Baj van a higannyal is, amely elraktározódik a táplálékláncban és az arzénhoz hasonló idegrendszeri károsodást okozhat. Ezek a vegyi anyagok a magas PH értékű, sűrű iszapban vannak jól lekötve, azaz így nehezebben kerülnek bele a táplálékláncba. Azonban ahogy hígul (például az eső hatására)a vörösiszap, úgy csökken a PH értéke és a mérgező higany és arzén könnyen beleoldódik a folyók, patakok vizébe.

Miért kért a kormány az EU-tól sürgősen szakértőket?

A sajtótájékoztatón Vay Márton, a Greenpeace szóvivője elmondta, hogy a kedden Kolontáron vételezett minták eredményei csütörtök nap közben készültek el. Az illetékes hatóságok csütörtök reggel még viszonylag ártalmatlannak minősítették a vörösiszap hatásait, aznap délután a kormány mégis gyorsan vegyi katasztrófákban jártas szakértők segítségét kérte az EU-tól.

A szóvivő szerint az eredmények szivárogtak ki valamelyik laborból, a kormányzat ezek tudatában dönthetett a gyors cselekvésről. Mint Vay elmondta, „mi inkább örülünk annak, hogy nem hivatalosan kikerültek az adatok a laboratóriumokból, mert a lehető leggyorsabb cselekvés most a legfontosabb”.

1987

A Greenpeace Magyarország felszólítja a kormányt: azonnal hozza nyilvánosságra a katasztrófa valós adatait és kötelezze a MAL Zrt-t, valamint annak milliárdos tulajdonosait, hogy maradéktalanul térítsék meg az áldozatok kárait és a katasztrófa kezelésének költségeit.

Felmerül a kérdés, miért támaszt alá valótlan adatokat a Magyar Tudományos Akadémia és a Tisztiorvosi Szolgálat. A pánik megakadályozása a cél, vagy ennél jóval többről van szó? Hányan vannak benne nyakig a magyar alumíniumgyártás iszapjában?

A Greenpeace azért sem foglalkozott az Állami Tisztiorvosi Szolgálat megnyugtató anyagaival, mert azok egy 1987-es mintavétel eredményeire alapultak. Ez elgondolkoztató.