A kaliforniai székhelyű intézet magyarországi partnerszervezete, a Dandelion Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft. hétfői közlése szerint az "ökológiai túllövés napja" szemléletesen úgy értelmezhető, hogy ettől kezdve az év hátralévő részében az emberiség a tevékenységeihez szükséges ökológiai erőforrásokat már a természeti tőke feléléséből fedezi, és már nem annak "kamataiból" él, hosszú távon is fenntartható módon.

A GFN számításokkal határozza meg a biokapacitást, azaz a természet hosszú távon is fenntartható eltartóképességének mértékét, mely a bolygó erőforrásainak minden évben megújulásra képes mennyiségét jelenti. Ezt a biokapacitást vetik azán össze az emberi szükségletek mértékével, azaz azon erőforrás-mennyiséggel, amelyet az emberiség tevékenységeihez felhasznál, valamint amely a kibocsátott szén-dioxid megkötéséhez szükséges.

"Ha valaki a teljes éves jövedelmét elkölti kilenc hónap alatt, annak valószínűleg igen komoly aggodalomra lehet oka" - idézi a közlemény Mathias Wackernagelt, a GFN igazgatóját."A helyzet nem kevésbé aggasztó, ha mindez az ökológiai költségvetésünkkel történik meg. A jelenleg tapasztalható klímaváltozás, a biodiverzitás csökkenése, az erdőirtás, a víz- és élelmiszerhiány - ezek mind egyértelmű jelei annak, hogy tovább már nem finanszírozhatjuk fogyasztásainkat - ökológiai értelemben vett - hitelből. A természet ezt csak rövid ideig teszi lehetővé számunkra" - hangsúlyozza Wackernagel a közlemény szerint.

A kutatóintézet számításai szerint a természeti erőforrások iránt támasztott emberi igények mértéke bő két évtizeddel ezelőtt lépte túl azt a szintet, amelyet a természet fenntartható módon biztosítani tud. Jelenleg majdnem másfél évre van szüksége a földi ökoszisztémának ahhoz, hogy előállítsa - megújítsa - azon erőforrásokat, amelyeket az emberiség egy év alatt elfogyaszt.
Az Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day) a nagy-britanniai székhelyű New Economics Foundation által kidolgozott koncepció.

Az ökológiai költségvetés felélésének napját idén a 2007-es év statisztikai adataiból kiindulva vetítik ki a jelenre (mivel ez a legutóbbi év, amelyre globális szintű statisztikai adatok rendelkezésre állnak). Tavaly a túllövés napja még több mint egy hónappal későbbre, szeptember 25-re esett, igaz, a különbség egy része a számítási módszertan fejlődésével és a pontosabb adatokkal magyarázható. A legfrissebb adatok például azt mutatják, hogy világszinten kisebb a biokapacitás értéke, mint ahogy azt korábban becsülték, főként a legelőterületek tekintetében.

Andrew Simms, a New Economics Foundation szakpolitikai igazgatója a fogyasztás növekedését okolja a túllövés napjának korábbra tolódásáért. A The Daily Telegraph című brit napilap internetes kiadásának beszámolója szerint Simms a fejlődő országok, így például Kína lakosságának növekvő hús-, valamint autó- és más energiaintenzív termékfogyasztását említette példaként. Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy a zöld fejlesztések és energiahatékonyság ellenére a gazdag országok is egyre többet fogyasztanak, mivel az emberek folyamatos keresletet mutatnak a legújabb technológiai újdonságok iránt.

Mathias Wackernagel szerint a jó hír az, hogy a legtöbb technológia és megoldás, mellyel a problémák orvosolhatóak lennének, már léteznek, illetve elérhetőek bárki számára. Ezek közé tartozik az okos várostervezés, az energiahatékony házak, az ökológiai szempontú adóreform, a fosszilis energiahordozók támogatásainak eltörlése, a racionális népességpolitika, a kerékpárhasználat, a kevesebb húsfogyasztással járó étrend, valamint a termékek és szolgáltatások teljes életciklusát figyelembe vevő árszabások megjelenése.