Életmód
Ésszel bánjon a klímával!
Napok óta dübörög a kánikula, mégis folyik az orra, tüsszent és még a válla is fáj? Kellemetlen tünetek, de ne az influenzát okolja. A klímaberendezés túlzott használata még ezeknél is súlyosabb tüneteket okozhat, így fogadja meg tanácsainkat.
Csak módjával kapcsolja
Nagy kánikulára kell felkészülnünk az elkövetkező pár napban. A nappali hőmérséklet 35 fok körül alakul és éjszaka sem lesz húsz foknál alacsonyabb hőmérséklet. A hőség elől ösztönszerűen keressük a hűvösebb helyeket, ezért hajlamosak vagyunk a szokásosnál több időt eltölteni a légkondicionált irodában vagy lakásunkban. Egyre több tömegközlekedési eszközön is élvezhetjük a klíma áldásos hatásait, hajlamosak vagyunk csak a hűvös idő kedvéért utazni a járműveken még akkor is, ha a távolságot gyalog is könnyedén áthidalhatnánk.
Ezek mind természetes reakciók a részünkről, azonban a hűvös levegő hajszolásában könnyen túllőhetünk a célon. A légkondicionálók túlzott használata ugyanis több szempontból károsítja az egészséget. A HírExtra Csizmazia Gáborral, a klíma.hu szakértőjével beszélgetett a légkondicionáló berendezések helyes használatáról.
Mennyire teremtsünk hideget autónkban, irodánkban, lakásunkban?
Semmi esetre sem legyen öt-hat fokkal hűvösebb a klimatizált beltérben, mint a kültérben, mert könnyen hősokkot kaphatunk, ha a kinti kánikulából egy nagyon lehűtött helyszínre térünk be. Sokkal rosszabb a helyzet, amikor a hűvösben eltöltött több óra után lépünk a kint dühöngő 35 fokos hőségbe.
Milyen veszélyeket rejt magában a klímaberendezés túlzott használata?
Ne irányítsuk magunkra a légkondicionáló befúvórácsait, mert ez különböző ízületi és egyéb gyulladásokat okozhat. A klímaberendezés nem termel friss levegőt, csak a benti levegőt keringeti és hűti. Ezért időnként szükséges szellőztetni, mert elfogyhat az oxigén a lakásból. Még veszélyesebb a helyzet az autóban, ha hosszabb ideig belső keringtetésen használja a klímát. Részint elfogy a levegő, másrészt annyira kiszárítja a levegőt, hogy könnyen nyálkahártya problémát okozhat. Ez főleg kisgyerekekre veszélyes.
Azt tanácsolom, hogy a nagy nyári kánikulában inkább résnyire nyitott ablakkal közlekedjünk. Így többet fog fogyasztani a gépkocsi, de legalább nem fázunk meg és nem szárad ki a nyálkahártyánk.
Nagyon fontos, hogy ne csináljunk húsz-huszonkét fokos hőmérsékletet se az autóban, se a lakásban, mert az elviselhetetlen, hatalmas erőpróbának teszi ki a szervezetet naponta többször.
Akár pár perc hűvösben eltöltött idő is elég lehet ahhoz, hogy megfázzunk, tüdőgyulladást szerezzünk?
Igen, egy megfázást pár perc alatt is könnyedén összeszedhetünk, az allergiás embereknél mindez további problémákat okozhat. Nem szabad ész nélkül használni a klímát, 15-20 fokos hírtelen ingadozást nem vészelhetünk át büntetlenül.
A tömegközlekedési eszközökön is gyakran tapasztalhatjuk, hogy a tűző napról beszállva percekkel később vacogva ülünk a fedélzeten…
Nem beszélve azokról az autókról, amelyekben manuális a klímaszabályozás. Ez a berendezés képes 5-6 fokos levegőt előállítani. Az ennyire hűvös levegő már fájdalmakat is okozhat, ahogy a bőrfelületünkhöz ér. Képzeljék el, mit él át a szervezetünk, ha a pár fokos levegővel hűtött lábunkkal kilépünk a negyven fokos kánikulába…
Most lássuk, mi a "klímahelyzet" a falakon túl? Hogyan vészeljük át a túlhűtött buszokat, villamosokat? A civilek válaszolnak.
Jégverem a villamoson
Az autónkban, irodánkban és a lakásunkban magunk állítjuk be a hőfokot a légkondicionálón, így a felelősség is a mi vállunkon nyugszik. Azaz csak magunkat okolhatjuk, ha esetleg összeszedünk egy kiadós tüdőgyulladást a húsz fokosra temperált hálószobánkban. De mi a helyzet a tömegközlekedési eszközökkel? A modern buszokon, villamosokon és a vonaton utazva nincs a kezünkben a berendezés távkapcsolója, így aztán rá is fázhatunk. Mondhatni, kiszolgáltatottak vagyunk a jármű vezető klímakultúrájának.
VEKE: próbálkozzunk!
A HírExtra munkatársai is gyakran tapasztalják, hogy pár perces, villamosmegállóban eltöltött napfürdő után a villamoson már a második megállónál vacogunk. Az első pillanatokban megváltásként megélt hűvös levegőt már a pokolba kívánjuk és várjuk, hogy újra kiszállhassunk a jó meleg pesti betonra.
A modernebb elővárosi vonatokon sem rózsásabb a helyzet: a biztonság kedvéért nem árt kardigánt, vagy hosszú ujjú inget hurcoli magunkkal, a vonatok zárt utasterében gyakran húsz fokos hőmérséklet uralkodik.
Kíváncsiak voltunk, mit tehet az utas, ha már egészségére károsnak érzi a túl hidegre csavart klímát. A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) képviselője szerint a túlhűtés az esetek többségében beállítási hiányosság. "Mindegyik korszerű jármű légkondicionálója alkalmas arra, hogy a kinti hőmérsékletnél az egszséges öt-hat fokkal hűvösebb környezetet teremtsenek a fedélzeten. "
Az egyesület szóvivője szerint ha a kívánatosnál hűvösebb környezetet tapasztalunk a gépjárművön, nem tehetünk mást, "próbáljuk meg felhívni a vezető figyelmét a kellemetlen hőmérsékletre. Természetesen egyik véglet sem jó, a húsz fokos hőmérsékletben ugyanúgy egészségtelen utazni, mint egy olyan járműben, amin elromlott a klíma és az ablakok sem nyithatóak."
A VEKE szerint nagyon sok múlik a szolgáltatók műszaki dolgozóin és a járművezetőkön. Mindegyik társaság rendelkezik a klímahasználatra vonatkozó szabályozással, így ezek betartásán múlik az, hogy megfázunk-e a kánikulában, vagy ép bőrrel megússzuk a forró időszakot.