Minden frakció beleszól majd az alkotmányozásba

Balsai István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese, a javaslat egyik előterjesztője az MTI-nek azt mondta, terveik szerint már júniusban megkezdené munkáját a testület, a 45 fős bizottság egyszerű többséggel - ötven százalék plusz egy szavazattal - hozza majd döntéseit.

A kormánypárti politikus jelezte, hogy a Fidesz-KDNP-nek kiérlelt alkotmánykoncepciója van, de az elképzelések szerint szakértőket kérnek majd fel a javaslatok kidolgozására. Hangsúlyozta: a teljesen új alkotmány is leszögezi majd, hogy Magyarország parlamentáris köztársaság. Arra a kérdésre, hogy mely ország alaptörvényét veszik majd alapul, azt válaszolta, egyikét sem, magyar alkotmány készül. Megjegyezte, hogy az 1995-ös alkotmány-előkészítés anyagait is átnézik.

Az MSZP szerint az alkotmányon kell és lehet javítani, de "el a kezekkel a demokráciától".

Lendvai Ildikó az MTI-nek elmondta: az MSZP részt vesz a bizottság munkájában, mert az alkotmányozás komoly dolog, a törvényhozás legkomolyabb aktusa, pártja ebből akkor sem maradhat ki, ha a formával vagy a feltételezett tartalommal nem ért egyet.

Megjegyezte: nem helyes úgy elkezdeni az alkotmányozást, hogy még a Fidesz szavazóinak sincs ideája arról, hogy mit fog az új alaptörvény tartalmazni.

Mint mondta, az MSZP is lát olyan pontokat az alkotmányban, amelyeknek a módosítását érdemes megfontolni. Emlékeztetett arra, korábban a szocialisták is adtak be olyan módosító indítványokat, amelyek az emberi méltóság nagyobb védelmét garantáltak volna vagy amelyek a demokratikus mellett szociális jogokat is adtak volna az embereknek. Közölte, ilyen javaslataik most is lesznek.

Lendvai Ildikó kiemelte ugyanakkor, hogy "sorompót állítanak" azok elé a javaslatok elé, amelyek nem szélesítik, hanem szűkítik az állampolgárok demokratikus jogait, vagy ugyanezt célozzák a demokratikus intézmények tagoltságával, a hatalmi ágak különállásával és a kontroll lehetőségégével kapcsolatban. Ugyanez vonatkozik arra, ha az alkotmány szakítana a modern társadalom egyik alapszabályával, miszerint egyház és állam nem azonos, a vallás magánügy - fűzte hozzá.

Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök friss blogjában úgy ítélte meg, népszavazásnak kell dönteni az új alkotmányról. Azt írta, ha a néptől megkapja a jóváhagyást a Fidesz javaslata, "akkor lesz új alkotmányunk, ha nem, akkor nem léphet életbe az új alaptörvény akkor sem, ha a parlamentben megvolt a szükséges döntés".

A Jobbik frakcióvezető-helyettese is kijelentette, hogy részt vesznek a bizottság munkájában.

Hegedűs Tamás elmondta, hogy a testület felállításáról szóló indítványhoz módosító javaslatokkal is készülnek, szeretnék például, ha a kormánypárti elnök által vezetett testületnek a két kormánypárti alelnök mellett két ellenzéki alelnöke is lenne. Kitért arra is, hogy a bizottság összetétele a jelenlegi tervek szerint mandátumarányos lenne, arról még nem alakítottak ki álláspontot, hogy inkább paritásos bizottságot szeretnének-e.

Megjegyezte, hogy tartalmi javaslataik kialakításához még frakciószintű egyeztetésre van szükség.

A KDNP - amely szintén részt vesz majd az eseti bizottság munkájában - is korainak tartotta, hogy konkrét alkotmánymódosítási elképzeléseiről beszámoljon.

Az LMP szeretne részt venni a bizottsági munkában, de zavarónak tartják, hogy a Fidesz "úgy tesz javaslatot egy ilyen nagy horderejű kodifikációs folyamatra, hogy nem vallottak színt sem amikor az ő megközelítésükben a társadalmi szerződést meg kívánták kötni, tehát a választási kampányban, sem azóta, hogy milyen típusú alkotmányt szeretnének" - mondta az MTI-nek Schiffer András.

A frakcióvezető szerint a bizottsági kezdeményezés önmagában egy nagyon népszerű gesztus, kommunikációs geg de jobb lenne, ha világosan színt vallana minden párt és elmondaná, egyáltalán milyen koncepcióban gondolkodnak.

Közölte, hogy ők is jobban szeretnék, ha a bizottság paritásos lenne, mert egy alkotmány "nem egy és nem két ciklusra szól".

A fideszes Balsai István és Lázár János szerdán terjesztette az Országgyűlés elé az alkotmány-előkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslatát, amelynek vitája már hétfőn megkezdődik.

A javaslat szerint a testületnek 2011. június 30-ig kellene az új alkotmány alapvető elveire vonatkozó határozati javaslatát előterjesztenie. A 45 fős testület 30 tagját delegálná a kormányoldal, 15 tagját pedig az ellenzék. Közülük 26-ra a Fidesz, 4- re a KDNP, 7-re az MSZP, 6-ra a Jobbik, 2-re pedig az LMP tesz javaslatot. A testület elnökét a kormánypártok, a három alelnök közül kettőt a kormányoldal, egyet pedig az ellenzék jelöli.

Az előterjesztés szerint a bizottság feladata "annak áttekintése és értékelése, hogy a hatályos alkotmány megfelelően biztosítja-e az emberi és állampolgári jogok legszélesebb körű érvényesülését, illetve annak vizsgálata, hogy az államszervezet alapvető intézményeinek működését meghatározó alkotmányi és törvényi szabályozás eleget tesz-e az alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére vonatkozó állami kötelességnek és a XXI. századi polgári demokráciával szemben támasztott elvárásoknak".

Orbán Viktor miniszterelnök hat politikust kért fel egy olyan testület létrehozására, amely a kormányfő mellett fog működni, és az új alkotmány koncepcióját fogja kidolgozni.