„A legfontosabb, hogy a saját erkölcsi mércénket megőriztük”

A párt sikeren vette sokadik akadályát is: az országgyűlési választások alkalmával bejutott a Parlamentbe. A 7,48 százalék több mint amennyire számítottak, vagy valami hasonlóban bíztak?

Már a kampány kezdete óta azt mondtam, hogy egy 6-8 százalékos eredmény elérésére képesek vagyunk – ennek a párt teljesítménye megfelel, hisz a várt eredmény felső tartományában végeztünk. Ezzel együtt természetesen bennünk is rengeteg aggodalom élt, és nyilvánvalóan nem tudtuk teljesíteni azokat a feltételeket, amik a nagyokosok szerint ahhoz kellettek volna, hogy az LMP-ből egy erős parlamenti párt legyen.

Ám sem olyan személyes ismertség, sem olyan anyagi forrás – ebből kiindulva pedig olyan hálózati erő sem – volt mögöttünk, ami mérhető lenne a többi parlamenti párthoz, és relatív kevés egyéni jelölttel vágtunk neki az első fordulónak. De én magam mindezek ellenére biztos voltam a 6-8 százalék közötti eredményben.

Vidéken a párt Budapesthez képest valamivel gyengébb eredmény ért el. Hogy tudna az LMP sikeresebb lenni a fővároson kívül?

Véleményem szerint nem értünk el gyenge eredményeket vidéken. Két megyét leszámítva vidéken is átléptük az 5 százalékos küszöböt, Pécsett a Budapestihez hasonló eredményt értünk el, Szegeden szintén jól szerepeltünk, a Baranya megyei összesített eredményünk pedig megközelítette a központi régió teljesítményét. Tehát egyáltalán nem igaz az a vád, hogy az LMP budapesti párt lenne. Ahhoz képest hogy, miként bajlódtunk az egyéni jelöltek felállításával Fejér megyében, Veszprém megyében, vagy milyen problémáink voltak Komárom-Esztergom megyében, elég bámulatos eredményt értünk el.

Akkor lenne igaz, hogy ez egy budapesti párt, ha az országos átlagot csak Budapesten és az agglomerációban haladtuk volna meg – de ez abszolút nem így van. Sőt, nekem ha valami fájt választási földrajz szempontjából, az – a Borsod és Szabolcs megyén túl – pont Pest megye agglomerációja: a tavalyi EP-választásokból kiindulva itt egy kicsikét jobb eredményre számítottam.

Van olyan választókerület, aminek megnyerésében bíznak?

Próbálunk a realitások talaján mozogni: első fordulón 10 és 20 százalék közötti eredményt elért jelölt viszonylag ritkán szokott az élre kerülni – ugyanakkor erre is van példa 2006-ból. Arra számítunk – és nem csak abban a négy körzetben, ahol ketten maradtunk állva – hogy az egyéni jelöltjeink meg tudják haladni az első fordulós eredményüket. Hogy ez mire lesz elég, azt majd meglátjuk.

Hogyan befolyásolhatja az LMP megítélését az MSZP önök javára való visszalépése?

Azzal kedvező irányba, hogy igen hamar nyilvánosságra hoztuk az ezzel kapcsolatos álláspontunkat, de különösen sokat ezzel nem is törődtünk. Nyilvánvalóan itt van egy olyan tér, ahol az ellenfelek folyamatosan reagálnak egymásra és ezek naponta, vagy akár óránként befolyásolhatják egy párt megítélését. A legfontosabb, hogy a saját erkölcsi mércénket megőriztük.

Kéri László politológus egy HírExtrának adott interjúban úgy fogalmazott, hogy az LMP egy hatszor egy százalékos párt. Ön szerint kik az LMP támogatói?

A konkrét kijelentésbe én mennék bele. Abban nyilván van igazság, hogy egyrészt nem egy párt bázisát örököltük meg, másrészt pedig – és én ennek kifejezetten örülök – az LMP szavazótábora több forrásból, több attitűd-csoportból táplálkozik. Az is igaz, hogy mi behoztunk a politikai mezőnybe olyan állampolgári csoportokat, akik eddig nemigazán jelentek meg, vagy csak nem voltak aktívak – gondolok itt elsősorban a zöld szavazókra.

Ha feltételezzük azt, hogy a politikailag aktív lakosság az összes választó 70-72 százaléka (valamivel több mint öt és félmillió ember) – ebből számosan nem jelentek meg az első fordulón -, akkor erre vetítve nagyjából 1-2 százalék a zöld szavazó. Van egy olyan választói réteg, akik korábban az SZDSZ szavazóit alkották, ők egy emberjogi-liberális attitűd-csoport – és egy jelentős rétegüket meg tudtuk szólítani.
@@
Valamint a korábbi választások tanulsága szerint van egy 4-5 százalékos centrum szavazó is, akik az 1994-es választások óta próbálnak középre szavazni. Ők azok, akik megjelentek a Centrum párt szavazótáborában, majd a 2006-os MDF választótáborában. Őket sem tudtuk egy az egyben elvinni, de közülük is jócskán szavaztak ránk. Azonban a 2006-os választásuk után MSZP-ben csalódott baloldaliak, és a hosszú ideig jobboldali szavazóként viselkedő értelmiségiek is megtalálhatóak a támogatóink közt. Ugyanakkor tudok olyat is, aki az utolsó pillanatig munkáspárti szavazó volt, végül mégis ránk szavazott.

De pár hónap múlva megjelenik majd az első fordulók elemzései a különböző közvélemény-kutató cégektől – addig én takarékosan bánnék az ilyen kijelentésekkel. Amit most csinálunk, az egy zaccjóslás.






Mennyi szerepe lehet az LMP-nek a Parlamentben, ha a Fidesz eléri a kétharmadot?

A Fidesznek is érdeke, hogy a három ellenzéki párt ne biodíszletként funkcionáljon a Parlamentben. De amikor elkezdtünk zászlót bontani, már ott megfogalmaztuk, hogy önmagában annak is van értelme, ha egy párt egyrészt megmutatja, hogy feltörhető a befagyott politikai mezőny, másrészt bevisz, elgondolhatóvá tesz a Parlamentben olyan alternatívákat, amiket a többi párt egész egyszerűen nem vesz számításba. Szerintem már önmagában ez egy nagy küldetés, és ezt meg is fogjuk tenni.

Egyébként pedig realistának kell lenni: bőven van esély a Fidesz kétharmadára – amitől én nem vagyok különösebben boldog – és ekkor a mi befolyásunk, játékterünk is jelentősen csökkenne. Ekkor a Fidesz belátásán fog múlni, hogy ezt mennyire használja ki, avagy mennyire törekszik a kétharmad dacára is parlamenti konszenzusra, ahogy azt a Horn-kormány tette egykor. Ez utóbbi egyébként Orbán Viktor érdeke lenne, hisz a Fidesz nem olyan helyzetben kerül hatalomra mint 1998-ban, sokkal szűkösebb a gazdasági mozgástere. Ráadásul egy-az-egyben magára rántotta az összes kétharmaddal kapcsolatos elvárást – és ezt meg fogja sínyleni ő is, és pártja is.

Milyen bizottság-beli szerepléseket tart a párt fontosnak?

Inkább hangsúlyokról tudok beszélni. A mi esetünkben abszolút elsőbbséget élvez, hogy a környezetvédelmi bizottságban egy hangsúlyos szerepet lássunk el, de szintén fontos, hogy az emberjogi vagy az oktatási bizottságban kellő súllyal legyünk jelen.

A leendő frakcióval kapcsolatban felmerültek már nevek bizonyos posztokra?

Nem, mivel egy kis létszámú frakciónál egyetlen személy hiánya vagy többlete is rettentő sokat számít, így április 25. estéje előtt biztosan nem tudunk erről érdemben beszélni. Egyébként a frakcióban nem csak a környezetpolitikához értő személyek lesznek túlsúlyban, hanem a külpolitikában és EU-s ügyekben szakértők száma is felül lesz reprezentálva.

Vannak már tervek arra nézve, hogy a Parlamentben kikkel és milyen témákban kíván együttműködni az LMP?

Erre most azért nem tudok válaszolni, mert három másik párt jutott de, be ebből csak egynek a terveiről tudunk konkrétumokat – ez a Jobbik. Azonban egy polgárok egyenjogúságát radikálisan tagadó párttal, amely folyamatosan a gyűlöletkeltéssel, és az agresszió szításával van elfoglalva, nos, azzal elég nehéz elképzelni egy átfogó együttműködést egy demokratikus párt számára. A Szocialista Párt és a Fidesz terveiről pedig, más-más okokból bár, de egyaránt keveset tudni.

Mivel bőven átlépték az egyszázalékos küszöböt, ezért jogosultak egy állam által támogatott pártalapítvány létrehozására. Mik az ezzel kapcsolatos tervek?

Tervek vannak, de vannak belső viták is: hogyan nézzen ki, kinézzen-e egyáltalán, mit tegyünk vele… Nyilván van egy kialakult rendszer, amit mi nem annyira szeretünk – sőt szeretnénk megváltoztatni – így erre a kérdésre nem tudok semmi véglegeset válaszolni.

Mire számítanak ősszel, az önkormányzati választások alkalmával? A parlamenti szereplés mennyivel dobhatja meg a párt népszerűségét?

Valamennyire egészen biztos, ugyanakkor nekünk azért hosszútávú célkitűzéseink vannak. Nem szeretnénk azt az ívet befutni, hogy nyilván megnő a keletje egy újonnan Parlamentbe került pártnak, és mivel jó néhány településen nyílt káderhiánnyal küszködünk, ezeken olyan képviselőket futtassunk, akik megélhetési politikusként, ügyeskedőként a párt nyakára nőnénék, mint egy kolonc. Csak ott indulunk egyénileg, ahol elég erősek vagyunk – jó néhány településen inkább hozzánk közel álló társadalmi szervezetek mögé fogunk felsorakozni. Viszont fogunk tudni olyan főpolgármester-jelöltet állítani, aki adott esetben még győzelmi esélyekkel is indulhat.

Mennyiben fog megváltozni az ön élete, miután bekerül a Parlamentbe?

Ez egy jó kérdés, mivel én az ügyvédi hivatásból is szeretnék megőrizni valamit. Sose voltak olyan ambícióim, hogy kizárólag politikával foglalkozzak, mint ahogy olyan se, hogy kizárólag az ügyvédséggel. Éveken keresztül belefért az ügyvédség mellé a Védegylet is, ez se lesz másként. Ha valamibe, akkor abba rutinom van, hogy egyszerre két dolgot csináljak.