Még nem kezdheti meg munkáját a Kenedi-bizottság

A testület munkáját meghatározó kormányhatározat április 4-től van érvényben, ennek betartása a kormánynak kutya kötelessége – fogalmazott Kenedi János.

A bizottságot vezető szakértő felidézte, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök február 22-én jelentette be a parlamentben: a kormány háromtagú civil bizottságot hoz létre, hogy felügyelje a Nemzetbiztonsági Hivatalnál (NBH) őrzött mágnesszalagokon található adatok hiánytalan feldolgozását, a minősítés felülvizsgálatát, majd a minősítésüket elvesztő anyagok levéltárba adását. (A 18 mágnesszalag az 1944-1990 közötti állambiztonsági hálózati személyek nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazza.)

Kenedi János azt mondta: ha jóindulatú feltételezésekbe bocsátkozunk, arra is gondolhatunk, hogy "a parlamenti választások okozta felfordulásban" talán nem a Kenedi-bizottság munkájának beindítása a legfontosabb ügye a kormányzatnak.

A történész szerint, ha komoly lenne a szándéka a kormányzatnak, a felkérő levelet egy nap alatt is postázhatta volna az érintetteknek. A bizottság tagjai közül ő maga és egy másik szakértő már átesett a C típusú átvilágításon, ami az átvilágítandó fél megbízhatósági kritériumait elemzi. Vizsgálja többek között a társadalmi kapcsolatokat, a vagyoni viszonyokat és a zsarolhatósági tényezőket – mondta.

Kenedi János rámutatott: az is lehet, hogy már annyi idő eltelt az átvilágításuk óta, hogy ezt a műveletet meg kell ismételni. A kormányzat azonban ezeknek a követelményeknek már régen eleget tehetett volna.

A Kenedi-bizottságban Kenedi Jánoson kívül szerepel Palasik Mária, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának tudományos munkatársa és Cseh Gergő Bendegúz, a levéltár főosztályvezető-helyettese.

A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben a pártállami állambiztonság tevékenységének feltárására számos bizottság jött létre. A 90-es évek közepén a Horn-kormány időszakában, Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt Varga László levéltáros vezetésével vizsgálódtak, majd létrejött a Történeti Hivatal. Amikor 2002 nyarán Medgyessy Péterről megírta a Magyar Nemzet, hogy D-209-es kémelhárítóként évekig a III/II-es Csoportfőnökség tisztje volt, akkor Mécs Imre SZDSZ-es képviselő vezetésével parlamenti bizottság jött létre az ügynökkérdés vizsgálatára.

2003 elején törvény alapján az állambiztonsági iratokat a titkosszolgálatoktól addig átvevő Történeti Hivatal jogutódjaként létrejött az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, továbbá Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere, illetve Sipos Levente és Vida István történészek részvételével bizottság felügyelte az iratátadást a szolgálatoktól a levéltárnak, majd 2007-ben létrejött a Kenedi-bizottság a még át nem adott iratok feltárására.