Punk zenéből progresszív

Az együttes sok megpróbáltatáson ment át a múltban. Tagok jöttek-mentek, de ti ketten Vikivel – kis megszakítással bár, de – mégis állandóak vagytok. Minek köszönhető ez a cserélődés és az összetartás kettőtök közt?

Annak , hogy a többiekkel nem találtuk meg annyira a közös hangot. Más utat gondoltak a csapatunknak, viszont előfordulhatott volna, hogy ha rájuk hallgatunk ma kevésbé lennénk sikeresek. Ezért úgy gondolom, jobban tettük, hogy tagokat cseréltünk, mintha feloszlott volna a banda. Vikivel viszont mindig is egy húron pendültünk.

Csakhogy az új tagok sem igazán újak: gyermekkori barátunk például Zoli is, akit már az együttes alapítása előtt is ismertünk, sőt aktívan kivette a részét a banda életében, mind a zenekészítés, mind a klipkészítés terén. Tehát nem volt ez nagy váltás, pusztán egy újabb löket a turnékhoz.

Új löket, új stílus. Mi volt a cél az unplugged lemez készítésekor? Váltani akartatok, vagy csak egyszerűen valami mást adni?

Az eddig megjelent lemezeinken lévő számok nem mind alkalmasak arra, hogy a hangos koncerteken játsszuk őket, így kissé átalakítva egy progresszívebb stílust adtunk elő. Azok a számok, amiktől leülne egy hangos koncert hangulata, átkerülnek az unplugged produkcióba és ott kiválóan megállják a helyüket. Ezek a koncertek kisebb, maximum 2-300 főnek szólnak, és inkább el tudom képzelni őket egy város kultúrházában, mint egy koncertteremben.

A helyszín felcserélésével együtt a közönséget is cserélnétek vagy csak újabb táborokat akartok magatoknak megnyerni?

Nem az új közönség, hanem a régiek visszacsábítása a cél. Azok, akik 16 éve ott tomboltak a koncerteken, de apák, anyák és aktív dolgozók lettek. Őket akarjuk visszacsábítani, hisz a hangos koncertjeink már nem nekik szólnak, vagy nem élvezik annyira. A dalaink egyébként is a mi korosztályunknak szólnak – persze örömmel tölt el, hogy a fiatalok egyre nagyobb létszámban jelennek meg a koncertjeinken.

Egyre szélesedő rajongótáborotok ellenére alig hallani rólatok a médiában. Direkt rejtőztök a vakuk elől, vagy csak nem keresnek titeket?

Sose voltunk médiafüggők. Nem az határozott meg minket, hogy melyik populáris médiumnak nyaljuk a seggét. Nélkülük is létezünk, persze van ahol megemlítenek, de mégse ez befolyásol minket.

Viki, te hogy érzed, hogy sikerült a turné? Nagy sikere volt az unpluggednek?

Nehéz volt és hosszú, de megérte. Ez az új felállás a bandában tökéletesen bevált, és az emberektől kapott visszajelzés is nagyon pozitív. Persze a végére mind kifáradtunk, de még az utolsó koncerten is erőt tudtunk meríteni a közönség rajongásából. Az unplugged meghozta a várt sikert. Mindenki azt mondta, hogy újszerű élmény volt, de mindenféleképpen pozitív.

Habár az unplugged az idősebb rajongóknak szólt, mégis a fiatalabb, hangos koncertre járók tábora is élvezte a koncertet. Szándékos volt ez az arany középút a hangos és ülős koncert között?

Szerintem nincs két tábor, mert akik ott voltak, mind „fanatikusok”. A többségét ismerem is a megjelent rajongóknak és pont nekik akartunk valami különlegeset adni, valami igazán egyedit. Annak ellenére, hogy minden számunkat szeretik és ismerik, így mégis sikerült újszerű élményt nyújtani nekik, hisz lehetővé vált az eddig koncerteken nem hallott számokat is nagyközönség előtt előadni – persze nem kis munka árán. Ezt mi és a közönség is ugyanannyira élveztük, mert láttuk egymáson: a másik fél is élvezi, hogy ott lehet a koncerten.

Ha nincs is két tábor, a koncerteken megjelenők mégis változnak. Mit gondoltok mért vonzzátok a „fanatikusok” közé nem sorolható koncertlátogatókat, rajongókat?

A „mag” nem változik, maximum cserélődik a koncert helyszínének elérhetősége miatt. Ők évek óta járnak a koncertjeinkre és nincsenek többen pár száznál. Viszont akik tényleg cserélődnek, azok a fiatalabb generációk. Ők pár évig minden bulin ott vannak, de a nagy részük egy idő után eltűnik és jön helyettük a következő fiatal csapat. Lehet, azért mert kiöregedtek a koncertekből, mert a család és a munka átveszi a tombolás helyét, de mi annak is örülünk, hogy a helyüket újabb fiatalok töltik meg, és annak is, hogy később talán viszont látjuk őket.

Azt viszont ti is látjátok, hogy a fiatalok között ott vannak azok is, akikről szólnak az éles nyelvű, bíráló számok. Milyen érzés azt látni, hogy az, aki épp a témát adta, az egészet fel sem fogva énekli a róla szóló számokat?

Amíg neki ez tetszik, addig csinálja. Ha pont egy ilyen dal főhőse énekli a róla írt számot, hát érezze jól magát. Lehet, később rájön, hogy ez a dal róla szól és ezért változtat magán, de ez mind az ő dolga.

A koncerten mondtátok, hogy megjelenik egy új hangos lemez és egy unplugged album is. Melyiktől vártok nagyobb sikert és miért?

A nagylemezt a visszajelzések alapján mindenki nagyon várja, hisz mindig azok pörgetik fel az embert igazán. Az unplugged albumra a rajongók többsége inkább kíváncsi, hisz nem tudott mindenki eljutni ezekre a koncertekre. Ezt az albumot inkább kuriózumnak szánjuk a „gyűjtők” számára és nem egy nagylemeznek. Arra a célra jelenik meg a másik, a pörgős számokkal.

Várhatnak a „gyűjtők”  több unplugged lemezt is?

Ezt még mi se tudjuk, hisz nagyon gyerekcipőben jár ez az egész. Ha mindenhol sikere lesz, akkor lehet, hogy lesz folytatás, de ennyire az elején még nem bocsátkoznék ilyen becslésekbe.