Az LMP programja: bíztató alapok

Sztereotípiák lebontása

„Lepkekergetők” – sokan így aposztrofálják a fiatal ökopártot, utalva arra, hogy véleményük szerint céljaik bár támogatandóak, de roppant nehezen elérhetőek, és a megvalósításhoz nem áll mögöttük elég tapasztalat és szakember-gárda. Ezen elgondoláson változtathat gyökeresen egy jól megírt, szakmai alapokon nyugvó, alapelveken túl konkrét megvalósítási terveket is tartalmazó választási program, amellyel el lehetne irányítani az országot. Jó kérdés, hogy a ma bemutatott dokumentum ilyen-e?

Ugyanakkor azt el kell ismerni, hogy az LMP-nek nincs könnyű dolga: mivel minden párt után hozta csak nyilvánosságra programját, így könnyen vádolható „ötletlopással”. Pontosabban vádolhatóak lennének, de a Fidesz programja még levesebb konkrétumot tartalmaz mint az MSZP-é, az „második Bokros-csomag” csupán a gazdaságot boncolgatja részletesen, a Jobbiké pedig nyilvánvalóan más kontextusba íródott egy „tolvajláshoz” – még ha korrupció-ellenes, és zöld céljaik egyeznek is.

Annyit le kell szögezni, hogy a késleltetett időpont nem véletlen: a szakértői gárda az utolsó pillanatig dolgozott, és még így sem maradt mindenre ideje: sok kérdés megvalósítása maradt kiforratlan, átbeszéletlen. Azonban a csapat a bejelentés után is tovább dolgozik: kiegészítik a hiányzó részleteket, és igyekeznek egy olyan megvalósítható gondolatfolyamatot összeállítani, amely tényleg képes kirángatni az országot a pocsolyából. Azonban az eddigiekkel sem szégyenkezhet a fiatal ökopárt- főleg nem a többi párt programnak nevezett dokumentumához képest.

„Így készült” és az öko-politika definíciója

A „Lehet más Magyarország.”, avagy „a fenntartható jövő, a befogadó társadalom és a megújuló demokrácia stratégiája” elnevezésű program sajtótájékoztatóján hárman vettek részt, mindhárman párt egy-egy alapelvét képviselve és azt kifejtve. Schiffer András a párt szóvivője, és országos listájának első helyezettje a „részvételt”, vagyis demokrácia fejlesztését és a korrupció elleni harcot vette vállára. Rauschenberger Péter a párt fő programírója az „igazságosság” jelszavával állt ki a párt társadalom-politikai elképzelései mellett, míg a zöld vonalat leginkább képviselő Jávor Benedek, az országos lista második helyezettje a fenntarthatóságot képviselte, ami alá leginkább a gazdaság és a környezetvédelem, pontosabban a Green New Deal hazai megvalósítása tartozott.

Rauschenberger a bevezetőben elmondta, hogy az egész program a 2008-as alapdokumentumok elvein nyugszik, amely egyértelműen kiáll öko-politika elvei mellett. A filozófus elmondása szerint az öko-politika olyan dolgok mellet teszi le voksát, ami az átlagos politikai életben háttérbe szorulnak: dolgokért, amely mindenki érdeke, és így nem képviseli partikulárisan egyetlen csoport érdekeit sem (ezáltal nem is „kifizetődő”). Ezek közül az egyik legfontosabb fenntarthatóság, amely hosszútávú gondolkodással jár együtt – és ez utóbbi szintén nem jellemző a hazai politikai beállítottságra.

Rauschenberger azt is kifejti, hogy az ökopolitika szociális politika, de nem hagyományos értelemben: a szolidaritást térben és időben egyaránt kiterjeszti, a még meg nem született gyermekekre, és a nem emberi élőlényekre ugyanúgy, mint a most dolgozó-tanuló lakosságra. A felszólaló szerint a gazdaság ebben a felfogásban nem cél, hanem egy eszköz a társadalmi jólét biztosítására.

Három alappillér – Részvétel

Maga a dokumentum problémák és stratégiai célok köré szerveződött – ezeknél először helyzetértékel, majd cselekvési-megoldási tervet mutat be, egyértelmű iránymegjelöléssel.

Schiffer András az első pillért alapul véve elmondja, hogy az LMP céljai nagyok: a párt főleg kétharmados többségű törvények megvalósítását/megváltoztatását tűzte ki célul, amelyek két nagy részre oszthatóak – a demokratikus intézményrendszer megújítására és az antikorrupciós politikára. Az előbbi lényeges eleme a „fékek és egyensúlyok újragondolása” vagyis a demokratikus rendszer ellenőrzéséért és szabályozásáért felelős törvények reformja. (Például büntetőjogi következmény bevezetése akkor, ha valamely állami szerv elfelejti közzétenni a közpénzzel machináló, előírt pályázatokat, szerződéseket.)

A demokrácia fejlesztésének másik fontos pontja az LMP szerint a befagyott politikai mezőny felmelegítése – „önmagában az LMP sikere nem elég ahhoz, hogy a magyar pártrendszer megújuljon”. A jogász-politikus véleménye szerint a pártrendszer a politikai élet legalapvetőbb fóruma, ám most ez különböző gazdasági csoportok érdekérvényesítő fóruma, amin változtatni kell. Ezért az ökopárt többek közt leszállítaná a bejutási küszöböt, a kopogtatócédulák rendszere helyett morális kauciót vezetne be (induláshoz szakmai programra és társadalmi munka felmutatására lenne szükség), eltörölné a helyi népszavazások gátjait, és limitálná az egyes helyeken – Parlament, polgármesteri-szék – folytatólagosan betölthető ciklusok számát.

Schiffer szerint a 89-es alkotmányozás alapértékeinek megőrzése fontos, de elmaradt az újragondolás, a demokrácia fejlesztése – ezeket kell most megtenni. Kiemelte az új parlament által megalkotandó új jogalkotási törvény elfogadását – a’87-est idén decemberben szüntette meg az Alkotmánybíróság – amely során az LMP olyan folyamatot szeretne, ami nem a lobbistáknak kedvez, hanem polgári részvételt is lehetővé teszi.

Az antikorrupcióra rátérve kifejtette, hogy ahol szabályzatokat, törvényeket lehet vásárolni, ott már csak demokrácia váza maradt meg, és ezen minél előbb szükséges változtatni. Legfőbb kérdésnek ebben az ügyben az LMP a párt- és kampányfinanszírozás rendbetételét, valamint az átláthatóság nagyfokú növelését tekinti, és parlamentbe való bejutásuk esetén ezek kikényszerítéséért – ígéretük szerint – mindent meg is fognak tenni.
@@

Három alappillér – Igazság

Rauschenberger Péter komplex elmélete szerint néhány gazdasági mutató alapján könnyen megérthető, hogy merre is kellene indulnia az országnak. Hazánkban kifejezetten alacsony a foglalkoztatottsági arány: 2008-as adatok szerint a feketemunkát beleszámítva is csupán 58 százalék, ami az EU-ban az utolsó előtti helyezésre elég, csak Málta van mögöttünk. Ez nem az utóbbi másfél év válságának következménye, hanem annak, hogy ’89-óta egy-másfél millió munkahelyet vesztettünk el, és azokat nem voltunk képeske pótolni – érvel az „előadó”.

Ez megmutatkozik a különböző grafikonokban is: az éves GDP mutatója a rendszerváltás utáni években – 1989-hez viszonyítva – esni kezdett, de aztán pár év után kimászott a gödörből, és 2009-ig folyamatosan nőtt. Azonban a foglalkoztatási adatok bár a rendszerváltás után ugyanúgy megjárták a gödröt, de a szárnyalás itt nem következett be, csupán a stagnálás – legalábbis a válság kitöréséig. Ennek a fő oka, hogy az elbocsájtottak jó része alulképzett, akik több okból nem ugrották meg a munkaerő-felvételhez szükséges lécet.

Ugyanis az adókerülők és a munkaerőpiacról kiszorultak 1,4 milliós tömege (lásd „Munkáról álmodva” című keretes írásunkat) miatt jelenleg kevesen fizetnek sok adót – ebből is főleg munkavállalást terhelik le. Ám mivel a legális munkavállalás így drágává válik munkavállalónak, így igen magas lesz léc, amit munkavállalónak meg kell ugrania a felvételhez. De mivel magas a léc, ezért továbbra is kiszorulnak a legális munkaerőpiacról az alulképzettek, amik miatt továbbra sem fognak többen adót fizetni, ami azt eredményezi… és eljutunk egy ördögi körhöz .

Ezt a helyzetet az adócsökkentés nem oldaná meg, hisz az csak fokozná az újraelosztás amúgy is alacsony nagyságrendjét, így csökkentené a munkaerőpiacról kiszorultak felzárkóztatását elvégző szociális háló tartószilárdságát is – mondja Rauschenberger. Helyette az ökopárt két megoldást kínál: az egyik az adóátalakítás. Az LMP elképzelései szerint a munkavállalást terhelő adók egy részét át kellene csoportosítani a szolgáltatásokat, a vagyont és legfőképp a manapság alig bejáratott környezeti tehervállalást megsarcoló adók irányába – így könnyíteni a munkavállalását és erősíteni a környezetért vállalt felelősséget. Ez több mint ezermilliárdos átrendezést jelentene, amit csak fokozatosan, minimum 8 év alatt kellene végrehajtani, ám nagyban növelné az ország versenyképességét is – fejti ki Rauschenberger.

A másik megoldás az, ami gyakorlatilag Japán felemelkedését is előidézte: az emberi tőkébe, vagyis az oktatásba, mint kiemelt stratégiai beruházásba kellene komoly összegeket fektetni, valamint megszüntetni és egyensúlyba hozni a jelenleg „igazságtalan, rettentően polarizált” oktatási rendszert. Hisz Rauschenberger szerint a rosszabb iskolák miatt ma az ország nebulóinak negyede-harmada úgy kerül ki az intézményekből, hogy alapvetően képtelen megugrani azt a bizonyos lécet, így csak tovább növelik a munkaerőpiacról kiszorultak táborát. Legfőbb cél az esélyegyenlőség felszámolása, és kiszorultak visszaintegrálása – deklarálja a programíró. Azt is megjegyzi, hogy a cigányok nem a szociális ellátórendszer potyautasai, hisz az aktív korú inaktívak mindössze 10 százaléka cigány.

Három alappillér – Fenntarthatóság

Jávor Benedek szerint zöld fordulatra van szükségünk a gazdaságban – olyanra, amely a gazdaság-társadalom-környezet hármasát nem külön-külön vizsgálja, hanem egy komplex rendszernek tekinti. Cél a gazdaság zöldítése, és egyfajta környezeti demokrácia kialakítása. Kifejti, hogy teljesen szabad piaci rendszer immáron megbukott, és hibás az a rendszer is, amely az erőforrások növekvő felhasználásán alapul. Véleménye szerint úgy kell munkahelyeket teremteni, hogy az ne tegye tönkre a környezetet, ne merítse ki az erőforrásokat, és ne hirtelen egekbe törő, de bizonytalan GDP bónuszt, hanem stabil, tartós növekedést eredményezzen.

A párt álláspontja szerint ezért kiemelt fontosságúak a különböző energiahatékonysági és energiatakarékossági beruházások, amikre a széndioxid-kvóta felelős, átlátható felhasználásával, valamint a megfelelő EU-források bevonásával meg is lenne a szükséges keret. Ez segítené helyreállítani a hazai építőipart, amiben erősen érdekeltek a kis-és középvállalkozók is. Kiemeli a közlekedésfejlesztést, aminek nem autópálya-építésekből kellene állnia, hanem a vidéki utak rendbetételén kívül a közösségi közlekedés fejlesztésében is – ezáltal a levegő minősége is javulna. Jávor zászlót ver a körbetartozások megszüntetése, és a nagyok helyett kis-és ökogazdaságokra épülő vidékfejlesztés mellett egyaránt. Mint elmondja ehhez a földtörvény módosításán kívül rengeteg más törvényi intézkedésre lenne szükség, amiért az LMP mindent el is fog követni, ha bejut a Parlamentbe.

(A program részletes elemzését következő cikkünkben olvashatják)