Belföld
Balatonring: újabb menet
Több lap, blog, civil szervezet és az LMP együttes ostroma elérte, hogy a Magyar Fejlesztési Bank ne adjon hitelt a Balatonringként elhíresült beruházásnak. Most a spanyol konzorcium visszatámad.
Hogy az ügy mostani szálait megértsük, át kell látnunk az egész beruházás eddigi történetét -amit a HirExtra most megpróbál tömören és érthetően összefoglalni:
Egy hosszú, hosszú történet – dióhéjban
Egy igen tőkeerős, a piacon nagykutyának számító Sedesa nevű spanyol befektetői csoport először 2006-ban érkezett Magyarországra. Ekkor a kormányzati negyed építését bízták volna rá, ám annak bebukása után szétnézett a Balatonnál: először sok „kis” beruházást – többek közt golfpályákat, szállókat – kívánt létrehozni, aztán Talmácsi Gábor sikerén felbuzdulva inkább megálmodta a Balatonringet Sávolyon – és a hozzá tartozó infrastruktúrát. Azonban a gazdasági válság megtántorította befektetőket, így a Magyar Fejlesztési Bankhoz fordultak támogatásért – nyíltan lobogtatva a konzorcium mögött álló kormányzati hátszelet (többek közt gyorsban kiemelt beruházássá nyilvánították a projektet, ami sok jogi „akadályt” legyűrt).
Pénzügyi gondok miatt a 2009-re tervezett első futamot is áttolták 2010 tavaszára – ami már az idei év végén sem valósulhat meg, maximum 2011-ben. Közben az MFB azt mondta, hogy „a banki módszerekkel nem számszerűsíthető nemzetgazdasági előnyökre és az ügylet kockázataira való tekintettel” a hitel csak állami garanciavállalással képzelhető el. Ám hogy mindenki mindennel tisztába legyen, megbízták az elviekben független KPMG pénzügyi minősítő intézetet a projekt értékelésével és átvilágításával. Az eredményt azonban nem várta meg a Sedesa – hisz minél tovább húzódik az ügy, számára annál veszteségesebb – így hitelhez kellő önrészből nekiállt a beruházás megvalósításának. Csakhogy ha az elkezdés után nem kap hitelt, akkor az még nagyobb veszteséget jelent, így valamiért biztosra vette ügye sikerét. (A kálvária kronológiai, pontos adatokkal és számokkal ellátott hátterét lásd itt.)
Eredmények
Például nem elemezte az SMF anyagi és piaci helyzetét, hátterét, és nem ellenőrizte az SMF által átnyújtott adatokat – épp ellenkezőleg, abból dolgozott. Nem volt céljuk az sem, hogy független forrásokból teljességgel ellenőrizzék a megbízói feltételezéseket, sőt a műszaki költségek tekintetében sem végeztek alapos vizsgálatot. Azt is hangsúlyozták, hogy eljárásuk csupán részleges, nem mindent felölelő, ahogy azt a tényt is, hogy önmaguk megvalósíthatósági elemzést nem készítettek.
Az átvilágítás látszólag nagyon jól sikerülhetett, mivel a kormány 2009 őszen bejelentett egy 10 éven keresztül tartó 20 milliárd forintos támogatást a versenyek megrendezéséhez, valamint a gazdasági miniszter egy 15,3 milliárdos, 25 éves hitel folyósítására kötelezte az MFB-t, aminek a 80 százalékára a kormány kezességet is vállalt. Azonban az üzletet mind Gyenesei István önkormányzati miniszter, mind az új pénzügyminiszter, a pártokhoz nem köthető és ilyen ügyekben kifejezetten otthonosan mozgó Oszkó Péter is hangosan, érvekkel alátámasztva ellenezte – és időközben az újságírók fáradhatatlan munkájának hála egyre több zűrös dolog derült ki a Sedesa-ról, és más ügyleteiről. Azonban rájuk sem figyelt senki.
Végül az ügy akkorára dagadt, hogy Bajnai Gordonnak is lépnie kellett: arra utasította az MFB-t, hogy hozza nyilvánosságra a tanulmányt. Azonban ez először a legfelsőbb kérés ellenére sem történt meg, hisz a másik két érintett cég (a KMPG, és a Sávoly Motorcentrum Fejlesztő Kft.) csak úgy egyezett bele, hogy ha abból őt bármilyen hátrány éri, akkor azt az MFB fizeti meg. Ennek hatására az MFB nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni a dokumentumot, csupán „megengedte a két cégnek” hogy nyilvánosságra hozzák, ami március elején történt meg az SMF jóvoltából.
Közben az is kiderült, hogy a tanulmányért maga a beruházó fizetett – hiába az MFB rendelte meg – így nem csoda, hogy a tanulmány annyira sikeressé tette projektet, hogy az állam bármire rábólintott. A fura „csak” az, hogy ezt az eljárást mind a kormányszóvivő, mind a gazdasági minisztérium „teljesen természetesnek” nevezte.
Össztűz a projektre
Furcsa mód a kormány minden apró ügyletére ugró Fidesz meg sem említette az ügyet, és így tett az MDF mellett a minden mutyigyanúra vérebként ugró Jobbik is – mintha valamilyen hatalmas politikai konszenzus lenne az ügyben. Ebbe úgy látszik csak az LMP-t „felejtették el” bevonni – ugyanis a zöldpárt közlemények sorozatát írja a beruházás ellen. Többek közt Bajnai Gordonnak írt nyílt levelet négy polgármester – akik mellékesen az LMP színeiben indulnak az országgyűlési választásokon. Ebben kifejtik, hogy ha a sávolyi beruházásra fordított összeget szétosztanák az önhibájukon bajba jutott önkormányzatoknak, akkor több mint ezer települést lehetne megmenteni, sőt felvirágoztatni – így arra kérik a kormányfőt, gondolja újra a Balatonring-projektet.
Nem csak az LMP aktivizálta magát az ügyben, hanem a sajtó és a közélettel foglakozó blogok megnövekedett aktivitásán kívül a civil szerkezetek is akcióba lendültek. A K-Monitor Közhasznú Egyesület, Társaság a Szabadságjogokért, és a Transparency International Magyarország nem csak Bajnai Gordonnak írt nyílt levelet – amiben a fenti ügyben folyamatban lévő kifizetések felfüggesztését kérik – hanem az EU versenypolitikai biztosának is. Ebben arra ösztökélik Joaquin Almuniát, hogy nézzen az ügyeskedők körmére, ugyanis szerintük a sávolyi versenypálya megépítéshez nyújtandó 74,7 millió eurós támogatás az Európai Unió alapszerződésébe ütközik.
Ráadásol a civil-hármas a mai nappal új erőre kapott, és ezúttal a a sávolyi Balatonringgel is foglalkozó, tavaly októberben tartott kormányülés jegyzőkönyvének és hanganyagának nyilvánosságra hozatalát kérik a kormánytól – "az esetleges politikai befolyással kapcsolatos feltételezések tisztázása érdekében ".
@@
A lassan nemzetközivé dagadó botránynak meg is lett az első áldozata: Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. elnöke lemondott. Indoklása szerint személyes okokból tett ezt, de az MTI szerint az egésznek komoly köze van a Balatonring-botrányhoz – a Magyar Turizmus Zrt. 30 százalékos tulajdonosa a Balatonring Zrt.-nek, a maradék 70 százalék pedig a spanyoloké. Őt Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke követte, aki bejelentette, hogy lemond a sávolyi pálya építésének a koordinálásáról „a projektet övező vádaskodások miatt”.
Friss
„Vagyis az állami pénzről szóló, az állami bank által rendelt hatástanulmányt az állami bank a miniszterelnöki kérésre sem teszi közzé, hanem az egész ügyet áttolja a két magáncégnek.” (Zero, Vastagbőr)
„Hogyan lehetséges az, hogy a Magyar Köztársaság kormányfőjének szava kevesebb nyom a latban, mint az adófizetők pénzét megcsapolni akaró lobbicsoportoké? Felszólítjuk Bajnai Gordon kormányfőt, hogy tegyen azonnali lépéseket a 15,3 milliárd forint összegű kölcsönre és a mintegy 20 milliárd forint költségvetési támogatásra vonatkozó szerződéskötés és a kapcsolódó kifizetések felfüggesztése érdekében. Feltéve, hogy továbbra is úgy érzi, hogy ő Magyarország kormányfője. (LMP közleménye)
A tanulmány nyilvánosságra hozása után az azt átböngészők rengeteg szakmai kritikát fedeztek fel benne, így hiába állt a dokumentum elején, hogy „a beruházók a tanulmányt követő végleges üzleti tervükben az érintett kifogást figyelembe vették és az üzleti tervet a szerint módosították”, az MFB némi mérlegelés után mégsem adta meg a kért hitelt. Az indok természetesen nem ez volt, hanem „a jogi átvilágítás olyan kockázatokat tárt fel, ami miatt az MFB úgy döntött, jelzi a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszternek, hogy nem köti meg a szerződést”, hisz a beruházók nem tudták azt a pénzügyi és jogi garanciarendszert biztosítani, ami a kontraktus feltétele lett volna.
Sőt, a minisztériumi döntés szerint nagy valószínűséggel a magyar állam sem ad már a Magyar Turizmus ZRT.-n keresztül a versenyszervezői jogokért 10 év alatt 20 milliárdot. Varga István gazdasági miniszter a projekt támogatásának visszavonását indokló mondata pedig külön cikket érdemelne: „Új kockázatok nem merültek fel azokhoz képest, amelyek a kormánydöntés idején ismertek voltak, de most történt meg a teljes körű átvilágítás, hogy a hitelezési rendszert ki tudják alakítani.” Ha a sajtó, a blogok, civil szervezetek és az LMP nem kezdi meg az ostromot, akkor talán sose történik meg a „teljes körű átvilágítás”.
Mindenesetre jelenleg két – pontosabban három – forgatókönyv lehetséges: a beruházó gyorsban keres egy külföldi bankot – netán befektetői csoportot -, aki hajlandó kölcsönnel befektetni a sávolyi projektbe – ekkor a Moto GP-futamok licencjogaival rendelkező Dorna valószínűleg nem áll el a jogdíjszerződéstől, így 2011-től lehet majd magyar futamokat rendezni. Ám ha ez gyorsan nem sikerül, akkor a Dorna visszavonulót fúj, és ekkor az elkövetkező 10 évben nem lehet majd magyar futamot rendezni – és a beruházók is buknak pár milliárdot. (A harmadik opció, ha a befektetők az új kormány támogatásában reménykednek – erről lejjebb olvashat).
Grupo Milton tulajdonosa a jelenlegi folyamatot elfogadhatatlannak tartja, és a beruházás támogatóival együtt politikai támadásnak minősítették az ostromot – és kártérítési pereket fognak indítani. Az hogy kik ellen még nem bizonyos – egyedül az LMP lett konkrétan megjelölve, aki az utóbbi tíz napban öt ellenző közleményt adott ki az ügyben – de szerepelhet a listán az Index, a HVG, a vastagbőr nevű blog, a Transparency International, a TASZ, és ezzel a cikkel valószínűleg a HírExtra is. Karácsony Gergely, az LMP kampányfőnöke erre reagálva kijelentette: a párt egyetlen állítást sem tett a Balatonringgel kapcsolatban, csupán kérdéseket tettek fel a sajtóban megjelent írások alapján.
Jó ez nekünk?
Az ügy annak ellenére sok állampolgárnak lett volna jó, hogy miképp indult el, és milyen szervezetek tiltakoznak ellene. Sávoly például már most kifejezetten nyert a beruházással: új utak épültek, elvezették a csatornát mindenhova, felépült egy szennyvíztisztító – mindez a beruházó cég pénzéből. De az igazi felvirágzás akkor indult volna el, ha a futamok elkezdődnek: az évnyi több százezer turista iszonyatos idegenforgalmi tőkét, és ezzel járó beruházásokat hozhatott volna a térségbe – ezért is jelezte több mint száz környékbéli önkormányzat, hogy csatlakozik, a Balatonringért kezdett aláírásgyűjtésbe.
A motoros társadalom érthető módon szintén kiáll a projekt mellett, és így tesznek a Moto GP-ben különösen nagy fantáziát látók is. Ők azzal érvelnek, hogy anno a Hungaroring is hatalmas beruházás volt, de mostanra egyértelmű, hogy bőven behozta az árát – ráadásul az ország sportéletének egyik legjelentősebb helyszíne lett. Az is igaz, hogy a pálya, és a hozzá kötődő infrastruktúra és turizmus új munkahelyeket teremtene, és az állam is kifejezetten jó ajánlatot kapott – az egyik szempontból – a támogatásért cserébe (5+5 év).
Ugyanakkor a fentiekből az is kitűnik, hogy az állam – de legfőképp annak lakosai – nem jártak volna a legjobban, ha a pálya ekképp – 20+15,3 milliárdos állami segítséggel – épült volna meg. Jó kérdés, hogy Orbán Viktor jövőben valószínűleg felálló kormánya – amely a GDP 0.2 százalékáról 1 százalékra emelné az éves sportkiadásokat – hogy fog hozzáállni a Balatonringhez? Mert némi kormányzati támogatással – remélhetőleg ésszerűbb módon – a projekt könnyedén folytatódhatna. Ráadásul az a kellemes szájíz is megvan a sávolyi beruházással kapcsolatban, hogy botrányaival segítette Bajnai Gordon kormányának, és ezzel az MSZP-nek az erodálását – így a Fidesz várható győzelmét is.