Nemzetiségi Filmszemle

A Magyar Televízió kisebbségi műsorok szerkesztősége által idén hatodik alkalommal megszervezett mustrán a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek történelméről, személyiségeiről, mindennapjairól készült filmeket láthat a közönség. A versengő 19 alkotás mellett külön szekcióban Romániában, illetve a hazai román közösség műhelyeiben készült filmeket is levetítenek csütörtökön az Uránia moziban.

Almási Tamás rendező, a zsűri elnöke - Puskás Hungary című munkája az idei Magyar Filmszemlén a legjobb dokumentumfilmnek bizonyult - az MTI-nek elmondta: két év terméséből, 65 filmből válogatta ki két társával - Born Ádámmal, az MTV főrendezőjével és Brindusa Armancával, a budapesti Román Kulturális Intézet igazgatójával - a versenyben induló alkotásokat.

"Rendkívül izgalmas filmekről van szó, olyanokról, amelyeket nézve katartikus élményben részesülünk, mint amikor megtaláljuk a velünk élő kistestvér naplóját és beleolvasunk" - fogalmazott Almási Tamás. Hozzáfűzte: a filmek által új megvilágításba kerül, miként éli meg a többségi nemzet tagjai mellett élő nemzetiségi a változásokat.
Az Ábel Debrecenben című film, Szabó Judit munkája egy lengyel-magyar vegyes házasságból származó gyermeken keresztül mutatja meg az együttélés, a beilleszkedés nehézségeit.

Több portréfilm is készült, A Nap és a Hold című, amelyet Dömötör Péter forgatott, kettősportré: egy jól szituált magyar nő és egy cigányasszony élete egy ponton összeér, a magyar asszony elkezdi segíteni a cigány közösséget. Almási Tamás az MTI-nek megjegyezte: a versenyfilmek között erős a cigánysággal foglalkozó művek aránya és minősége is.

A kisebbségek történelmét firtató alkotásokban román, ukrán, rutén, szlovák egymást okolja és nem veszi észre, hogy maga is felelős a múltjáért. Boka Tibor Nadia Comaneci szökése című alkotásában - amely a olimpiai-, világ- és Európa-bajnok román tornász 1989-es szökéséről szól Ceausescu Romániájából Magyarországra - azt feszegeti, hogy a mának mit jelent ez a cselekedet. A Schur család című film arról szól, hogy egy Magyarországra áttelepült ukrán zenészfamíliában az egyik fiú magyarrá lesz. Az ebből adódó konfliktusokat mondja el Stefuca Viktória, a film készítője.

Almási Tamás szerint ezek a nehéz körülmények között készült, "méltatlan" adásidőben vetített filmek nagyon fontos tükröt állítanak a többségi nemzet elé és sokat segítenek abban, hogy a szomszéd országokban élőket a filmek által jobban megismerhesse a néző.

A zsűrielnök-rendező egy kérdésre válaszolva elmondta: a Nemzetiségi Filmszemle jelentősége maga a szervezése, mert a készítőknek igényük van arra, hogy az elkészült műveket rangjuk szerint levetítsék, mivel "anyagi szempontból ezek a dokumentumfilm-készítők alábecsültek, csak a hit és a lelkesedés viszi őket előre".

Almási Tamás csütörtökön workshopot tart a versenyben résztvevő dokumentumfilm-készítőknek; mint megjegyezte, a legtöbb alkotó újságíró, és fontos lenne filmes szakmai képzésük. 2008-ban a Színház- és Filmművészeti Egyetemen már tartott egy tíznapos intenzív szakmai kurzust elméletből és gyakorlatból, és szerinte az ezen a kurzuson részt vettek mostani munkájukon érződik a fejlődés. Hozzáfűzte: csak remélni lehet, hogy a szakképzés folytatódni fog.

Az első Nemzetiségi Filmszemlét 2001-ben rendezte meg az MTV Kisebbségi Műsorok Szerkesztősége, 2008-tól kétévente tartják meg a mustrát, amelyen hangsúlyosabban mutatnak be egy-egy nemzetiséget versenyen kívüli vetítéseken. A csütörtöki vetítések ingyenesek; a zsűri idén három díjat oszt ki, egyet a filmszemle fővédnöke, Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa.

A díjkiosztó gálán sorsolással döntik el, hogy 2012-ben ki lesz a nemzetiségi filmszemle kiemelt szereplője - mondta Klein Judit, a szerkesztőség vezetője az MTI-nek.