Ugye hogy uh…? Ugye hogy uh!

„Áhh, már megint azok az idióta barátaim! Hihetetlen, hogy folyton zaklatnak. Menjek ide, menjek oda… hát kinek van erre ideje? Én d-o-l-g-o-z-o-m, nem képesek megérteni?? Ajjaj, tizenegy óra, el fogok késni a munkából!! Na jó, ma fáradt vagyok, kivételesen csak négy monitort kapcsolok be, elég lesz huszonnégy asztalon játszani. Remélem, ezúttal nyerek pár centet…”

Pókerezni jó, és egyre többen tudják ezt. Sokakat a játék élvezete vonz, másokat Korda „All In” Gyuri bácsi csábít a kártyákhoz, de egyre többen vannak, akik megélhetésüket remélik a népszerű kártyajátéktól. Ám hiába a nagy érdeklődés, a legtöbb játékos nincs tisztában a legalapvetőbb fogalmakkal sem. Itt az idő, hogy felfedjük a lapokat!

A póker rövid története

A póker eredetének kérdése nem kevés vitát indukál még ma is. Neve valószínűleg a francia „poque” szóból ered (ami viszont a német „pochen”-ból származtatható), bár a feltételezést némileg megkérdőjelezheti az a tény, hogy a pókert gyakran játszották más néven. Az egyik ilyen játék a Perzsiában ma is népszerű nas, mely a New Orleans-i tengerészekkel indulhatott el Európába, hogy aztán más játékokkal keveredve kialakuljon belőle a póker. Mai formáját és alapszabályait vélhetőleg az angol bragg-gel és a francia reneszánsz primero játékokkal keveredve nyerte el. Az aranyláz idején (19. század) terjedt el az ötvenkét lapos francia kártya, melyet először az angolok használtak (ebben már megjelent a flös (flush).

Az amerikai polgárháború alatt (1861-1865) fejlődött ki az alap változatból a húzós póker és a stud póker egy-egy változata. Az amerikai változások eredményeképp fejlődött ki a ma oly nagy népszerűségnek örvendő közösségi póker 1925-ös alapváltozata is. Idővel a játék – valószínűleg főleg amerikai katonák révén – Amerikából eljutott Ázsiába és Európába is.

A napjainkban tapasztalt robbanásszerű népszerűsödésének oka szorosan összefügg az internetes pókertermek megjelenésével és az azok által sűrűn szervezett versenyekkel.

A póker alapvetései és Rövid parainesis a pókerjátékosokhoz

A játék lényege dióhéjban, hogy a játékosok a kártyáikból a legjobbat kihozva elvigyék az asztal közepén lévő kasszát (angolul pot-ot). Ezt a legjobb lapkombinációval tehetik meg, tehát minden játékosnak arra kell törekednie, hogy a saját kezében legyen a legjobb. Az osztó (aki lehet egy körönként más játékos, profibb esetben viszont külön erre szakosodott személy van) mindenkinek ad a kezébe két kártyát, majd úgynevezett licitkörök során először három, majd még egy és még egy lapot terít az asztalra. Egy játékosnak a kör végére tehát összesen hét kártyája van (kézben lévő kettő + asztalon lévő öt), amiből tetszőleges ötöt felhasználva érheti el a legideálisabb kártyakombinációt. Ilyenek is vannak ugyanis: beszélhetünk párról (például két király), két párról (például két király és két kettes), pókerről (például négy Ász), fullról (például két hármas és három Dáma) és más lapösszeállításokról is, melyeknek mind megvan a játékban betöltött értékhierarchiájuk.

Online játéknál érthető okokból annyira nem, azonban élőben annál nagyobb szerepet kap az úgynevezett „pókerarc”. Ha például egy játékos boldog csettintgetéssel, ujjongással, játékostársainak szóló hetyke vagánykodással jelzi kedvező lapjárását, jó eséllyel kevesebb zseton üti a markát, mint ha igyekszik nem kinyilvánítani kártyái minőségét. Látványosan szomorkodni, keseregni sem kell ilyenkor, jegyezzük meg, hogy játékostársaink sem most jöttek le a falvédőről, és esetleg átláthatnak a szitán.

Érdemes kerülni továbbá a kezdőket, mert nagyon felszeretkezhetik az ember agyát. Örök igazság, hogy a póker akkor szerencsejáték, ha az ember nem ért hozzá.

Végezetül ne játsszunk túl sokat, mert a végén mi is ilyeneket fogunk írni a blogunkban:

„[…] De közben felkészülök gondolatban, gyakorlom azt az elnéző mosolyt, amivel később – a nyilvánvalóan nem 6-os és nem 7-es river megjelenése után – a provizórikus ijedtségemet retrospektíve szemlélem. Elgondolom, hogyan fogok mosolyogva a homlokomra csapni miközben magamat korholom: ’Csak nem gondoltad, hogy sora lesz?! Komolyan mondom, tiszta hülye vagy! Tudod mennyi az esélye a runner-runner sornak? 0,74%! Valószínűségszámítás.. igen, jól halottad, többet kéne lapozgatni a könyveket!’ Na ja. […]”

Most pedig rójuk le tiszteletünket a póker előtt DonáhóDível, a királyokkal, a kilencesekkel, a hölgyekkel és persze az ezerszázalékos Korda Györggyel!