Megtartották a betelelési ünnepet

Amikor tavasszal téli szálláshelyeikről kihajtották az állatokat, még az omladozó falú kilenclyukú hídon keltek át a jószágok.

Szombaton viszont az új köntöst kapott, felújított 176 éves hídon kelt át a 400 racka juh, a csikósok kísérte ménes, a magyar szürke gulya, valamint a debreceni hetesfogat, a népies kettes fogat, a hatos ökörszekér, a kettes bivaly fogat, illetve az öszvér és a szamár húzta taliga.

A hortobágyi advent résztvevői tettek azért is, hogy az elkövetkező 176 évben is erősen álljon a kilenclyukú kőhíd, aminek alkotóelemeit - a Jókai által is megörökített hagyomány szerint - a szürke marha teje és a savanyú debreceni bor erősítette.

A Hortobágy legidősebb pásztora és legfiatalabb kisbojtára ezért borral és tejjel locsolta meg a felújított kőhidat.

A téli behajtás egyúttal a számadás ideje is: a pásztorok Gencsi Zoltánnak, a Hortobágyi Génmegőrző Nonprofit Kft. igazgatójának jelentették, hogy megérkeztek a tavasszal rájuk bízott jószágokkal.

Egykoron rovásfákon tartották nyilván a ki- és behajtott állatokat, s most is előkerült egy rovásfa: az egyik felét Gencsi Zoltán, a másikat Kovács Miklós turisztikai szakállamtitkár őrizte 2008 óta, amikor Hortobágy megkapta a Magyarország legjobb élőhellyel rendelkező desztinációja címet.

A rovásfa összeillesztése után kiderült: valamennyi akkor vállalt tervét teljesítette a génmegőrző társaság.

A behajtási ünnep végén - ugyancsak évszázados hagyományt idézve - koszorút dobnak a pásztorok a Hortobágy folyóba, a nyáron elpusztult jószágok emlékére.

Az idén két koszorút dobtak a hullámok közé: az elsővel a napokban elhunyt polgármesterétől, Titi Évától búcsúzott Hortobágy népe.