A legtöbb éticsiga (Helix pomatia) háza jobbra tekeredik. Ezer állat közül egy akad csupán, amelyik ellentmond ennek a trendnek. Más fajok esetében ezzel szemben a balmenet az általános, például a hegyi csavarcsigánál (Ena montana).

Pontosan még nem ismert, mi határozza meg egy fajnál az uralkodó irányt, de az genetikailag rögzített. A tokiói egyetem két biológusa, Kuroda Reiko és Simizu Miho kísérlete most segíthet ennek tisztázásában. Nekik ugyanis sikerült megfordítaniuk a nagy mocsárcsiga (Lymnaea stagnalis) házainak csavarodási irányát - tudósít a Süddeutsche Zeitung internetes kiadása (www.sueddeutsche.de).

Az említett faj különlegessége, hogy nagyjából azonos arányban fordulnak elő jobb- és balmenetes egyedek. A kutatók kísérletükben csigaembriókat manipuláltak fejlődésük igen korai szakaszában. Ezzel megváltoztatták az embriókon belüli sejtosztódás további irányát. A balmenetes állatokból jobbmenetesek lettek, és fordítva, annak ellenére, hogy génjeik mást határoztak meg.

A manipulált embriók teljesen átlagos csigává fejlődtek ki - írják a kutatók a Nature című folyóiratban. Azonban nem csak a ház csavarodásának irányát változtatták meg beavatkozásukkal, hanem a csigák belső szerveinek elrendeződése is tükörképe lett az eredetinek, akárcsak a természetesen másfelé csavarodó állatok esetében.

A szervek ily eltolása az embernél is ismeretes. Az úgynevezett Kartagener-szindrómában szenvedő emberek mintegy felének a szíve jobboldalt helyezkedik el, a vakbél pedig baloldalt.