Jövőkép nélkül

A költségvetés elfogadásának vitájában a Fidesz annak ellenére több mint ezer módosító indítvány nyújtott be, hogy szerintük az egész költségvetés rossz, és ha kormányra kerülnek, akkor úgyis az egészet vissza fogják vonni. Az MSZP úgy tűnik valahol egyetértett a dologgal: ugyanis egyetlen Fideszes módosító indítványt sem fogadtak el, így a Fidesznek, ha tényleg komolyan gondolja, akkor jövőre egyetlen saját javaslatát sem kell majd eltörölnie. Igaz, nem járt sokkal több sikerrel a kvázi-ellenzéki SZDSZ sem - tőlük ugyan elfogadtak párat, de elenyésző számban. Így kimondható, hogy az egész költségvetést a kormány, és az azt támogató MSZP hozta létre.

Bár a Fidesz az egész tervezetet ott rugdosta, ahol érte - de a nemzetközi közvélemény és a szakértők egy része bizakodva fogadta. Ám most az LMP is bírálja a jövő évi büdzsét, aki nem nagyon szokott a nemzetközi közvéleménnyel ellentétes dolgokat állítani. Szabó Tímea, az LMP szóvivője szerint a költségvetés alapja hibás, ugyanis nem tartja szem előtt a fenntarthatóságot, vagyis nem gondol a jövő nemzedékekre, és ezt a következő generáció számon fogja kérni.

Első érv: Kilábalásból fellendülést!

A párt három alapvető pontot jelölt meg, amik szellemében ők változtatnák a költségvetésben. Tordai Bence, a párt választmányi tagja szerint az első és legfontosabb dolog, hogy a válságot úgy kezeljük, hogy a ne csak tompítsuk a zuhanást, hanem a lépésekkel egyben egy szebb jövőt is építsünk - amely az LMP szerint nincs meg a mostani költségvetésben. Vagyis „a kormány lépéseiből hiányzik a jövőkép, a stratégia.” Azt is megjegyzik, hogy a válságkezelés jelszava alatt bele lehetett volna vágni olyan, régóta esedékes, ám nagyszabású reformok végrehajtásába, amelyek igazságosabbá és egészségesebbé tennék a társadalmat.

Így a párt például a kis- és középvállalkozások támogatására elkülönített forrásokat azokra a szektorokra összpontosítaná, amelyek a fenntartható gazdaság alapjai lennének: megújuló energiákra, épületek energiahatékonyságának javítására, hulladékgazdálkodásra, fenntartható - helyi piacra termelő - mezőgazdaságra, erdőgazdálkodásra, valamint a közösségi és kistérségi közlekedés javítására.

További ötlet, hogy a gázár-támogatás és a távhő áfájának csökkentése helyett általános, a fűtési módtól független, csak a jövedelmi helyzettől függő rezsitámogatást kellene megvalósítani - hiszen az indoklás szerint a legszegényebbek nagyrészt fával vagy szénnel fűtenek. Az így megtakarított összegből az LMP intenzívebben támogatná az energiatakarékos épület-felújításokat, ami csökkentené a családok fűtési költségeit, kormányzati bevételt teremtene a felszabaduló szén-dioxid-kvóta eladásával, enyhítené az orosz energiafüggést, és számos munkahelyet teremtene az építőiparban.

Második érv: Hadüzenet a multiknak

A második pontban Tordai elutasítja a nagyvállalatok egyedi döntéseken alapuló támogatását. Okként a „korrupció nagyfokú kockázatát” jelöli meg, valamint azt, hogy az ilyen befektetések megtérülése erősen kétséges - ráadásul növeli a nagy cégek versenyelőnyét a kis- és középvállalatokkal szemben. Tordai szerint a politikai stabilitás is nagyban kihat a jelenlegi gazdasági helyzetre: „az LMP a beruházások ösztönzését az üzleti környezet javításán, és az adminisztrációs terhek csökkentésén keresztül képzeli el. Az üzleti környezet javítása - a járulékcsökkentések mellett - a kiszámíthatósággal érhető el. A mai politikai környezet, a korábbi gazdaságpolitikai döntések olyan környezetet teremtettek, ahova nem érdemes beruházni, mert nem lehet kiszámítani a befektetés megtérülését.”

Szabó Tímea hozzáteszi, hogy a kiszámíthatóságot több egyidejű intézkedéssel lehet megteremteni: korlátozni kell a szabályozás év közbeni változtatásának lehetőségét, valamint az adók és támogatások változását egy előre meghirdetett több éves program alapján kell végezni. A párt többi elképzelése pedig az üzleti környezet javítását szolgálná: ezek között van az adórendszer egyszerűsítése, valamint az adónemek, a kivételek és a kedvezmények számának csökkentése is.

Harmadik pont: Már elkészíteni is máshogy kellene

A párt szerint már a költségvetés elkészítésével is komoly bajok vannak - bár azt megjegyzik, hogy a Költségvetési Tanács felállítása nagy előrelépés a számon kérhető, hiteles költségvetési politika irányába. A párt célja az, hogy a hitelességet tovább növeljék, amit például a Tanács megerősítésével látnának megvalósíthatónak. De véleményük szerint az egyik legfontosabb az lenne, hogy az országgyűlés áttérjen egy program-alapú költségvetési rendszerre, amely az elképzelések szerint eredmény-orientált tervezést és végrehajtást vonna maga után. Így a költségvetés szerkezete is átláthatóbb lenne, valamint a kormány és a parlament érdemi viták alapján határozna a közpénzek elköltése felett. Ugyanis az LMP meglátása szerint ma a képviselők vakon döntenek a költségvetésről.

Bár túl sok konkrétumot a sajtótájékoztató alapján nem tudhattunk meg az LMP költségvetési terveiről, de mindenképpen többet, mint a Fidesz „kidobjuk az egészet, és sajátot csinálunk” ötletéből - vagy az egymást sokszor ütő módosító-javaslat halmából. Az utolsó pontot ráadásul viszonylag széleskörű civil támogatás övezi, így jó kérdés, hogy a többi párt hajlandó-e megfontolni az ötletet, vagy a szőnyeg alá söpri - a civilek kezdeményezéseihez hasonlóan. Kicsit távolabbra tekintve pedig az is felmerül, hogy a parlamenti pártok felfigyelnek-e az LMP sokszor konstruktív javaslataira - vagy a cián-törvény csak egy üdítő kivétel volt.