Belföld
Népességfogyás: cselekedni kéne, de szaporán…
Továbbra sem sikerül megállítanunk a népességfogyást, s miközben nemzeti sorskérdésnek tekintjük a születésszám emelését, a hatalom-várományos pártszövetség még nem döntött, milyen adórendszerrel segítené a magyar családok termékenységét.
Továbbra is fogy a magyar. Röviden ennyit lehet kiolvasni a KSH legújabb népességstatisztikáiból. Kicsit részletesebben pedig úgy fest a dolog, 2009 januárja és szeptembere között durván 73 ezer gyerek született az országban, ami 2,2 százalékos csökkenést jelent az előző évhez képest.
A természetes fogyás az év első kilenc hónapjában megközelítőleg 24 ezer fő, 1700-al több mint tavaly ugyanekkor. Mindent egybevetve pedig ma Magyarországon már csupán 10 millió 19 ezren vagyunk.
Termékeny tavaszunk volt…
Az adatokat tovább böngészve kiderül, hogy a KSH által vizsgált kilenc hónap közül összesen egyben nőtt a születésszám, mégpedig márciusban. A házasságkötések száma majdnem nyolc százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.
A lesújtó statisztikán a hivatal adatai szerint kozmetikázott valamelyest a nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege. Vagyis a növekvő bevándorlás mérsékelte kissé a népességfogyást.
Az adatok azonban összességében kevés optimizmusra adnak okot, kivált ha figyelembe vesszük, hogy a születések csökkenő tendenciáját Magyarországon a nyolcvanas évek második fele óta nem sikerül megállítani, s erre az sem vigasz, hogy a fejlett Európában majdnem mindenütt hasonló gonddal küzdenek.
Kerekasztal a kerekedő hasakért
Talán éppen a kilátástalanság hívta életre azt a közelmúltban megalakult társulást, amely olyan széleskörű társadalmi együttműködés megalapozását tűzte célul, amely folyamatosan napirenden tartja a demográfiai helyzet kérdését és ajánlásokat fogalmaz meg az annak javítását célzó intézkedésekre.
A Népesedési kerekasztal, melynek létrejöttéről annak idején a HírExtra beszámolt, olyan befolyásos közéleti személyiségekből áll, mint például Pálinkás József MTA-elnök, vagy Dr. Kopp Mária egyetemi tanár, az SE-MTA Mentális Egészségtudományok társult kutatócsoport vezetője. (A kerekasztalról bővebben itt olvashatnak.)
A népességfogyás megállításban ugyanakkor nem csak a tudósszakmának, hanem a politikának is nagy felelőssége van, például azzal, hogy milyen feltételeket teremt a gyermekvállalás terén.
@@
Családi adózást francia módra?
Tekintve, hogy a jövő év tavaszától kezdve nagy valószínűséggel legalább négy évig a Fidesz-KDNP pártszövetség határozza meg a népességpolitikát (is) Magyarországon, a HírExtra úgy vélte, itt az idő, hogy kiderüljön: mit tervez a ma még ellenzéki erő, amennyiben valóban hatalomra kerül.
Dr. Lanczendorfer Erzsébet, az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának KDNP-s tagja megkeresésünkre elmondja, hogy az alapvető feladata ezen a téren a következő kormánynak a családok megerősítése lesz. Ennek zálogát a képviselőnő a családi adózás bevezetésében látja, ennek szükségességét a KDNP egyébként évek óta hangsúlyozza.
Szerinte Franciaországban – ahol néhány évvel ezelőtt vezették be a családi adózás rendszerét – sikerült orvosolni a demográfiai problémát, és nem a bevándorlási arány növekedése miatt, hanem a „franciák” gyermekvállalási kedvének javulása eredményeként.
KDNP: nemcsak termékeny, igazságos is
Lanczendorfer úgy véli, a családi adózás nem csak a népességfogyás megakadályozása miatt jó, hanem azért is mert igazságos. Hiszen nem csak azt veszi figyelembe, hogy mennyi a család keresete, hanem azt is, hogy abból hány embert tartanak el a szülők.
Nem mindegy, hogy mondjuk fél millió forintból egy ember él, vagy egy háromgyermekes család, amelybe most érkezik a negyedik csemete, és a feleség ráadásul otthon van a kicsikkel – hoz példát a képviselőnő.
A KDNP szakpolitikusa szerint a társadalom alapköve a család, ha a családok erősek, akkor a társadalmi szövet is erős, ha viszont gyengék, akkor szétzilálttá válik a közösség is. Úgy gondolja, van szerepe a népességfogyásban annak, hogy az elmúlt év hasonló időszakához képest majdnem nyolc százalékkal csökkent a házasságkötések száma Magyarországon az év első kilenc hónapjában.
Igaz, adatokkal nem tudja alátámasztani, hogy a házasságokban nagyobb arányú a gyermekvállalás, mint a párkapcsolatokban, de azt gondolja, hogy „a párkapcsolatokban nem szokott születni öt-hat gyerek”.
A Fidesz-KDNP a választásokig már nem tereget
Van-e sarkalatos eltérés a KDNP és a Fidesz népességpolitikai elképzelései között? – tettük fel a kérdést a kereszténydemokrata képviselőnőnek, hiszen régóta lehet tudni, hogy a KDNP a családi adózás mellet foglal állást, míg a Fideszen belül az egykulcsos adózást is sokan támogatják.
Lanczerdorfer az erről a két párt között zajló vitáról azt mondta, bár a KDNP úgy gondolja, hogy a családi adózás lenne a legideálisabb megoldás a demográfiai probléma orvoslására és a társadalmi igazságosság megteremtésére, de ha van egy másik rendszer, amely ugyancsak alkalmas ezen gondok megszűntetésére, örömmel fogják támogatni.
A KDNP-s politikus megerősítette a HírExtrának, hogy az adózási rendszerről szóló vita továbbra sem dőlt a két párton belül, mint mondta, meg kell előbb a kormánynak is alakulnia. Ez utóbbi kijelentés arra utal, hogy a pártszövetség valójában nem kívánja kiteregetni a kártyáit a választási győzelméig.