Felavatták az új emlékművet

Ez az emlékmű nem csupán egy szobor, hanem a jelen tisztelgése a múlt katonái és hősei előtt – mondta Schmitt Pál, az Európai Parlament (EP) néppárti alelnöke az ünnepélyes avatáson.

Ha egy nép képtelen tisztán emlékezni, valószínűleg képtelen tisztán gondolkodni, nem tudja meg sose, mi történt vele, és összemosdik a hamis is az igazi áldozat értéke, a tragédia és a balszerencse – hangsúlyozta a politikus.

A doni katasztrófa a magyar hadtörténet legnagyobb veresége volt, idegen földön, idegen érdekekért négyszer annyi ember pusztult el, mint a mohácsi csatában. Magyar katona a keresztes háborúk óta nem harcolt ilyen messze hazájától, mint ekkor. A világégés során ez volt az első jelentős véráldozat, mely végső soron hiábavalónak bizonyult – fogalmazott az EP-képviselő.

Magyar Anna (Fidesz), a szobrot állító Csongrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke szerint "mind a mai napig bennünk él az évtizedeken keresztül elfojtott fájdalom, mind a mai napig nem tettünk eleget a hősök emlékének ápolásáért, és mind a mai napig vannak, akik félnek kimondani: a doni áldozatok hősök".

A szobor segíti az emlékezést, s annak kimondását, hogy a Donnál elesett 150 ezer magyar katona és a túlélők nemzeti hősök – hangsúlyozta a politikus.

Kigl Sándor szobrászművész két és fél méter magas, mintegy egy tonnás bronz szobra két egymásba kapaszkodó, botjára, illetve fegyverére támaszkodó sebesült honvédet ábrázol, a szélfútta télikabátok azonban üresek, hiányoznak belőlük az emberek.

A Csongrád Megyei Önkormányzat még 2008-ban azzal a szándékkal döntött a szobor felállításáról, hogy az emlékműnél a mártír katonák hozzátartozói nyilvánosan is leróhassák kegyeletüket. Csongrád megye második világháborús embervesztesége megközelíti a 20 ezer főt, az áldozatok mintegy fele a Don-kanyarban esett el. Szeged 4728 fős teljes emberveszteségéből 2500-3000 fő volt a doni áldozatok száma.