Mit ér a bölcsész diploma?

Humán-reál, bölcsész-gazdász

2009-ben tovább erősödött a gazdálkodás szakra jelentkezők száma. A ranglista első két helyén a turizmus-vendéglátás és a gazdálkodási és menedzsment áll. A harmadik hely a mérnök informatikusokat illeti meg, a dobogóról éppen lecsúsztak a jó öreg bölcsészek, a kommunikáció és médiatudomány szakosok.

Hazánkban a bölcsész szakra jelentkezők és onnan kikerülők gyakran hallották és hallják, hogy majd nehezen tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, a kereseti lehetőségük sem kifogástalan. Ennek ellenére ők a hazai felsőoktatás egyik „hordozói”.

A középiskolában, ha nem is tudja a nebuló, hogy pontosan milyen szakra szeretne menni, az azért már kikristályosodik, hogy humán, vagy reál beállítottságú. A reál tantárgyak elsajátítása nem mindenkinek megy könnyen, a szorgalom mellett bizonyos fogékonyság is kell. Ugyanakkor a humán tantárgyak rengeteg szépséget tartogatnak, s ezek is igényelnek egy sajátos látásmódot.

Nem így látják ezt általában a többi kar hallgatói. Általában a felsőoktatásban a bölcsész szakok helyezkednek el a presztízsranglétra alján. Mind a gazdászok, jogászok, természettudományos kar diákjai ostorozzák őket. Az indoklás a következő: könnyű bekerülni és elvégezni a „bétékát”.

Nem véletlen, hogy így a társadalom – legfőképp a fiatalok – gyakorta festenek a bölcsészekről egy különleges képet. Ennek nyomán gyakran találkozhatunk viccekkel, bizonyos sztereotípiákkal.

Bölcsekről humorizálni

Egy valódi kutatás témája:
„Miért épp a bölcsészek hordják a már-már védjegyükké vált, hatalmas, színes kendőket? Miért nem látjuk például a pénzügy-számviteleseket nagy indiai sálakban és tarisznyával rohangálni? A tudatalatti formálja ezt a típusú divatot, vagy a divat a tudatalattit?”

– Mit mond a frissen végzett, állás nélküli bölcsész a frissen végzett, állást kapott bölcsésznek?
– Egy BigMac-et és egy kólát kérek.

Bölcsészek számtech óra után: – Ma mit tanultatok? – A dupla kattintást.

Bolognai rendszer

Magyarországon idén végeztek a bolognai rendszer első hallgatói. A kétszintes képzésben résztvevők közül sokkal nagyobb eséllyel indulhatnak például az informatikus és mérnökhallgatók, akiket a hároméves diplomával is azonnal elvisznek.

Az alapvető vélekedés szerint ezzel a rendszerrel még inkább veszítettek a bölcsészek renoméjukból, ugyanis most már nem kötelező társítani az alapvető bölcsész szakokat. A hároméves szabad bölcsészek esetében kevés a munkalehetőség, a tanári alapdiploma például nem is jogosít fel arra valakit, hogy tanítson. Így ezeken a szakirányokon a legtöbb a mesterkurzusra jelentkezők száma, olyan húsz százalék körüli.

Mit ér a bölcsész diploma?

Október 20-án az Eötvös Loránd Tudományegyetem rendez egy konferenciát a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Miskolci Egyetem, továbbá öt vállalat részvételével, mely arra hivatott, hogy biztos képet adjon az első bolognai rendszerben végzett bölcsészek elhelyezkedéséről. A kerekasztal-beszélgetés a „Mit ér a bölcsészdiploma?” címet viseli. A rendezők remélik, hogy végre empirikus adatokkal mutathatják be a kikerülők lehetőségeit, a munkahelyek elvárásait, ahelyett, hogy továbbterjednének a nézetek, miszerint bölcsész diplomával szinte lehetetlen elhelyezkedni.
@@
Az öt egyetem egy egyezség keretében közös mesterszakos felvételi pontszámot alkalmaz és olyan felvételi tesztet, melyben írásbeli rész is van, pontosan azért, hogy megőrizze a diploma értékét. A régre visszanyúló együttműködés új állomása a konferencia.

A megrendezés ötlete még a Debreceni Egyetemen merült fel májusban, annak apropóján, hogy a közvéleményben és a sajtóban nagyon gyakran leegyszerűsített formában köszön vissza az amúgy bizonyítást kívánó kérdés.

A kutatás keretében a diplomás pályakezdő rendszer legfrissebb kutatásai és a regionális munkaerőpiaci hivatalok statisztikái is a nyilvánosságra kerülnek majd.
Nem kell kétségbe esni, „a jó nyelvtudással rendelkező, kommunikációs képességeit viszonylag magas szinten használó bölcsészek gyakran képezik tovább magukat a legkülönbözőbb területekre a bankszektortól a HR szektorig. Az ilyesfajta diploma igenis piacképes” – mondja Dr. Brenner Kolomant, az ELTE BTK dékáni megbízottja.

Ennek ellenére szeptemberben tovább csökkentették az államilag finanszírozott helyeket a bölcsészkarokon. A háromszázötven helyet átcsoportosítandó, a gazdász és mérnök szakra jelentkezőket pártolják. Tovább növelve az értetlenséget, ugyanis a döntés teljesen megalapozatlan volt, kutatási eredményekre nem támaszkodott.

„Ennek az a következménye, hogy átcsoportosítják az államilag támogatott hallgatószámot mondjuk a természettudományos területre, ahol már eddig sem tudtak annyi embert felvenni, amennyi államilag támogatott hely van. Mivel nincs felvételi az alapszakokon, ezért a korábban matematikából hármasra érettségiző most egy kettessel is bejuthat. Tehát nem hisszük, hogy ez a minőségben javulást eredményez. Ezért is gondoljuk azt, hogy egy ilyen konferencia segít olyan megközelítést adni, hogy egy modern, jó bölcsészképzés igenis piacképes” – fűzte hozzá Dr. Brenner.

Mint már fentebb említettük, a bölcsész-tanár szak viszony is megváltozott. Ma egy bölcsész diploma nem jelent azonnal tanári végzettséget is.

„A tanárképzés egy teljesen más rendszerbe került át a bolognai képzésben. Most van egy hároméves alapszakos képzés – a bachelor, ha úgy tetszik –, aminek az elvégzésével nem taníthat az ember. És nincs is tanári bachelor sem. Úgy működik, hogy az alapképzésen belül, aki később tanári mesterszakra szeretne jelentkezni, annak egy tanárképes minor szakot kell elvégeznie. Ha valaki például anglisztika alapszakos, akkor fel kell vennie egy német minort, hogyha angol-német szakos tanár akar lenni” – részletezte a dékán helyettes.

Ennek ellenére a korábbi előítéleteket már el kéne vetni. Rengeteg olyan lehetőség van, amellyel bárki nagyon gyorsan állást kap bölcsészszakosként is.

„Ha a hallgatók egy, vagy két nyelvvizsgával kerülnek be az alapszakokra, emellett elvégeznek egy angol, német, francia, vagy orosz szakot, kiegészítik mondjuk egy japán, arab, holland, vagy svéd minorral, akkor már piacképes pozícióból indulnak. Ha részt vesznek gazdasági, vagy HR kiegészítő képzésen, akkor biztos az elhelyezkedés lehetősége.

A döntéshozás, a társadalom egy része és a döntéshozás szerint egy megfoghatatlan képzés a bölcsész szak, ezért ítélik meg gyakran negatívan. Különösen azokra igaz ez, akik nem ismerik közelebbről. Szerintem még benne van az emberekben a régi sztereotípia, hogy a bölcsészek kinyúlt pulóverben kávézgatnak a városi kávéházakban.

Pedig ezek az idők nagyon régen elmúltak. A mai képzési rendszer már egy nagyon komoly, feszes képzést ad: rengeteg hasznos óra van, már rég nem arról van szó, hogy Nietzschéről filozofálgatunk. A beidegződések miatt képesek elvonni erőforrásokat a területről. Az konkrétan megfogható, ha valaki közgazdász, vagy fogorvos, de a bölcsész azoknak a levegőben lóg, akinek nincsenek benne. Mi erre azt szoktuk mondani, hogy egy bölcsészből mindig lehet valami más is, de egy fogorvosból már biztosan csak egy fogorvos lehet. Mint már említettem a gazdasági területeken is rengeteg helyen állják meg a bölcsészek a helyüket, gondoljuk a bankszektorra, akár a HR-esekre, akár más szektorokra” – vélekedik Brenner.

Változhat a látásmód

Az előítéletek még lehet, hogy egy ideig tovább élnek, ám az adatok valószínűleg megdöntik az általános vélekedéseket a bölcsészszakról és a bölcsészekről. Bármelyik területen tanul az ember, az igazi gyakorlati tapasztalatokat csak a munkahelyen tudja elsajátítani. Gondolhatunk itt a sebésztől a nyelvészig bárkire.

„Minden kutatás arra szokott jutni, hogy nem abszolút, mély szakmai tudást várnak el a vállalatok, hanem a csoportban dolgozás képességét, idegen nyelvtudást, jó kommunikációs képességeket. Ezek pedig tipikusan bölcsész tulajdonságok, ezt kell, hogy mondjam” – előlegezte meg Brenner.