Gondolataink
Kósa Lajos Orbán Viktorral harcol?
Arról az országban mindenki értesülhetett, hogy szombaton az „Önkormányzatok Nagygyűlésén” elfogadásra került 12 pont. Ám arról kevesen tudnak, mik is ezek valójában.
Az „Önkormányzatok Nagygyűlése” azért kerülhet idézőjelbe, mert ha nem így lenne, joggal gondolhatná mindenki: ez a teljes önkormányzati rendszert és vezetőinek véleményét tükröző tüntetés volt a kormány politikájával szemben. De nem így volt. Ez egy fideszes rendezvény volt. Igaz, aki nyitott szemmel jár, az pontosan tudja, hogy az Orbán Viktor által meghirdetett Új többség mozgalom nemcsak a szavazóbázis kiterjesztése jelenti, hanem egyet jelent a Fidesz kompetenciájának kiszélesítésével is.
Lassan, de módszeresen látszódik terjedni az a tendencia, hogy amit a Fidesz mondd, az a társadalom többségének, azaz a magyar társadalom egészének a véleménye. Ez látszódott a Kósa Lajos, Debrecen polgármestere által hirdetett önkormányzati gyűlésen.

A pontok:
1. Minden önkormányzat alapvető célja polgárai jólétének, boldogulásának, gyarapodásának, biztonságának megteremtése.
2. Az önkormányzatok a társadalmi önrendelkezés legközvetlenebb, tehát legfontosabb helyszínei. Minden önkormányzatnak joga van létéhez, sorsáról csak saját lakói dönthetnek. Az állam egyetlen faluról vagy városról sem mondhatja, hogy életképtelen.
Nesze semmi fogd meg jól. Ennél értelmetlenebb gondolat régen hangzott el, az egyébként igen jól beszélő Kósa Lajos szájából. Naná, hogy ez a célja az önkormányzatoknak. Ennek a mondatnak a lényege máshol rejlik. Érthetetlen módon a baloldali sajtó ezt veszélyesnek írja, holott csupán izgalmas. Hiszen ezzel (és majd a későbbi pontokkal együtt) Kósa és a Fidesz az állam fensőbbségét kérdőjelezi meg, helyébe az önkormányzatokat helyezi. Nem új keletű dolog ez, hiszen az unió regionalizmusra épülő politikája éppen hogy erről szól.
A szubszidiaritás elve kimondja, minden problémát azon a szinten (állami, regionális, kistérségi) kell megoldani, ahol felmerül. Ez egyben azt is jelenti, hogy az államot legyengítjük: kevesebb jogosítványt adunk neki, vagy épp kevesebb adót szedünk be a nevében.

Lehet ezt így gondolni, nem kell ettől megijedni. A gond ott van, hogy eddig a Fidesz nem ezt az elvet követte. Ők éppen egy erős, központi államot szerettek volna. Orbán imidzse éppen az erős vezér – erős államra utalt, egészen idáig. Érdekes kérdés, hogy a szinte naponta erősödő Kósa Lajos nem köp-e bele Orbán levesébe az önkormányzati rendszer erősítésével?
Jelenleg úgy tűnik, hogy a Fidesz jövőképe nagyban múlik azon, hogy az Orbán-féle erős állam, vagy a Kósa-féle erős önkormányzati rendszer kap-e többséget. Kósa hétvégi megmozdulásával ezért a kormányon kívül saját pártvezérének (és a nagy valószínűséggel a következő kormányfőnek) is üzent: én ezt az utat akarom. Ezt pedig nem szabad lekicsinyelni sem Bajnainak, sem Orbánnak.
3. Magyarország legfontosabb települése Budapest. Itt él a legtöbb magyar ember, a főváros járul hozzá a települések közül a legnagyobb mértékben Magyarország teljesítményéhez.
4. Az önkormányzatiság minden szintje: minden falu, város, megye közös értékünk, közös örökségünk. Mindegyik egyformán fontos, fogyásukkal, pusztulásukkal mindnyájan kevesebbek leszünk.
@@

5. Miképpen Magyarország polgárai kiállnak Budapestért, úgy a fővárosnak is kötelessége kiállni a legkisebb faluért is. Csak ez az összefogás emelheti fel újra a magyarokat és Magyarországot.
Jó nagy nyalás a fővárosnak. Persze, ügyes nyalás. Hiszen ténykérdés, hogy Budapest a legfontosabb település. Nem mondjuk ki minden nap, hogy az ég kék, a fű zöld. Ezzel a Fidesz a főváros szavazóit szeretné megához édesgetni. Kénytelen volt kimondani ezt, hogy ne higgyék azt a budapestiek, hogy nem róluk szól a tüntetés. Pedig tényleg nem róluk szól. Ennek a városnak már szinte mindegy, hogy mennyit von el az állam, olyan szinten el van adósodva, és tönkre van téve. Akik tehát jövő októberben szavaznak, nem e pont miatt fognak a Fideszre ikszelni.
6. Minden településnek joga van az iskolához.
7. Minden a településnek joga van a kultúrához és templomához.
Ez így van rendben, ahogy leírták. Nincs mit belekötni. Azonban kimaradt belőle a hatékonyság és a pénz kérdése. Mert az hogy joga van az iskolához, még nem jelenti azt,hogy kell is. Ha hat gyerek van egy faluban, akkor számukra értelmetlen működtetni egy iskolát, mehet a szomszéd faluba is. (Például egy iskolabuszt kell fenntartani, aki begyűjti a srácokat és haza is viszi.)

8. Minden településnek joga van legalább egy rendőrhöz. Ha az állam nem biztosítja ezt, joga van a rendőrség megszervezéséhez teljes állami felhatalmazás mellett.
Kiskirályságokat senki nem akar. Nem biztos, hogy szerencsés, hogy a községek tartsanak fel rendőrt az állam helyett. Nevezhetjük csendőrségnek, polgárőrségnek vagy legújabban településőrségnek, teljesen mindegy, és éppen ezért felesleges is. Rendőrből kell, hogy elég legyen minden településen. Ez szakmai és nem politikai kérdés kell hogy legyen.
9. A kormány csak úgy adhat kötelező feladatot az önkormányzatoknak, ha a teljesítés minden feltételét biztosítja.
Ez nyilvánvalóan a mostani 120 milliárdos elvonásról szól. És bizony ebben az önkormányzatoknak igazuk van. Még Molnár Gyula a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének szocialista elnöke is elismerte lapunknak, hogy ha az állam pénzt von el, akkor feladatköröket is át kell vennie, ha pedig bővíteni kíván, akkor ahhoz több pénzt kell adjon.
10. Minden önkormányzatnak joga van a vagyonához. Arra a kormány nem teheti rá a kezét, el nem vonhatja.
11. Minden önkormányzatnak joga van a bevételeihez. Azokat az állam el nem veheti, fel nem használhatja.
Kapcsolódik az első ponthoz és a szubszidiaritás elvéhez. A megfogalmazás persze végtelenül demagóg, lényegét tekintve azonban azt mondja, teljesen új adórendszer kell, külön kell kezelni az önkormányzati pénzeket, a helyi adókat (ezt nem szedheti például az APEH). De hogy miként…?
12. Minden önkormányzatnak joga van az ellenállásra a törvény adta keretek között, ha a központi állam létét, a törvényességet, vagy az alkotmányosságot fenyegeti.
A rendi ellenállás tipikus esete. A rendek a király ellen vonulnak. Még ha jelen helyzetben értjük is az önkormányzatok aggodalmát, hiszen ez a költségvetés alkalmatlan arra, hogy fenntartsák magukat a kisebb települések, az kevéssé világos, mit akarnak a gyakorlatban ezzel. Egy laza, féléves forradalmat, míg nem ők kerülnek kormányra? Reméljük nem. És reméljük nem Fót, Edelény, vagy épp Esztergom fideszes polgármesterei fognak harcba szállni az alkotmány védelmében.