Az állatkert, mint megmentő

Sajnálatos tény, hogy az állatkerteknek kell beavatkozni a vadon élő populációk megmentésébe - folytatják a szakértők.

Az emberi populáció növekedése nagy pusztítást okozott az állati élőhelyekben, így az állatkerteknek változtatni kell a szerepeiken, erőfeszítéseket kell tenniük a természet eredeti állapotának visszaállítására, ahelyett, hogy az állatokat egyszerűen csak kivennék természetes élőhelyükről.

A Times of India a Közép-Állatkerti Hatóság (CZA) tisztségviselőivel és környezetvédőivel folytatott beszélgetés során kiderült, hogy az állatkertek természetvédelmi szerepéről jócskán megoszlanak a vélemények. Figyelembe véve az ember-állat konfliktusokat, a CZA nagy szerepet játszik a vadon élő állatok mentési és helyreállítási akcióiban. Megalakulása, 1992 óta azonban számos tényező miatt csak kevés eredményt sikerült elérnie a szervezetnek. Ez egy olyan kételyhez vezetett, hogy a természetvédőknek nincs helye az állatkertben, kivéve ha sokkal inkább a tudományos kutatásokra koncentrálnak.



Érvek

Korábban ennek bizonyítására Prafulla Bhamburkar és Kundan Hate természetvédők három Junoa tirgiskölyköt szállítottak a városi állatkertbe. A csöppségeknek jó esélyük volt, hogy visszaszoknak a vadonban lévő körülményekhez, és vissza is térnek oda. Most azonban már nincs remény, ugyanis az állatok számára sincs hely, nemhogy tudományos kutatásokra.

„A természetvédelem, a tenyésztés, a mentés és helyreállítás, a természetvédelem megőrzése és oktatása elsődleges felelőssége az állatkerteknek, de a korlátozó tényezők miatt az indiai állatkertek egyik célt sem érték el kifogástalanul. "A CZA-nak sok támogatóra lesz szüksége" – mondta Prafulla és Hate.

A vadvilág megszállottjai és az ENT sebésze, Dr. Naresh Agrawal is hasonló érzéseket fogalmaz meg: „Az állatkertek csak úgy tudják megoldani a céljait, az oktatást, a természetvédelem csak akkor megvalósítható, ha mindez a vadonban történik és nem az állatkertben. Lépésenként lehet tanítani az állatokat az állatkertben, de a természetes ösztönöket csak a vadonban képesek elsajátítani”. Dr. Agrawal hozzátette, hogy az állatok rehabilitációjához kutatásalapú erőfeszítésekre van szükség.

Dr. Ajay Poharkar, hüllőkkel foglalkozó tudós, aki felállított egy keselyűvédelmi központot Gadchiroliban azt mondta, az állatkertek fontos szerepet játszanak, de limitálják a saját lehetőségeiket. Az állatkertek infrastruktúrájának hiánya miatt nem sikerültek megfelelően a környezetvédelmi próbálkozások. Sok állatkert nem tesz eleget a CZA normáinak, és csupán pénztermelő gépezetté állt elő. Egyetértett azzal, hogy a fogságbeli szaporítást csak akkor engedélyezzék, ha megfelelő központok jönnek létre.

A CZA titkárságának ex-tagja felszólította a társaságokat a kritikusan veszélyeztetett fajok esetében a tenyésztés megőrzésére. Ezekből már nagyon kevés van a környezteben – tette hozzá. A CZA hetven olyan fajt azonosított, melyekről a Vision 2020 program keretében gondoskodni kell.

Remények

A szervezet ellenőrzőtisztje, B. K. Gupta bizakodó volt. Bár még nincs tökéletes terv, az állatkertek igen fontos szerepet játszanak a mentési és helyreállítási folyamatokban, és több fajt mentettek már meg a kihalástól. „Kértük az államokat, hogy hozzanak létre központokat különböző veszélyeztetett fajok érdekében. Manikdoh Puneban és a Sanjay Gandhi Nemzeti Park Borivaliban már elkészült, és megfelelően ellátja a feladatot. További hét központot csatoltak a két állatkerthez oroszlánok és tigrisek rehabilitációjára és megmentésére. 367 állatot tartanak itt, melyek közül sokat állatkertekből mentettek ki. A CZA fizeti az állatok élelmét és ellátását” – mondta Gupta.

A CZA hivatalnoka elmondta, hogy az indiai állatkertek eddig 10 centrumot hoztak létre, ezekben 300 leopárd, 400 örvös medve, több mint 3000 elkobzott vagy megmentett elefánt és további 1000 rhesusmajom van. A tenyészközpontokban a keselyűk megmentése jelenleg a legfontosabb. „Indiában óriási felelőssége van annak, hogy az állatkertek megfeleljenek a feltételeknek. Már 45 mentőközpontot azonosítottunk, melyek megfelelőek a megmentett állatok rehabilitációjára.” – tette hozzá.

India, mint az állatvédelem paradicsoma

Gupta elismerte, hogy az állatkerteken forradalmi fejlesztéseket kell végezni annak érdekében, hogy megfeleljenek az előírásoknak. „Vannak közös elképzelések különböző kutatóközpontok felállítására, és folyamatban van egy, az állatkertek felügyelését végző intézet létrehozása Új-Delhiben. A Vision 2020 keretében egy külön tervünk van, aminek lényege, hogy az indiai állatkerteket még specifikusabban menedzselhessük. 2014-ben egy világszintű állatkert-konferenciát tartunk, és addigra mindent rendben szeretnénk tudni a házunk táján."