Aki mutyit kiállt, az szívja meg

Hülyének is megéri

Ön bérelne napi 1 forint / négyzetmétertért önkormányzati telket? Ha ön nem lenne nagy gazdasági szakember, de mégis ilyen ajánlatot kapna, arra az esetre nyújtunk egy kis segítséget: bólogasson ahogy csak tud, mert ez az ajánlat a hülyének is megéri – hát még egy üzletembernek.

Az MSZP-SZDSZ vezetésű szegedi önkormányzat ilyen feltételekkel adott át húsz évre egy 1910 négyzetméteres, frekventált területen lévő telket Teke Klub Kft.-nek, még 2007. július 5-én – mindenfajta versenyeztetés nélkül. Az ügyben már akkor rengeteg gyanús körülmény felmerült.

Először is a tervezet 2007. július 4-én 17 óra 31 perckor érkezett meg az önkormányzathoz, tehát – ha azt vesszük hogy az érintettek szemhunyás nélkül dolgoztak a másnapi ülésig – kb. fél nap alatt átrágták magukat az egészen, hiszen másnap az MSZP-SZDSZ többség kritika nélkül elfogadta azt. Sokan előre lezsírozást emlegettek.

Másodszor a Teke Klub Kft. akkoriban a Szegeden gyanúsan sok, milliárdos építési tendert megnyerő, szocialista kötődésű Ferroép Zrt. tulajdona volt, aki a területen húzta fel még 2004-ben a teke- és bowlingcentrumot, 190 millió forintért. Tőle került át a cég a Teke Klub kft. akkori ügyvezetőjéhez, a sportot is aktívan űző Karsai Ferenchez, aki Karsai József battonyai polgármester, egyben parlamenti képviselő unokaöccse.

Harmadszor nem szokás húsz évre előre szinte ingyen bérbe adni egy hatalmas területet – főleg nem úgy, hogy az összeget (13,5 millió forint) a bérbe adott cég által végzett és elszámolt felújítási munkálatokkal fizetik ki (pl.: öltöző felújítás). Pontosabban csak akkor szokás, ha az eltelt idő után valami jót kap az önkormányzat – például az ő tulajdonára száll a területen álló épület.

De ez sem történt meg, sőt az önkormányzat íratta a cég nevére az ingatlant. Ilyenkor egyébként el szokás adni a területet a cégnek, ami legalább nyolcvan milliójába került volna a cégnek – ami jóval több, mint az így munkálatokkal kifizetett 13,5 millió. Ráadásul a cégnek nem kellett közműfejlesztési hozzájárulást sem fizetnie, csak almérőket vásárolni.

Negyedszer felvetült az is, hogy ha a konstrukció így rendben van, akkor az összes szegedi önkormányzati bérlemény bérlőjének fel kellene ajánlani ezt a lehetőséget – ez egyébként gazdasági versenyt taglaló törvénykönyvben is szerepel. Ezt persze a várost vezető szocialisták már „támogathatatlannak” minősítették – nyilván, mivel így tönkre menne az önkormányzat. Tehát itt valami egyértelműen bűzlik.

Próbálkozások

Így gondolta ezt Kohári Nándor, fideszes szegedi önkormányzati képviselő, a szegedi Ifjúsági és Sportbizottság elnöke is, és korrupciót kiáltott. Ám, nem csak agitált, meg „mocskosszocizott” ahogy azt ilyenkor szokás, hanem megcélozta a hivatalos utakat is.

Először a rendőrségen és az Állami Számvevőszéken tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, mivel szerinte így jelentős kár – legalább 70 millió forint – érte a város önkormányzatát, ráadásul számtalan piaci és helyzeti előnyt biztosított az önkormányzat a Teke Klubnak. Mivel ezek szakértő bevonása nélkül felfüggesztették a vizsgálatot, így az ügyészséghez fordult, akik szintén elutasították a panaszát.

A szocik kezdetben megelégedtek azzal, hogy Kohárit megpróbálták visszahívni a bizottsági elnöki posztjáról, aztán most csütörtökön úgy döntöttek, hogy a fagyi bizony visszanyal: Személyiségvédelmi igény érvényesítése ügyén Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata pert indított Kohárival szemben, mivel szerinte Kohári 2007-es alaptalan vádjai sértették az önkormányzat jó hírnevét.

Kohári a HírExtra megkeresésére megalapozatlannak nevezte a vádakat, és reméli, hogy a szeptember 24-én lévő első tárgyalás számára pozitívan zárul majd. Azt is kifejtette, hogy továbbra is háttéralkut sejt az ügy hátterében, de erre bizonyítékai nincsenek.
@@
Törvényi háttér

Mivel ehhez hasonló esetek szerte vannak az országban érdemes megvizsgálni a dolog törvényi hátterét. Azt ugye senki sem gondolja, hogy a törvényalkotók mindenféle felelősség nélkül osztogassanak ingyen önkormányzati területeket – ugyanakkor az önkormányzatok autonómiája hírhedten nagy. Hol az igazság?

Az önkormányzati törvény (1990. évi LXV. törvény) 3. pontja kimondja, hogy „a helyi önkormányzat – a törvény keretei között – önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság is kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.” Tehát elviekben azt csinál amit akar, amíg rá nem szólnak. Ezt a 4.pont meg is erősíti: „az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért.”

Csakhogy rászólni sem egyszerű. A törvény ugyanis kimondja, hogy az önkormányzat „önkormányzati tulajdonával önállóan rendelkezik, bevételeivel önállóan gazdálkodik, az önként vállalt és a kötelező önkormányzati feladatok ellátásáról egységes költségvetéséből gondoskodik. Saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat.”

Ehhez még hozzáteszi, hogy „a helyi önkormányzatot – e törvényben meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetőleg terhelik. A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról a képviselő-testület rendelkezik.”

Ha viszont jogerősen rászólnak, akkor azért a polgármester, és a képviselő-testület a felelős: „a helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős. 2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állami költségvetés nem tartozik felelősséggel.” Így nyilvánvalóan a városvezetőknek nem áll érdekükben, hogy bármilyen esetlegesen jogtalan üzlet napfényre kerüljön. Ezt elveikben az Állam Számvevőszék ellenőrzi – csakhogy esetünkben az ÁSZ nem is volt hajlandó vizsgálatot indítani.

Igaz, a törvényben az is szerepel, hogy „a jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.” Itt pedig a „gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználás” nyilvánvalóan nem valósult meg. Hisz az eladással nyilván jobban járt volna az önkormányzat – vagy azzal, hogy nem napi fél óra bowling áráért ad oda majd kétezer négyzetméternyi területet, hanem jóval többért.

Tehát lehet a jegyző és az ellenőrzési rendszer papíron mindent rendben talált, de a logika, és a józan ész mégsem ezt bizonyítja. Azonban amíg vannak jogi kiskapuk, addig a törvény és a józan ész semmit sem jelent. De reméljük a zavaros ügy nem veszélyezteti a szegedi tekéseket és bowlingosokat, kik országos szinten eddig a csúcson járnak.