Miért menekül a magyar titkosszolgálat feje?

Egy titkosszolgálat vezetője akkor végzi jól a munkáját, ha nem is hallunk róla. Ha túl sokat szerepel a nyilvánosság előtt, akkor ott bizonyosan valami komoly gubanc van. Akkor az ügyeket nem tudja megoldani, folyton problémákat okoz, ez pedig elér a sajtóig, onnan a nyilvánossághoz. Ez pedig veszélyezteti az ország biztonságát. A „James Bond-anomália” tehát nyilvánvaló. Egy titkosszolgának éppen az a célja, hogy minél kevesebben ismerjék, az arcát, a szokásait, a nevét és tudjanak a munkájáról.

Laborc Sándor ismert arc. Mióta kinevezték a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójává számtalanszor állt a média kereszttüzében. Már a kinevezése is olyan indulatokat gerjesztett, amit nem lett volna szabad figyelmen kívül hagyni a Gyurcsány-kormánynak. A Szilvásy György akkor titokminiszter által támogatott Laborc a KGB egyetemén végezte tanulmányait, amit az ellenzék kifejezetten aggályosnak tartott. A Nemzetbiztonsági Bizottság végül hosszú vita után nem támogatta a kinevezését. Ennek ellenére Szilvásy neki adott bizalmat.

A Laborc kinevezésével nem egyetértő ellenzéki képviselők ezért gyakorlatilag bojkottálták a bizottság munkáját. Mindenesetre Laborc az egyik legismertebb NBH vezető volt. Ez pedig inkább hátrányára írható fel. Ráadásul az ő vezetése alatt robbant ki az ország legnagyobb titkosszolgálati botránya.

Értelmetlen indok

Az UD. Zrt. nevével fémjelzett ügy, melyben ismert parlamenti képviselők és az egyik milliárdos magyar bankvezér is belekeveredett messze nem lett megoldva. Éppen ezért érdekes, hogy Laborc lemondása indokaként a következőt írta Bajnai Gordonnak: „[Laborc] olyan anomáliákat érzékelt az UD Zrt. ügyében folyó vizsgálat kezelésében a nyomozóhatóság, illetve az ügyészi szervek részéről, amelyek a feljelentés pontjainak nagyobbik részében a nyomozás megszüntetéséhez vezettek, és ez nem teszi számára lehetővé, hogy a jövőben teljes értékű munkát folytasson.”

No, ezt adjuk össze! Mit is jelent ez? De először a tények: az UD. Zrt. ügyben végül is semmiféle bűncselekményt nem talált egyik hatóság sem, sőt, éppen Szilvásy György volt minisztert gyanúsítják hivatalos személyként, folytatólagosan elkövetett különleges személyes adattal visszaéléssel. Ha ősszel az Országgyűlés kiadja a mentelmi jogokat, akkor Dávid Ibolya és Herényi Károly is hasonlóval nézhet szembe, utóbbi akár a zsarolás vádjával is.

Épp most távozik?

A gond ott van, hogy az ügy nincsen megoldva. Sokan tudni vélik az igazságot. Egyesek a Fidesz egyértelmű bűnösségét hozzák fel, mondván Szilvásynak igaza volt és maga az ellenzéki párt működteti az „árnyéktitkosszolgálatot”, mások szerint az egész ügy az MSZP és Gyurcsány érdeke volt hogy Dávid Ibolya maradjon az MDF elnöke. (Az ügy miatt nem indult az MDF elnökválasztásán Almássy Kornél). A valóságot nem fogjuk megtudni. És ebben nagy szerep van Laborc Sándornak.

Ugyanis éppen ő az, akinek ezt az ügyet teljes mértékben meg kellett volna oldani. Jelenlegi viselkedése, illetve az indok, amit lemondásához csatolt a tipikus „nesze semmi fogd meg jól.” Laborc úr ezzel mellébeszél csupán, és nem nevezi nevén a dolgokat. Pedig éppen neki lenne kutya kötelessége ezt megtenni. Hisztis óvodásként csapkod a játékai között, ahelyett hogy tisztázná saját szerepét illetve bevallaná alkalmatlanságát a posztra.

Ha rendőrség és az ügyészség munkája, mint ahogy írja „nem teszi lehetővé, hogy teljes értékű munkát folytasson”, akkor ott valami nagyon nagy baj van. Méghozzá az ő személyével.
@@
Ártatlan vagy nem?

Mert két lehetőség van. Laborc teljesen ártatlan az UD Zrt. ügyben, így nincs is mitől tartania az ügyészségi illetve rendőrségi nyomozás kapcsán, hátradőlve várhatja annak végeredményét. Ha pedig – mint ahogy most kinéz – nem volt semmiféle ügy, akkor nem volt és kész. A másik lehetőség, hogy a főigazgató úr többet tud az ügyről annál, mint amit elmond, esetleg benne is van nyakig (de legalább bokáig), hiszen van abban az érvben valami, hogy Szilvásy nélküle nehezen hozhatta volna nyilvánosságra a titkosszolgálat által készített felvételeket.

Ha pedig így van, akkor nem sértődötten kell eldobni a jelvényt, hanem vállalni a felelősséget, mi több, elmondani az általa ismert információkat. Hátha éppen ennek segítségével lehet tisztázni a benne résztvevők szerepét.

Laborc munkássága nagyjából ezzel le is zárult. Hiszen nem vezetése alatt több dolog volt, aminek eredménye nagyjából és egészében véve a zérust közelíti. A Gyurcsány-ellenes zavargások környékén a váci úti rendőrszékházra leadott lövésekről máig nem tudunk szinte semmit, ahogy a Szilvásy által minden március 15. előtt bejelentett terroristagyanús személyekről sem. Egyedül ennek a szerencsétlenül bénázó Magyarok Nyilai nevű szervezetnek három tagját sikerült elfogni – ha egyáltalán léteznek, mert még ez sem biztos.

Elfogadta

Bajnai Gordon miniszterelnök Laborc Sándor lemondást követő nyolcadik percben már kész is volt a válasszal. Elfogadja a lemondását (ezek szerint az indokot is, ami rá sem vet túl jó fényt), és helyére szeptember 1-vel Balajti László dandártábornokot, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat jelenlegi főigazgatóját kívánja ültetni. Jó hír hogy van néhány ügy, ahol gyorsan reagál a kormány. Igaz, a nemzetbiztonság olyan terület, ahol nem engedhető meg a hosszas bizonytalanság.

Mindenesetre csak remélni tudjuk, hogy Laborc úr, nem fog előkerülni még az UD Zrt. kapcsán, mint gyanúsított, és nem azért rúgott bele előre az ügyészségbe és a rendőrségbe, mert fél tőlük.