Nabucco jön, Déli Áramlat megy?

Ausztria, Magyarország, Románia, Bulgária és Törökország elöljárói (hazánkat Bajnai Gordon miniszterelnök, valamint Kóka János, az Országgyűlés Nabucco-bizottságának elnöke képviselte) hétfőn Ankarában végre kimondták az áment az Oroszországot és Ukrajnát kikerülő gázvezetékre. Ennek értelmében, ha Azerbajdzsán, valamint a többi, közép-ázsiai „töltőállam” (például Türkmenisztán) vezetői is úgy gondolják, 2020-ra az uniós tagállamok gázigényének öt-tíz százalékát a Nabucco gázvezeték elégítheti ki, a maga évi 31 milliárd köbméter földgázszállítási kapacitásával.

A hétfőn kötött Nabucco-paktum, amellett, hogy ötven évre szól, egy magyar kezdeményezésű különmegállapodást is tartalmaz. E szerint a szerződő felek vállalják, hogy amint lehet, odahaza is ratifikálják a aláírást, másrészt, mintegy fél éven belül magánjogi szerződést kötnek az egyes Nabucco-tagországok gázipari cégei (köztük a magyar MOL) által alapított Nabucco-konzorciummal.

Most délen kezdődnek a bajok

Mindazonáltal, ugyan még meg sem száradt a tinta a szerződésen, Európa-szerte és itthon is újabb kérdések vetődtek fel az energiabiztonság kapcsán. Ezúttal azonban közvetve és közvetlenül is a Nabucco-project vetélytársa, az orosz támogatottságot élvező Déli Áramlat került középpontba. A Déli Áramlat, amely Ukrajna kikerülésével a Fekete-tenger alatt haladva közelítené meg a Balkán-félszigetet, komoly bajba kerülhet, ha több érintett tagállama (köztük Magyarország) más-más okokból ugyan, de piszkálni kezdi a tervet. Márpedig erre utaló jelek ha nem is bőven, de akadnak.

Miközben ugyanis a Nabucco-projektben érintett országok kormányfői azzal foglalatoskodtak, hogy végre-valahára lepapírozzák az „oroszmentes” csatornát, a mindkét földgázvezetékben érintett Bulgária szép csendben követelni kezdte, hogy halaszthatatlanul vizsgálják felül a Déli Áramlat már korábban szentesített tervét.
Az ok: Bulgáriában a múlt héten országgyűlési választások voltak, melynek eredményeképp a közeljövőben kormányváltásra kerül sor. A voksoláson győztes Bojko Boriszov (jobbközép párti kormányfő) hivatalát azzal kívánja kezdeni, hogy felülvizsgál egy sor, még elődei által létrehozott nemzetközi energiaügyi szerződést. (Ily módon például nem csupán a Déli Áramlat kerülhet veszélybe, hanem egy oroszok által építendő atomerőmű is.)

Nemzetközi energiaügyi elemzők ugyanakkor egybehangzóan vélik, hogy Bulgária hosszútávon nem mondhat le sem a Nabucco, sem a Déli Áramlat által szállított gázról. Ennek ellenére azonban, ha az új bolgár vezetés valóban keménykedni kezd Moszkvával és a Gazprommal, mégiscsak komoly fennakadásokat okozhat a Déli Áramlatnak, amelyből a ma érvényes kormányközi megállapodások szerint már 2013-ban összesen mintegy 31-36 milliárd köbméter gáz érkezhet az EU-ba, köztük hazánkba.
@@
Függesszék fel!

Ezen a ponton pedig már el is érkeztünk Magyarországra, a Déli Áramlat megvalósulása szempontjából a legfrissebb hírek szerint másik „veszélyzónába”. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának Fideszes elnöke, a Nabucco-projekt szentesítésének napján ugyanis sajtótájékoztatót tartott, amelyen a legnagyobb ellenzéki párt álláspontját fejtette ki. E szerint a Fidesz a Nabucco-gázvezetékről szóló kormányközi szerződés aláírásának napját ugyan "energetikai rendszerváltozásként" értékeli, azonban ezzel egy időben fel is szólítja a kormányt, hogy a választásokig most már függessze fel a Déli Áramlat munkálatainak előkészítését.

Ez a kijelentés pedig – bár az utóbbi idők Fidesz-nyilatkozatait tekintve nem meglepetés – egy sor kérdést felvet a Déli Áramlat (magyarországi) megvalósulásával kapcsolatban. Lehet-e például Németh kijelentését úgy értelmezni, hogy amennyiben a soron következő választásokból a Fidesz kerül ki győztesen, megállítja a Déli Áramlatban való magyar részvételt? Mellesleg miféle kockázatokkal jár, ha hazánk mindkét vezeték megépítésben szerepet vállal?

Az ugyanis az aláírás után világszerte érezhető optimizmus ellenére is egyértelmű, hogy koránt sincs még sínen a Nyugat-Európa, illetve USA által is melegen ajánlott Nabucco-projekt. Arról már e helyütt is volt szó, hogy mindmáig kérdéses, lesz-e egyáltalán elegendő gáz a készülő vezetékben, emellett pedig további gondok forrása lehet, ha a konzorciumot alkotó nemzeti energetikai vállalatok elhúzódó vitákba bonyolódnak a tranzitdíjak és egyéb, járulékos költségek tekintetében. Ilyen bizonytalansági tényezők mellett pedig akár fel is értékelődhet a Déli Áramlat, hiszen az négy éven belül már földgázt hozhat Magyarországra, méghozzá olyan földgázt, amely ugyan továbbra is Oroszországból indulna útjára, de már nem azon az ukrán földön át érkezne hazánkba, ahol az elmúlt években oly gyakran és oly felelőtlenül tekergették a csapokat.