Kóka nem rontaná, hanem javítaná a szlovák-magyar viszonyt

Az SZDSZ frakcióvezetőjének véleménye szerint a fellépésnek nem rontania, hanem javítania kell a szlovák és a magyar nép viszonyát.

Az egyeztetésről elmondta: konszenzusos végeredményre törekszenek egy négypárti közös nyilatkozat ügyében és azt is szeretnék, ha a parlamenti pártok nem rivalizálnának egymással az ügyben. Közölte, arra tettek javaslatot, hogy a házelnök és az Országgyűlés külügyi hivatala koordinálja a négypárti együttműködést és a szakértői munkát.

Utalt arra, hogy a négypárti egyeztetést azért szervezték, hogy közösen foglalhassanak állást a kedden elfogadott nyelvtörvény ügyében. Elmondta, hogy az MSZP részéről Lendvai Ildikó pártelnök míg a Fidesz részéről Németh Zsolt, a párt külügyi kabinetjének vezetője azt jelezték, hogy a témában jártas politikusaik külföldön tartózkodnak, ezért úgy döntöttek, hogy a végül a jövő heten tartandó politikai egyeztetést előzze meg egy szakértői találkozó.

A szerdai megbeszélésen áttekintették azokat a lehetőségeket, amelyek rendelkezésre állnak ahhoz, hogy diplomáciai és politikai eszközökkel lehessen fellépni az ügyben és azt is, hogyan lehet felhívni a nemzetközi közvélemény figyelmét.

Elmondta, hogy a jövő héten a Külügyminisztériumban is tartanak egy szakértői egyeztetést. Tudomásukra hozták azt is, hogy minden a Külügyminisztériumban készített, az üggyel kapcsolatos szakértői anyagot megismerhet majd a négy párt. Az egyeztetés résztvevői javasolták, hogy a házelnök jövő hét szerdára hívjon össze egy olyan találkozót, amelyen a négy parlamenti párt frakcióvezetői és külügyi kabinetjeinek vezetői részt vehetnek.

Emlékeztetett arra, hogy az új szlovák nyelvtörvény szeptember elsején lép életbe. Kijelentette, az a céljuk, hogy ez ne történjen meg, vagy ha mégis, akkor el lehessen kerülni, hogy a szlovákiai magyarság, tágabb értelemben véve pedig az országban élő kisebbségek ilyen "nacionalista ambíciók áldozatává válhassanak". Hangot adott annak a véleményének, hogy a törvény súlyosan diszkriminatív, mert a szlovák nyelvet államnyelvként a többi elé helyezi és ezzel sérti az Európai Unió Alapjogi Chartáját, amely tiltja a nyelvi diszkriminációt.

Kitért arra is, hogy a szakértők szerint a törvény ütközik az Európa Tanács keretegyezményeivel és vélhetőleg a szlovák alkotmány diszkrimináció elleni fejezeteivel.
Kóka János azt is elmondta, a megbeszélésen megállapították, hogy a cél az egyéni és a kollektív szabadságjogok védelme, ebben kell összefognia a négy pártnak.

Kérdésre válaszolva közölte: ha a magyar politikai pártok között konszenzus alakul ki az ügyben, Magyarország akkor sem tud kikényszeríteni egy ilyen változtatást. Ezért a szabadságjogok védelmére hivatkozva fel kell hívni a nemzetközi közösség figyelmét a jogsértésre.

Szintén kérdésre válaszolva azt mondta, véleménye szerint van esély az Európai Bizottság meggyőzésére. Hozzátette, az ügy az EBESZ kisebbségi biztosának asztalán fekszik. Közölte, számura az sem kérdéses, hogy az Európa Tanács is foglalkozni fog az üggyel.

A múlt héten elfogadott, szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény egyebek között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat.