Külföld
Facebookkal a kémek ellen!
A brit elhárítás leendő főnökét megbuktathatja, hogy személyes adatok vannak családjáról a Facebookon. A 21. században ugyanis továbbra is érvényes a következő megállapítás: „a tudás (azaz az információ) hatalom”. A hatalommal pedig – mint tudjuk – lehet élni és visszaélni is.
Egy ismert webkettes mondás szerint: „Aki nem tagja valamely közösségi oldalnak, az voltaképpen nem is létezik”. Az online közösségi portálok rengeteg lehetőséget rejtenek magukban. A rég nem látott családtagok, barátok, ismerősök felkutatásán túl arra is alkalmasak, hogy ismert emberek adatlapjait és kapcsolati hálóját nézegessük.
Szigorúbb biztonsági korlátok kellenének
Már korábban is számtalanszor felhívták az emberek figyelmét az egyes nemzetbiztonsági szervezetek arra, hogy a közösségi portálokon túl sok személyes, azon belül is rengeteg ún. szenzitív adatot tesznek hozzáférhetővé önmagukról, családtagjaikról és barátaikról is. Ez a fajta kitárulkozás rengeteg veszélyt rejt magában.
„Ha valaki fölkerül az iWiW-re, aki az NBH gyanúja szerint nemzetbiztonsági kockázatot jelent, úgy gondolom, annak a szolgálat értelemszerűen meg fogja nézni az ismerősi körét. Ez egy olyan lehetőség, amit ki lehet használni. A közösségépítő oldalak böngészése nyilván legföljebb másodlagos, kiegészítő eszköz, nem pótol más nyomozati módszereket, de kétségtelen, hogy megkönnyíti a nemzetbiztonság dolgát” – vélekedett Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő.
Forrás: Figyelő.
A nemzeti szervezetek után már az Európai Unióban is felfigyeltek ezekre a veszélyekre. Az Európai Bizottság felkérésére az ún. „29-es Adatvédelmi Munkacsoport” folytatott le vizsgálatot és javasolt több olyan megoldást a felhasználók (és az üzemeltetők) számára, amelyek a jelenleginél jobban védik a személyes adatok biztonságát.
A munkacsoport véleménye szerint a Facebook, a Myspace és a hasonló – több milliós tagsággal rendelkező – közösségi oldalak üzemeltetői mellett, azok felhasználóinak is meg kéne felelniük az európai adatvédelmi követelményeknek. Az egyik legfontosabb javaslat szerint a felhasználók csak abban az esetben tölthetnének fel információt, illetve képeket másokról, ha ehhez megkapták az érintettek előzetes beleegyezését.
A munkacsoport a jövőben kötelezővé tenné a közösségi oldalak számára, hogy alapesetben, a regisztrációt követően minden felhasználó profiljában az adatvédelmi szempontból legszigorúbb beállítások legyenek aktívak. A grémium szerint emellett módot kellene biztosítaniuk az internetezőknek arra is, hogy korlátozni tudják, hogy harmadik fél mely adataikhoz férhet hozzá, továbbá korlátozniuk kellene az olyan érzékeny (ún. szenzitív) információk marketingcélú felhasználását is, mint amilyen a faj, a vallás vagy a politikai nézetek.
A munkacsoport szerint megfelelően gondoskodni kellene azokról a profilokról is, amelyeket hosszú ideig nem nyitnak meg: ezeket egy bizonyos idő eltelte után automatikusan törölnie kellene az üzemeltetőnek.
Még a kémeket is meg lehet fogni vele
Az egyik legnagyobb közösségi online portál a Facebook. A legutóbbi felmérések szerint hetente egymilliárdnyi internetes linkekből, hírekből, blogbejegyzésekből és fényképekből álló tartalmat osztanak meg egymással a felhasználói. A töménytelen mennyiségű adatok között vannak olyanok is, melyeket nem kellene a nagy nyilvánosság elé tárni.
Különösen körültekintően kellene megadniuk az információkat a közszereplőknek, politikusoknak, és minden olyan embernek, aki „érzékeny területen” tevékenykedik. Azonban nem mindenki jár el körültekintően, s ebből egy-egy esetben hatalmas bonyodalom is származhat.
Ilyen eset történt a minap is, amikor a brit titkosszolgálat leendő vezetőjének, John Sawersnek a felesége adott ki a családról elég sok információt. A nő a saját, a gyerekeik és a szüleik lakcímét is feltette a közösségi oldalra.
Forrás: wikipedia
S habár a kitudódása gyorsan levették az adatokat, többek szerint ezután szó sem lehet arról, hogy Sawers legyen a kémfőnök. A brit parlament terror-elhárítási albizottságának elnöke, Patrick Mercer nem is értette, hogy hogyan sikerült ez a kitárulkozás. „Sawersék évtizedek óta a hírszerzési közösség megbecsült tagjai, ezért lehangoló és aggasztó, hogy ilyen adatok kerülhetnek nyilvánosságra. Azt reméltem, hogy ilyen emberek nem követnek el ilyen hibát” – méltatlankodott a politikus.
Az ellenzéki liberális demokraták külügyi szóvivője még tovább is ment, mert felszólította Gordon Brown kormányfőt, hogy fontolja meg, hogy ezek után alkalmas-e a titkosszolgálatok vezetésére a politikus.
A lehetséges következmények
Több neves elemző szerint a 21. század egészen másféle hadviselési formákról fog szólni, mint az előző évszázad. A számítógépes adatszerzés és a kiberbűnözés valószínűleg sokkal nagyobb hangsúlyt fog kapni a jövőben. Ebben az adatgyűjtési, adatlopási versenyben egyáltalán nincsenek fölényben a nyugati, demokratikus államok, így a világ többi része (például Oroszország vagy Kína) is hatásosan tudja alkalmazni majd ezt a „fegyvert”. Főleg, ha így segítik a tevékenységüket…