Már megint azok a rohadt zöldek!

A haszon mindenek felett

A világot az üzlet uralja, amibe csak nagyritkán szól bele a természet egy-egy árvízzel, földrengéssel vagy vírussal. Bár az emberek többségét egyre inkább foglalkoztatja Gaia egészsége, de a legtöbben csak sokadlagos problémának tekintik a mindennapi megélhetés, a Manchester győzelme, vagy az épp aktuális társ megtalálása mellett.

Kevesen tesznek ténylegesen valamit azért, hogy bolygónk egy szebb, élhetőbb hely legyen – vagy hogy egyáltalán pár generáció múlva legyen esély arra, hogy sétát tegyünk egy erdőben. Ezt jól tükrözi a zöld pártok nemzetközi támogatottsága is (húsz százalék felett nemigen találunk egyet sem).

Az ember alapvetően önző létforma, és ez fokozottan így van, ha az üzleti világ lépcsőin lépdelünk felfelé. A nagyok állítólag azért nagyok, mert mindig, mindennel szemben a profitot vették figyelembe: a haszon mindenek felett. Vagyis nem számított az emberek egészsége, a környezet épsége, a bolygónk jövője. Ezek az emberek hajlamosak a környezetvédőket, valamint a zöld közgazdászokat apró zavaró legyekként kezelni, és mielőbb elhessegetni őket az illatozó profit-tányértól. Ez néha nem sikerül.

A kenguru támadásba lendül

Mivel itt az EP kampányidőszak, ideje felhívni a figyelmet arra, hogy konkrétan mi is folyik ott Brüsszelben – mert nem az, amit a pártok itthon mondanak. Legalábbis ezt gondolhatta az LMP, amikor megszervezte plüsskengurukkal telerakott akcióját, és szétkürtölte az országban: a lobbi butít, öl és nyomorba dönt (Brüsszelben közel tizenötezer lobbista jut hétszázharminckettő képviselőre).

Ez nem valami egetverő baromság, ahogy az emberek többsége gondolná első ránézésre – hisz sem az EU-ban, de legfőképp Magyarországon nincsenek kenguruk, maximum néhány az állatkertben. Van azonban egy gigantikus lobbicsoport, amely „kenguru” névre hallgat, és jelentősen felelős a zöldülés visszaszorításáért.

Többek közt a dohány-, autó-, olaj- és gyógyszeripari lobbit foglalja magában, de persze EP képviselők is benne vannak. Olyanok mint: az MSZP-s Herczog Edit, vagy a fideszes Barsiné Pataky Etelka és Becsey Zsolt is.

AZ LMP szerint ez – és a többi hasonló – a csoport felelős azért, hogy meggyengültek a klímavédelmi szabályok, az autók széndioxid-kibocsátásának szabályozása, a légszennyezésre, hulladékégetésre vonatkozó szabályok és a vegyi anyag engedélyezési rendelet (REACH) is.

Kicsit konkrétabban: tovább lehet bármiféle szankció nélkül túllépni a kibocsájtási kvótát, a hulladékégetés ezentúl újrahasznosításnak minősül (kisebb megkötésekkel), nem 2020-ra kell bezöldíteni az üzemanyagok egytizedét, valamint azt is elérték, hogy egyes ipari körzetekben maradhasson olyan levegő, amely emberi éltre hosszú távon nem épp alkalmas.

Tehát azt mondták: tudjuk hogy válság van, ezért nyugodtan szennyezzétek tovább a földet, ha így könnyebb talpra állnotok. A legnagyobb baj viszont az, hogy mindig történik valami, amiért lehet még egy kicsit húzni-halasztani a környezetkímélést.
Az is furcsa, hogy míg a két párt itthon szörnyülködik, hogy miért kellett ezt megszavazni, és károgják, hogy a környezetszennyezés csúnya dolog, addig az ő képviselőik is segítettek ezek elfogadásában. Nem hasonlít ez egy kicsit az itthoni politikára?

Globális kép

A legnagyobb baj az, hogy ez nem csak Európában, hanem az egész világon átlagos tendencia. Több neves szakértő szerint a válság jó alkalom arra, hogy átalakítsák a gazdaságot zöld gazdaságra, de ők ehelyett a még több profit reményében inkább eltolják azt. Pedig előbb utóbb át kell majd alakítani – és minél később kezdik el, annál drágább lesz.

Persze az is lehet, hogy az emberiség sose fogja ezt meglépni, egészen addig, amíg rá nem jön egy ősi mondás bölcsességére: „Ha az ember kivágta az utolsó fát, megölte az utolsó állatot, megmérgezte az utolsó tiszta vizű patakot, akkor rájön majd, hogy a pénz nem ehető.”