Walesben (gyakorta látni akár harminc fiatal hollót, ahogy csapatosan kutatnak táplálék után. A norvégiai Trondheim Műszaki és Tudományegyetemének (NTNU) biológusa, Jonathan Wright brit kollégájával, az exeteri egyetemen dolgozó Sasha Dall-lal figyelte meg a wales-i madarakat.

Azon a vidéken gyakran eszegetnek elhullott juhok teteméből a hollók. Amennyiben egy hollópár ilyen lakomára lel, vérmesen őrzi azt az éhes fajtársakkal szemben. A fiatalok így még egy aprócska húscafathoz sem igen juthatnak hozzá.

A fiatal hollók esténként alvócsoportokba tömörülnek, napközben azonban magányosan kóborolnak. Wright és Dall Walesben megfigyelt egy nagyjából kétszáz madarat számláló éjjeli csapatot. Felfedezték, hogy azok a madarak, amelyek nappali felderítő repüléseik alkalmával elhullott állatra bukkantak, egyes fajtársaiknak bizonyos repülési manőverekkel "elmesélték". Másnap a hírnökök hat-hét segítővel indultak a tetemhez - hogy a helyszínen elüldözzék a terület tulajdonosait a terített asztaltól. Ez így folytatódott a következő napokban, míg a tetemet meg nem ették - tudósít a német Die Welt című lap online kiadása (www.welt.de).

További vizsgálatok segítségével kiderítették a kutatók, hogy egyes fiatal hollók állandó bandákba álltak össze, és naponta együtt kutattak egy bizonyos területen táplálék után. "Csoportosan könnyedén elhessegettek egy hollópárt egy tetem mellől, és nem kellett maguk elé engedniük más fajtársakat sem" - magyarázták a kutatók.