2024. május 10. - Ármin, Pálma

A bukott jobboldali politika befolyása

Mi az: belpolitikai botrány, de nem csak a környező országokat, de egyenesen a világpolitika menetét is érinti? A cseh kormányváltás nem csak az EU-t sodorja veszélybe, de az európai-orosz kapcsolatokat is.
2009. március 27. péntek 20:19 - Kőrösi Viktor Dávid
Mirek Topolánek március 24-i bukásával elindultak a találgatások: milyen hatással lesz az EU működésére a cseh belpolitikai káosz, hogyan befolyásolja a lisszaboni szerződés további sorsát, mennyire értékeli fel Václav Klaus EU-szkeptikus cseh elnök szerepét a politika jelenlegi állása, s hogy ki van az egész balhé mögött. Európa – úgy fest – meg is találta a választ: Oroszország.

Egy cseh politikai elemző az euractiv.com interjújában elmondta: sejthető, hogy Klaus mögött ott áll az orosz érdek is. „Oroszországnak természetesen érdeke, hogy destabilizálja a cseh kormányt, ezen keresztül pedig az EU-t és a lisszaboni szerződést” – mondta Lukas Pachta. Szerinte erre utal az is, hogy az orosz Lukoil hozzájárult Klaus könyvének kiadásához, valamint az államfő egyike volt azon kevés európai politikusoknak, amelyek nem ítélték el a Grúziába való orosz beavatkozást, valamint nem régiben találkozott a Lukoil vezérigazgatójával. „Sok-sok gyanús tény” – mondja az elemző, majd kérdésre válaszolva elmondja: abszolút biztos, hogy Oroszország köveket mozgat annak érdekében, hogy gyengítse az európai integrációt. Ezt az orosz medve nagyon titkosan, nagyon halkan és nagyon professzionálisan teszi – mondta Pachta.

Az interjúban elmondottakhoz képest pikáns részlet, hogy Csehország – Lengyelországgal egyetemben – nem ápol jó kapcsolatokat Oroszországgal. Erre az amerikai rakétapajzs jó példa, ugyanis az orosz tiltakozástól függetlenül Topolánek – a háttérben Klausszal – igent mondtak. Ez első hallásra akár ellentmondás is lehetne (egy orosz-bérenc politikus akaszt tengelyt Oroszországgal?), azonban Topolánek és Klaus között nem volt mindig felhőtlen a viszony – az ügyvezető miniszterelnöknek igen sokszor kellett már magyarázkodnia uniós tisztségviselők előtt.

Nyugodt orosz reakciók

A Topolánek-pályafutás
Topolánek 1989 óta van politikai pályán, 1996-tól képviselő a cseh szenátusban. 2002-től kormányfőhelyettes és Václav Klaus helyettese az ODS elnöki székében. 2006-ban az ODS szerezte a legtöbb szavazatot a választásokon, és az új parlamentben 81 képviselővel rendelkezik. 2009 első félévében Csehország miniszterelnökeként egyúttal az Európai Tanács elnökének tisztjét is ellátja. 2009. március 24-én a cseh Parlamentben tartott bizalmi szavazáson leszavazták, ezért lemondott, és nagy valószínűséggel Csehországban 2009 késő őszén előrehozott választásokat tartanak.

Forrás: Wikipedia
Oroszország eddig még (relatíve) nyugodtan reagált az uniós antipátiára, bár az orosz narratíva alapvetően más kontextusba helyezi a kelet-közép-európai történéseket. Európában a Topolánek-kormány (második) bukását a gazdasági problémáknak tudják be. A RIA Novosztyi hírelemzésében ezzel szemben tényként kezeli: a cseh társadalom igen nehezen emésztette meg azt, hogy a kormányzat könnyedén belement abba, hogy az USA rakétaelhárító rendszerét cseh földre telepítse.

Pártpolitikai kérdés úgy vált az ügyből, hogy a közemberek 70 százaléka mellett a cseh baloldal sem szimpatizált az amerikai ötlettel, mivel féltek attól (jogosan – teszi ehhez hozzá a RIA Novosztyi), hogy Oroszország ellenintézkedéseket hoz, az pedig félő, hogy alapvetően veszélyeztetné Csehország biztonságát.

A jelenlegi helyzetben Václav Klausnak nincs túl nagy politikai mozgástere – hangsúlyozza az orosz elemzés, az alkotmányhoz kell tartania magát, azaz két lehetséges megoldás van: egyik, hogy kiegyezik a politikai elit egy konszenzusos miniszterelnökben, vagy előrehozott választások lesznek (ezt akkor tudja Klaus kiírni, amikor egymás után három alkalommal nem nyeri el a jelölt a többség támogatását).

Brüsszel sem passzív

Az orosz elemzés szerint Brüsszel nem is rejti véka alá, hogy jobban örülne egy olyan ideiglenes kormány alakításának, amely ellátja az uniós elnökségből fakadó teendőket. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az Európai Unió elnöksége nem a legbefolyásosabb – bár kétségtelenül befolyásos – pozíció. A féléves tervezett menetrendre igen nagy befolyással van az elnöklő fél, azonban – mint írja az elemzés – ez is csak akkor érvényesül, amennyiben a nagy tagállamok (Olaszország, Németország, Spanyolország stb.) egyetértenek.

Egyre többen teszik fel a kérdést: miért van szükség olyan gigantikus bürokráciára, amelyik nem tudja kezelni a gazdasági válságot? Nem lenne itt az ideje ennek a működésképtelen rendszernek az átalakítására?

A magabiztos orosz állítások mögül – rossz indulattal – akár ki is érezhető lehetne egy enyhe káröröm, az azonban biztos: az EU-Oroszország kapcsolatok feszüléséhez a gyenge uniós diplomácia is jelentős mértékben hozzájárul. Hiba lenne minden mögött az orosz rosszindulatot látni, s ha még ott is van az orosz rosszindulat, a sértődést máshogy kellene kezelni. Kár, hogy az Unió vezető tisztségviselői és befolyásosabb politikusai – úgy fest – nincsenek ellenére a csipkelődéseknek. Ettől nem fog biztosabb talajon állni az Európai Unió energiabiztonsága.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását