2024. április 24. - György

Az év utolsó világnapjai

Decemberben a következő jelentősebb világnapokról emlékeznek meg világszerte.
2008. november 29. szombat 13:13 - Hírextra
December 1. AZ AIDS ELLENI VILÁGNAP: Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1988-ban döntött megtartásáról, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a gyilkos kór elleni nemzetközi összefogás szükségességére. Az AIDS, a szerzett immunhiányos tünetegyüttes a HIV-fertőzés utolsó szakaszának tekintendő. Maga a fertőzés kedvező feltételek esetén gyógyszerekkel éveken, évtizedeken át kordában tartható, azaz az AIDS az utóbbi években krónikus, kezelhető betegséggé vált. Az AIDS elleni küzdelmet összehangoló ENSZ-ügynökség (UNAIDS) jelentése szerint 2007 végén 33,2 millió regisztrált fertőzött ember élt a világon, a betegség eddig 25 milliónál is több halálos áldozatot szedett. Magyarországon és az egész közép-kelet-európai régióban emelkedik a regisztrált HIV-fertőzöttek száma. Magyarországon 2007-ben 119 új HIV-fertőzöttet regisztráltak a 2006-os 81 után, s idén az első háromnegyed évben már 98-at találtak. Ezzel mintegy 1500-ra nőtt a regisztrált HIV-pozitívok száma, a valós szám pedig a nyilvántartottak duplája lehet.

December 2. A RABSZOLGASÁG FELSZÁMOLÁSÁNAK VILÁGNAPJA: Annak emlékére ünneplik, hogy az ENSZ 1949. december 2-án fogadta el az emberkereskedelmet és egy másik személy kizsákmányolását tiltó megállapodást. 2004. január 28-án lépett életbe a nemzetközi bűnözésről szóló ENSZ-egyezmény kiegészítő jegyzőkönyve, amely a személyekkel, különösen a nőkkel és a gyermekekkel való kereskedelem elleni harc összehangolását írja elő. A modern kori rabszolgaság egyáltalán nem ritka, becslések szerint a világon 12,3 millió (más adatok szerint mintegy 27 millió) ember van rabszolgasorban, vagyis munkájáért nem kap fizetést, elzártan tartják és erőszakkal ellenőrzik mindennapjait. A 2007. december 12-én aláírt európai alapjogi charta is rögzíti a rabszolgaság és a kényszermunka, valamint az emberkereskedelem tilalmát.

December 3. A FOGYATÉKOS EMBEREK NEMZETKÖZI NAPJA: Az ENSZ 1992-ben döntött megtartásáról, hogy felhívja a figyelmet a betegség, baleset vagy katasztrófa következtében fogyatékossá válók problémáira. A 2006 decemberében elfogadott, a mintegy 650 millió fogyatékkal élő ember jogainak védelméről szóló egyezménytől azt remélik, hogy többé nem szorulnak a társadalom perifériájára. A világ fejlett országaiban a lakosság 10 százaléka él valamilyen kisebb-nagyobb fogyatékossággal. Magyarországon 600 ezerre becsülik a tartósan egészségkárosodott és fogyatékosságban szenvedő emberek számát; az ő sorsuk alakulása közvetve a lakosság harmadát érinti. Magyarország az elsők között csatlakozott az idén májusban hatályba lépett új ENSZ-egyezményhez, amelynek céljával és alapelveivel összhangban van a fogyatékosok jogairól és esélyegyenlőségéről szóló, 1999-től hatályos törvény. 2006-ban elkészült az új országos fogyatékosügyi program; a fogyatékkal élőket a foglalkoztatáson, az őket alkalmazó cégek támogatásán keresztül is segíti az állam, de még így is a megváltozott munkaképességű embereknek alig tíz százalékát foglalkoztatják. Fogyatékosokat képviselő társadalmi szervezetek a fogyatékosok ombudsmani képviseletének megvalósítását javasolták nemrég.

December 5. AZ ÖNKÉNTESEK VILÁGNAPJA: Az ENSZ Közgyűlése 1985. december 17-én foglalta határozatba megtartását. E napon az önkéntesek munkájára hívják fel a figyelmet, mert az ilyen tevékenységet vállalók száma világszerte csökken, pedig számos segélyszervezet nem tudna önkéntesek nélkül működni. Önkéntes tevékenységnek tekinthető bármilyen ténykedés, amelyet az azt végző személy szabad akaratából, nem közvetlen anyagi haszon reményében vállal, és amelynek haszonélvezői nem elsősorban az önkéntes családjának köréből kerülnek ki. Az Európai Unió évek óta konkrét programok révén komolyan támogatja az önkéntesség fejlesztését és elősegítését az egyes országokban. Magyarországon csaknem félmillió ember végez önkéntes munkát, ez megközelítőleg 17 millió órányi munkavégzést jelent; 2005 óta törvény szabályozza az önkéntes közérdekű tevékenységet. (Magyarországon minden év június első szombatján rendezik meg az önkéntesek napját.)

December 7. A NEMZETKÖZI POLGÁRI REPÜLÉS NAPJA: A Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezet (ICAO) annak emlékére döntött megtartásáról, hogy 1944. december 7-én Chicagóban írták alá a polgári repülésről szóló egyezményt. A nap célja, hogy felhívja a figyelmet a nemzetközi polgári repülés fontosságára az országok társadalmi és gazdasági fejlődésében. A polgári repülés fejlődése sok új munkahelyet teremt és a csúcstechnológiák terjedését is elősegíti. A Nemzetközi Légi Szállítási Társulás (IATA) - amely a világ 230 légitársaságát tömöríti - becslése szerint az ágazat az idén rekord nagyságú, 5,2 milliárd dolláros veszteségre számíthat a pénzügyi válság miatt bekövetkezett kereslet csökkenése miatt a tavalyi, 5,6 milliárdos nyereséget követően.

December 9. KORRUPCIÓELLENES VILÁGNAP: Az ENSZ-közgyűlés 2003. október 31-én elfogadott korrupcióellenes megállapodása rendelkezett megtartásáról, hogy ráirányítsa a figyelmet a jelenség romboló hatására és még hatékonyabb fellépést tegyen lehetővé visszaszorítása érdekében. A 2003. december 9-én, a mexikói Méridában aláírásra megnyitott konvenció értelmében a korrupció elleni harc már nem csak a nemzetek ügye, hanem a különböző államok átfogó, nemzetközi együttműködését igényli. Az egyezmény létrejöttében fontos szerepet játszott a Transparency International (TI) nevű, a korrupció visszaszorítására szakosodott független nemzetközi szervezet, amely jelentős szerepet vállal a világnapra való emlékezés eseményeinek szervezésében is. A TI idei, 179 országot értékelő listáját Dánia, Svédország és Új-Zéland vezeti, a világ két legkorruptabb országa pedig Szomália és Irak, Magyarország több országgal "holtversenyben" a 47. helyen áll. (Tavaly a 39. helyet foglalta el a listán.) A TI magyarországi ügyvezetője szerint a hazai korrupció melegágya a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlansága és az ezzel gyakran összefüggő, túlbonyolított közbeszerzési rendszer. A 2007 szeptemberében megalakult antikorrupciós koordinációs testület stratégiát és cselekvési tervet készített a korrupció jelentős mértékű csökkentésére.

December 10. AZ EMBERI JOGOK NAPJA: Az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította e napot az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948. december 10-én fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Ebben a dokumentumban foglalták össze az ún. klasszikus, a polgári államok alkotmányaiból ismert politikai és polgári jogokat, továbbá a gazdasági, szociális és kulturális jogok bizonyos körét. A nyilatkozat az emberi jogok egyetemessé válásának kezdetét jelentette, s megnyitotta a sort az ilyen tárgyú szerződések, egyezmények előtt. Bár az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát a világ összes állama ratifikálta, nagyon sok ország megsérti előírásait, emiatt legjobban a kisebbségek és a menekültek szenvednek. Az ENSZ mellett regionális szervezetek egész sora próbál érvényt szerezni az emberi jogoknak, Európában az Európa Tanács, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet. 2007. március 1-jén kezdte meg működését Bécsben az Európai Alapjogi Ügynökség, amely azt vizsgálja, hogy az unióban, annak tag-, illetve tagjelölt országaiban tiszteletben tartják-e az alapvető jogokat.

December 18. MIGRÁCIÓS VILÁGNAP: Annak emlékére, hogy az ENSZ 1990. december 18-án fogadta el a vendégmunkások és családtagjaik jogainak védelméről szóló megállapodást, amely 2003. július 1-jén lépett hatályba; a világnapon az emberek és a kultúrák sokfélesége előtt tisztelgünk. Évről évre átlagosan 3 millióan vándorolnak be a jobb jövő reményében a fejlődő világ országaiból az iparosodott államokba, csaknem felük Európát veszi célba. Az Európai Unió 27 tagállamában legálisan tartózkodó, harmadik országból érkező bevándorlók száma meghaladja a 18 milliót, emellett mintegy 9 millió EU-állampolgár él hazáján kívül, az unió valamely más tagállamában. Az Európai Tanács október 15-én fogadta el a migrációs és menekültügyi paktumot, amelynek egyik fontos eleme az integráció kérdése. Minden tagállamnak ki kell alakítania a saját nemzeti integrációs politikáját, amelynek keretében a tartósan letelepedni kívánó bevándorlók problémamentes és harmonikus beilleszkedését kell elősegítenie az unió, a tagállamok érdekeinek figyelembe vétele és a letelepedők jogainak tiszteletben tartása, de kötelezettségeinek betartatása mellett. Magyarországon jelenleg mintegy 170 ezer bevándorló tartózkodik, ami az ország lakosságának 1,7 százalékát teszi ki, az iskolakorúak száma pedig alig 12 ezer. 10-20 éves távlatban várhatóan növekvő létszámot és növekvő problémát fog jelenteni a bevándorlók integrálása. Tavaly jelentősen, mintegy 62 százalékkal nőtt a Magyarországon menedékjogi státuszt kérők (3.419) és 60 százalékkal a nemzeti vízumot kérők száma, utóbbiaké meghaladta a 3800-at.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását