2023. január 27. - Angelika

Egy másfélmillió éves válás története

A 15 ezer éve kipusztult barlangi medve egyik sejtjének DNS-elemzéséből francia kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy ez a faj 1,6 millió évvel ezelőtt vált külön a ma is elterjedt barnamedvétől.
2008. október 28. kedd 07:55 - Hírextra
A tudósok a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) - az amerikai tudományos akadémia folyóirata - hétfőn megjelent számában tették közzé megállapításaikat, amelyeket a dél-franciaországi Ardeche-hegységben lévő Chauve-Pont d'Arc barlangban talált barlangi medve (Ursus spelaeus) csontmaradványának tanulmányozásából szűrtek le.

A jól megőrzött szerves anyagból kapott sejtminta mitokondriumából (önálló genetikai állománnyal rendelkező energiatermelő szervecskéjéből) megfelelő eljárással sikerült kinyerniük a faj teljes, 17 ezer nukleotidából (biológiai molekulából) álló genomját - tűnik ki az francia Atomenergia Biztosság (CEA) és a CNRS országos tudományos kutatóközpont közös közleményéből. A mitokondrium molekuláris óraként elemezhető DNS-e alapján meg lehetett állapítani, mikor vált külön a két faj fejlődése.

Ezek a vizsgálatok kimutatták, hogy a balangi medve és a barnamedve utolsó közös őse 1,6 millió éve élt - ez a korai medve volt egyébként a mai jegesmedve egyik őse is.

A tanulmány szerzői emlékeztetnek arra, hogy mindeddig csak három kihalt állat genomját fejtették meg: a moa nevű, néhány száz éve eltűnt madárfajét, a gyapjas mamutét és a masztodonét.

A Chauvet-Pont d'Arc barlang az ősember falfestményeiről is ismert volt és több ezer barlangi medve maradványaira bukkantak benne. A szénizotópos vizsgálat kimutatta, hogy 32 ezer éve éltek ezek az állatok a barlang környékén. Európában és Közel-Keleten 300 ezer éve élt példányaikra is bukkantak, a faj feltehetően 15 ezer éve pusztult ki.

A francia tudósok vizsgálata azt is bizonyítja, hogy nemcsak fagyott talajban konzervált állatok genomját lehet a sejtmaradványokból kinyerni, mint arra Szibériában volt példa, hanem földalatti környezetben fennmaradt állati maradványok alapján is lehet genomkutatást végezni.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását