A szervezők azonban a helyszűke miatt kénytelenek voltak limitálni a kiállítók számát. Így kizárólag csak a legjobb tizenöt pálinkafőzde és kolbászkészítő kap lehetőséget, hogy bemutassák portékájukat. A kiváló hangulatért a folk-, jazz és- utcazenészek gondoskodnak.

A rendezők most is, mint mindig, sok látogatóra számítanak. És számíthatnak is, hiszen ilyenkor gyakorta elözönlik a kisebb nagyobb baráti társaságok a termelők standjait, ahol zárásig múlatják az időt. A pálinkafesztivál és egyben a gyártók célja, hogy a gasztronómiai élvezeteken túl a pálinka, mint hungarikum igazi értékére felhívják a figyelmet. További elvárás, hogy mi magyarok tisztában legyünk azzal, hogy ez a mi nemzeti italunk - ahogyan a görögöknél az ouzo -, amit 2002. június 1-től az Európai Unió is elismert. Erről is beszélt a Hírextrának Juhász Miklós, aki a Zsindelyes pálinkafőzdét képviseli majd az őszi fesztiválon. Nálunk egyelőre még inkább az olcsóbb italok fogyasztása a jellemzőbb, ami nyilván pénztárcafüggő. Azonban a tehetősebb réteg már egyre inkább kezd az import italoktól átevickélni a pálinka felé. Nem ennyire borúlátó Guth Róbert, aki a Rézangyal képviseletében állt a Hírextra rendelkezésére. Szerinte a pálinkának Magyarországon abszolút hagyománya van, és amíg több tízezer ember kilátogat ezekre a több napos fesztiválokra, nem kell aggódni. Egyre többen elhiszik, hogy ezek a pálinkák, amiket ma fogyasztani lehet, nem azok, amik régebben voltak. Az Európai Unió döntéséig a termelők többsége nem figyelt a minőségre. A pálinkák többsége akkoriban csak aromát, szeszt és kevert vizet tartalmaztak, gyümölcsöt soha nem láttak.

Csak magyar gyümölcsből készülhet

Az Európai Unió törvényben fogalmazta meg, hogy csak Magyarországon termesztett gyümölcsből készülhet a pálinka, így az előállítási költségek rendkívül magasak: szállítás, csomagolás, gyártás. Az időjárás nagyban befolyásolja, hogy milyen pálinkát tudnak forgalomba hozni. Így az árát, bármennyire is szeretnék, nem tudják lejjebb vinni.

Guth Róbert továbbá azt is jelezte, hogy az augusztus végén megszületett új pálinkatörvény értelmében a pálinkának minden tekintetben magyar italnak kell lenni: a gyümölcstermesztésen túl az előállítást, palackozást, forgalmazást is Magyarországon kell elvégezni.

Guth Róbert szerint a pálinkapiac ma Magyarországon kicsi a többi italpiachoz képest. De egyre többen kezdik felismerni, hogy érdemes pálinkával foglalkozni Magyarországon. A verseny éppen ezért élesedni látszik.

Pálinkázó nők

A pálinkafesztivál célja nem a hatásvadászat, hanem a valódi értékek előtérbe helyezése – mondja Juhász Miklós. Az utóbbi időben számtalan rendezvényen vettek részt, ahol érdeklődőkből nem volt hiány, így a péntektől kezdődő fesztivállal kapcsolatban is bizakodó. Újdonsággal ugyan nem rukkolnak elő a fesztiválon, de a már jól ismert 46 féle pálinkájukat bárki megkóstolhatja. Tapasztalatuk szerint a pálinkafogyasztók kedvence a kürtös ágyas meggy. A szakértők egyöntetűen állítják, hogy az igazán jó pálinkától nem lesz másnapos az ember, nem ébred éktelen fejfájással, csak a finom ízek maradnak meg az emberek emlékezetében.

Guth Róbert szerint a szakma és a közönség elismerését annak köszönhetik, hogy nem a mindennapi pálinkafogyasztókra koncentrálnak, hanem elsősorban a fiatalokra és azokra, akiket még formálni lehet. Elsősorban gyümölcspálinkák forgalmazásával foglalkoznak. A 6 féle klasszikus gyümölcspálinkájuk mellett mézes pálinka likőrök gyártását is fontosnak tartják.

Ez főleg azoknak készül, akik még csak ismerkednek a pálinkákkal. A mézesek közül a barack, szilva, körte, meggy népszerűsége töretlen. Ezek már évek óta a piacon vannak. A fogyasztók körében valami miatt a meggy a favorit. A Rézangyalnál főleg a klasszikus ízek dominálnak: szilva, körte, alma, kajszibarack és a klasszikus gyümölcsök. Ezek közül van, ami érlelt, van, ami ágyas. Guth Róbert a Hírextrának azt is elmondta, hogy ebben a hónapban került forgalomba az új ágyas málna pálinkájuk. Ez az első olyan ízük, ami eltér a megszokottól. Fontosnak tartják, hogy a női fogyasztók ízlését is figyelembe vegyék. Hiszen a nőknek a férfiaktól eltérő az ízlésük, a lágyabb, gyengébb pálinkákat részesítik előnyben Éppen ezért a céljuk, hogy valami letisztult, trendi megjelenéssel csábítsák el a női fogyasztókat.

A pálinka a miénk

 

Sokáig vita volt a pálinka szó valódi eredete. Magyarok és románok egyaránt magukénak gondolták a pálinka szót. A vitát az Európai Unió döntötte el azzal a felszólítással, hogy mind a két fél indokolja meg, miért gondolja azt, hogy az ő nyelvükből ered a pálinka szó. A magyar Külügyminisztérium képviselője a román nyelv értelmező kéziszótárában a következőt találta: „A palincă magyar eredetű, gyümölcsből erjesztéssel és lepárlással készülő szeszesital.” (Forrás: Wikipedia). Így tehát, ha már a román szótár is egyértelműen a magyaroknak ad igazat, nincs helye a vitának. Így Magyarország megkapta a pálinka szó kizárólagos szóhasználatát. Az Európai Uniós jogszabály értelmében Magyarországon kívül még négy osztrák tartomány használhatja a pálinka szót. 

Törvény szabályozza

A pálinkakészítés művészet. Csak az érett, magas cukortartalmú gyümölcsből, alkohol és egyéb kiegészítő hozzáadása nélkül készült szeszesital nevezhető pálinkának. Csak Magyarországon termett gyümölcsből készülhet a pálinka. Törkölypálinkát, ami a XVI. századtól terjedt el, csak hazánkban termett szőlő törkölyéből lehet előállítani. A pálinkához cukor hozzáadása tilos. Törvény írja elő továbbá a cefrézést, párlást, érlelést, palackozást, valamint, hogy az egyféle gyümölcsből készült pálinka palackján fel kell tüntetni, hogy milyen gyümölcsből készült és rá kell írni a palackra, hogy pálinka. Vegyes gyümölcspálinkánál már más a helyzet. A pálinkát alkotó gyümölcsöket a felhasznált mennyiség szerinti sorrendben kell közölni. Törkölypálinkánál pedig a szőlő nevét kell feltűntetni.

Fogyasztása

Egy igazán jó pálinkánál intenzíven érezhető a gyümölcs aromája. Éppen ezért a pálinkaszakértők azt tanácsolják a fogyasztóknak, hogy miután felhajtottak a garatra valamely gyümölcspálinkából, néhány perc elteltével szagoljanak bele a pohárba. Ha jó a pálinka, érezni lehet a gyümölcs tiszta illatát. Az sem mindegy, hogy miből isszuk. A legjobb, ha tulipánformájú pohárból történik a kóstolás. A Fesztiválra kilátogatók egyébként a belépőjük mellé egy ilyen poharat is kapnak. Így minden adott a jó hangulathoz. A tulipánformájú pohár azért fontos, mert az alsó, öblös részben található nagy felületű párlat illatanyagait a felső rész összeszűkítve az orrhoz vezeti. Így elég, ha egy kicsit megdöntjük a poharat, és mozgatjuk, hintáztatjuk az italt - és máris érezzük, élvezzük illatát. Soha ne hűtve fogyasszuk a pálinkát, hiszen így elveszíti valódi értékét: aromáját, gyümölcsös illatát. Mindig kortyonként fogyasszuk. Így testünket, lelkünket teljesen átjárja zamata. Nem beszélve arról, hogy illatát még percek múltán is érezhetjük szánkban.