"Alapvető célunk az volt, hogy a helyi közösségben élő segítő szakemberek (pszichiáterek, családorvosok, tanárok, védőnők, lelkészek, a lelki elsősegély szolgálat munkatársai, rendőrök, szociális munkások és a médiumok alkalmazottai) közötti együttműködést erősítsük. Tájékoztatókat és továbbképzést tartottunk számukra a depresszióról és a kezelés hozzáférési lehetőségeiről. Kölcsönösen megismerték egymást és az egyes csoportok által nyújtott segítség felhasználási lehetőségeit" - ismertette a programot Kopp Mária, az intézet igazgatója.

A bizalmon és együttműködésen alapuló emberi kapcsolatok hálózata jelentős társadalmi erőforrás - állapította meg Kopp Mária. Ezt társadalmi tőkének is nevezik a szakemberek. Egyértelmű és szoros kapcsolatot mutattak ki a társadalmi tőke, valamint az emberek egészségi állapota, élettartama, életminősége között.

A fejlett világ egyik legnagyobb népegészségügyi problémája lehet a jövőben a depresszió - mondta el Székely András. Az egyén életminőségének romlásán kívül jelentős munkaidő kieséssel, öngyilkossági veszélyeztetettséggel jár, és sokszor évekig kezelik a fel nem ismert depresszióval élő pácienseket más betegségekkel. A félrekezelt depresszió így komoly anyagi terhet is okoz az országok gazdaságának.

Az EAAD projektben Németország, Magyarország, Írország, Portugália, Anglia, Észtország, Belgium, Ausztria, Finnország, Franciaország, Görögország, Izland, Skócia, Szlovénia, Spanyolország és Olaszország vett részt.

A program magyarországi eredményességét jelzi, hogy 2005-ben 57 százalékkal, míg 2006-ban 47 százalékkal csökkent a tényleges öngyilkosságok száma Szolnok városában a korábbi kilenc év átlagához hasonlítva.

Egy most elnyert uniós pályázati támogatással a Magatartástudományi Intézet 2009-től újabb négy évig végezhet terepmunkát e témakörben.