A dinoszauruszok a triászkorban, körülbelül 230 millió évvel ezelőtt jelentek meg, s majd 30 millió éven át küzdöttek a dominanciáért az úgynevezett Crurotarsi-csoportba tartozó szárazföldi reptíliákkal, amelyeket a mai krokodilok unokatestvéreinek tartanak a paleontológusok. Ezek a nagytestű állatok egyébként külső megjelenésükben a dinoszauruszokra hasonlítottak.

A tudósok közül sokan a dinoszauruszokat magasabb rendűeknek tartja, mint a Crurotarsi-csoportba tartozókat, úgy vélve, hogy azért boldogultak jobban, mert két lábon jártak, s mert közülük sokan melegvérűek voltak.

Ám a Columbia Egyetem és a New Yorki Természettudományi Múzeum szakemberei Steve Brusatte-tal az élen egy nagyszabású fosszíliaelemzés alapján egészen más következtetésre jutottak. Meggyőződésük szerint a két csoport fej fej mellett haladt az evolúció során, s szoros közelségben élt. Ráadásul a Crurotarsi-csoport tagjai nagyobb szórást mutattak a testfelépítés terén, ahogy étrendjükben és életmódjukban is.

Steve Brusatte szerint a dinoszauruszok végül azért győztek, mert 200 millió évvel ezelőtt valamilyen természeti csapás - drasztikus klímaváltozás, vagy meteoritbecsapódás miatt gyakorlatilag kihaltak a Crurotarsi-k, míg a dinoszauruszok megmenekültek.

"Az alapvető kérdés miért váltak uralkodóvá a dinoszauruszok. Az evolúció sokszor szerencse kérdése is" - hangsúlyozta a kutató.A 200 millió évvel ezelőtti esemény, amely kiirtotta a versenytársakat, hosszú távra biztosította a dinoszauruszok szárazföldi uralmát, míg tőlük is elfordult a szerencse: 65 millió évvel ezelőtt egy aszteroida csapódott be, halálra ítélve őket.

A Crurotarsi-k igazi szörnyetegek voltak. A Phytosauriák, amelyek küllemükben és életmódjukban sokban hasonlítottak a krokodilokra, a vízben lapítva lestek áldozatukra. Észak-Amerikában élő változatuk elérte a 12 métert. A Rauisuchia rend tagjai szárazföldi ragadozók, amelyek akár a 10 méteres testhosszt is elérték.

Az akkori idők tipikus dinoszauruszánál sokkal hatásosabb volt a Coelophysoideák családjába tartozók megjelenése - a két lábon járó ragadozó 3 méter magasból szemlélte a világot.
"Ha lehetőségünk lett volna 210 millió évvel ezelőtt, a triászkorban szétnézni a Földön, a Crurotarsi-t tartottuk volna esélyesebbnek, hogy egyeduralkodóvá váljon" - mondta Steve Brusatte.