A kísérleti "Nagy Bumm"

A tudósok ugyanakkor határozottan visszautasítják az olyan feltételezéseket, hogy a nagy hadronütköztetőn (LHC) folyó kísérletek a világvéget hozzák el.

Robert Aymar francia fizikus szerint, aki a CERN kutatóközpontját irányítja, a 6,4 milliárd eurós (1530 milliárd forintos) projekt óriási hasznot hoz az emberiségnek.

"Amennyiben az eredmények nem igazolják feltevéseink némelyikét, ez ösztönzőleg hat majd ránk, mivel ez azt jelenti, hogy kevesebbet tudunk a természetről, mint hittük" - vélekedett Brian Cox brit fizikus.

Gerardus t,Hooft, a Michigani Egyetem fizikusa leginkább valamilyen váratlan eredményt szeretne, olyan dolgokról szerezve így tudomást, amelyek létéről fogalmuk sem volt a kutatóknak.
A kísérletek során, amikor a szupergyorsítóban ütköztetik majd a csaknem a fény sebességével száguldó protonnyalábokat, a kutatók egyfajta "mini-ősrobbanást" kívánnak létrehozni.

A tudósok szerint ugyanis 13,7 milliárd évvel ezelőtt egy aprópénzérme-nagyságú objektum robbant fel, elindítva a folyamatot, amely a csillagok és bolygók kialakulásához, s az élet megszületéséhez vezetett el a Földön.

A CERN kutatóinak legfőbb célja megtalálni az úgynevezett Higgs-bozont, amelyet gyakran "isten-részecskének" is neveznek. Peter Higgs skót fizikus 1964-ben jósolta meg létét egy olyan részecskének, amely képes tömeget adni más részecskéknek, s végső soron lehetővé tette az univerzum létét.

A fizikusok a szuperszimmetriát is kutatják: a SUSY-elmélet szerint minden részecskének van egy szupertársa. Ugyancsak megpróbálják megfejteni a világegyetem 95 százalékát kitevő sötét anyag és sötét energia mivoltát.

A szupergyorsítón induló kísérletek egyesekben kételyeket, másokban félelmet keltenek. Stephen Hawking brit elméleti fizikus száz fontot tesz fel arra, hogy a kutatóknak nem sikerül megtalálniuk a rejtélyes Higgs-bozont.

Mások szerint az LHC-n folyó kísérletek során "fekete lyukak" képződnek, amelyek nemcsak a genfi kutatóközpontot, de Európát, esetleg az egész Földet elnyelik.

A CERN, az Egyesült Államok és Oroszország kutatói azonban elutasítják ezeket a feltevéseket.
"Az LHC lehetővé teszi számunkra, hogy megismerjük a minket körülvevő világot. A berendezés biztonságos és minden olyan feltevés, amely szerint kockázatot jelent, a fikció világába tartozik" - jelentette ki Robert Aymar, aki öt éven át irányította a CERN-t.

Brian Cox ennél tovább ment, s képtelenségeket terjesztő elméleti fizikusok összeesküvéséről beszélt.

A szerda reggel, valamivel 9 óra után kezdődő kísérlet egyébként még semmi munkát nem ad a világvége-forgatókönyvek íróinak: szeptember 10-én mindössze annyi történik, hogy az első protonnyaláb végigfut a 27 kilométeres köralagút teljes hosszában, mégpedig mindössze az egyik irányban.

Amennyiben minden jól megy, a következő hetekben már ütköztetik a protonnyalábokat, ám alacsony intenzitással. "Ebben a szakaszban csupán apró bummokra számíthatunk" - nyilatkozta a CERN egyik kutatója.