Alacsony a közvetítői eljárások száma

A mediáció célja a bűncselekménnyel okozott konfliktus kezelése a bíróságtól, ügyészségtől független harmadik személy - a közvetítő - bevonásával. Az eredményes közvetítői eljárásban a sértett és az elkövető önkéntes részvételével írásos megegyezés születik, mely rögzíti az elkövető tevékeny megbánását, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét.

Egy, a közvetítői eljárások tapasztalatait vizsgáló kutatás szerint 2007-ben, a bevezetés évében összesen 2.451 ügyet utaltak az elrendelő hatóságok közvetítői eljárásra. Ez meghaladta ugyan az előzetes várakozásokat, ám a 2007-es vádemelések számához viszonyítva "igen alacsony", 1,2 százalékos arányt jelent. "Ugyanakkor az eljárások sikerét jelzi, hogy a megállapodások 90 százaléka teljesült." - tartalmazza az IRM közleménye.

A sikeres közvetítői eljárást követő büntetőeljárások 80 százaléka 3 hónapon belül befejeződött, tehát ez az eljárás hozzájárulhat a bíróságok ügyterheinek csökkentéséhez, és a büntetőeljárások elhúzódásának megelőzéséhez.

A mediációban érintett felek 97 százaléka szerint az eljárás megfelelően szolgálta az érdekeit, tehát "az új jogintézménnyel kimagaslóan elégedettek mind az elkövetők, mind a sértettek" - közölte az IRM.
Az ügyészek és bírók az igazságszolgáltatás céljai között egyre fontosabbnak tartják a sértett érdekeinek hangsúlyosabb megjelenését. Támogatják a közvetítői eljárás bevezetését, de alkalmazását inkább a kisebb súlyú bűncselekmények esetében tartják hatékonynak.

A mediáció a konfliktusok békés rendezésének eszköze, az okozott károk megtérítésén túl olyan célokat is szolgál, amelyek "egyrészt a sértettnek elégtételt és megbékélést nyújtanak, másrészt az elkövetőnek lehetőséget adnak arra, hogy ismét a közösség teljes jogú tagjává váljon, és ezzel nagyobb eséllyel kerülje el az ismételt bűnelkövetést" - tartalmazza az IRM-nek a mediáció bevezetésének első évéről készült kutatással kapcsolatos közleménye.