Apáról fiúra szál a harangöntő mesterség Magyarországon

Gombos Miklós aranykoszorús harangöntő mester elmondása szerint az ötezer éves múltra visszatekintő szakma alapjait 5-6 év alatt meg lehet tanulni, ám a különböző megbízatások során végzett változatos munkájuk során sokszor meg kell újulniuk. A Sziléziából származó családban a nagyapa még Budapesten üzemeltetett egy százfős harangöntő üzemet, amelyet a Rákosi-rendszer idején államosítottak, így most a Pest megyei Őrbottyánban folytatják mesterségüket. Utánpótlásról gondoskodik a család, amelynek fiatal tagjai – fián kívül unokája is – érdeklődnek a harangöntés iránt.

A harangöntő mester minden elkészített művét megjelöli saját nevével és a gyártás évszámával, így az egy ideig nyomon követhető – említette meg Gombos Miklós a néhány hete a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csernelyen elkövetett haranglopás kapcsán, amikor ismeretlen tettesek két részletben a falu templomkertjében lévő haranglábból mindhárom harangot eltulajdonították.

A harangkészítés során három, agyagból kiégetett mintát tesznek egymásra úgy, mint a matrjoska babákat. Ezekből a legkisebb mintát magnak, a középsőt álharangnak, a legnagyobbat köpenynek hívják. Az álharangot speciális eljárás során kiütik, és ennek helyére öntik a fémet. A mag és a köpeny adja meg tehát a harangok formáját, míg az álharangra az öntés előtt elkészítik a domborművű feliratot, ami a kész tárgyon szerepel majd – magyarázta Gombos Miklós
A megolvasztott fémet – ami 22 százalékban ón, másik része pedig vörösréz – a földbe teljesen bedöngölt mag illetve köpeny közé egy nyíláson keresztül öntik. A lyukhoz a fémolvadék egyébként kemencéből érkezik egy téglából készített csatornán keresztül.

A forró fémötvözet 24 órán keresztül áll a mag és a köpeny között, majd ezeket eltávolítva kikerül alóluk a harang, amelyet még köszörülnek illetve csiszolnak. Ezenkívül elkészítik hozzá a tartozékokat, mint a harangnyelvet és a tengelyt; utóbbi segítségével tud himbálózó mozgást végezni a szerkezet.

A mester elmondta, hogy a harang hangolása annak keresztmetszetétől és alakjától függ, meghatározott számítás alapján. A zenei összhangzattan törvényei szerint határozzák meg, hogy például két másik harang mellé milyen frekvenciájú harmadik harangot öntsenek. Három különböző hangmagasságú harang esetén már akkord alakul ki. A 440 hertzes A-hangot műhelyében az 55 kilogrammos és meghatározott keresztmetszetű harang szólaltatja meg.

A harang védjegye is fontos kellék, amelynek segítségével meg lehet különböztetni a mesterek alkotásait. A család által készített harangokra mindig ugyanaz a szöveg kerül fel nevükön kívül: "Isten dicsőségére (katolikus megbízás esetén ezután következik valamely szent tiszteletére) öntöttek engem (az adott nevű) község hívei."

Gombos Miklós utalt arra, hogy a budapesti Szent István-bazilika második világháborúban a németek által elkobzott és elszállított egyik harangját, valamint az esztergomi bazilika harangjait nagyapja készítette.

A hatfős műhely harangjaira ötéves garanciát vállalnak. Gombos véleménye szerint a harang karbantartását manapság azért hanyagolják el, mert elektronikusan üzemeltetik azokat, ami miatt nincs közvetlen kapcsolat az ember és a harangok között. A megfelelő üzemeltetéshez a csavarok és csapágyak zsírozása éppúgy hozzátartozik, mint az úgynevezett fordítás, melynek során a nyelv ingásának irányát bizonyos időközönként elfordítják, hogy ne mindig ugyanazon a ponton üsse a harangot.

Megfelelő karbantartás mellett átlagos élettartamuk 150-200 esztendő, de megemlített egy Rákóczi-szabadságharc idejéből származó harangot is, ami a Komárom-Esztergom megyei Csolnokon található.