A bajai és a szarvasi főiskolákkal együttműködésben a tervek szerint 2010-re megvalósuló programhoz 6,4 milliárd forintnyi támogatást nyert el az egyetem a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program pályázatán – mondta a rektor a fejlesztésről tartott sajtótájékoztatón.

A beruházások során tizenegy ingatlant újítanak föl, elkészül egy új oktatási épület is – együttes alapterületük meghaladja a 16 ezer négyzetmétert -, s beszereznek több mint 1.600, oktatást és kutatást szolgáló laboreszközt, műszert.

A mérnöki kar egy jelenlegi ingatlana mellett kialakítanak egy új, a képzés korszerű laborhátterét biztosító 3.300 négyzetméteres alapterületű épületet. A XXI. századi színvonalnak megfelelően felújítják a természettudományi kar laboratóriumait a Dóm tér körül, melyek még Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter kezdeményezésére épültek a múlt század húszas éveiben. Megtörténik az egyetem központi épületének rekonstrukciója is, ahol regionális innovációs és szolgáltató központot alakítanak ki, valamint folytatódik az SZTE informatikai infrastruktúrájának korszerűsítése – foglalta össze a fejlesztési program főbb elemeit a rektor. Hozzátette: emellett a bajai és a szarvasi főiskolán is felújítanak több oktatást szolgáló ingatlant.

Az infrastrukturális fejlesztések mellett a műszaki-természettudományos képzés tartalmában is megújul, s jelentősen növekszik az ezeken a szakokon tanuló hallgatók száma – tudatta Szabó Gábor.

Az oktatási és kutatási eszközök, az ingatlanok és az informatikai hálózat fejlesztését a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 600 millió forinttal támogatja – tette hozzá.
A bioinnovációs központot a jelenleg üresen álló, egykor toxikológiai laboratóriumként és növényvédelmi gépműhelyként működő épületekben alakítják ki. Az intézetben az oktatási és kutatási feladatok mellett más, az alaptevékenységgel összhangban lévő funkciót is ellátnak: a kutatóközpont inkubátorházként is működik, a szolgáltató központ pedig négy szakterületen – növényegészségügy, élelmiszer- és takarmányanalitika, talajminőségi labor, növényvédő géplabor – végez majd szolgáltatásokat.

Lencse Tamás megjegyezte, hogy a lovasképzéshez kapcsolódó elméleti és gyakorlati feltételek – például az infrastruktúra, az oktatótermek, az akkreditált képzések, az aktív turisztikai szolgáltatások – már adottak Keszthelyen. A későbbiekre egy 50-szer 30 méteres lovarda, oktatóterem létrehozását, lópihenőhelyek és akadálypark építését, valamint az istálló és a karámrendszer felújítását tervezik. A fejlesztésekkel olyan komplex lovasbázis kialakítására nyílik lehetőség, amely hosszú távon biztosíthatja a lovarda vezető helyét a térségben.

Az osztályvezető elmondta: a hévízi láp területén a jövő év elején kezdődik el a vizes élőhelyet bemutató park és ökoturisztikai oktatóközpont, a "Békavár" kialakítása. A 188 millió forint értékű beruházás költségét nagyrészt a Nyugat-Dunántúli Operatív Program 160 millió forintos pályázati támogatásból finanszírozzák.

A tájba illő lápi élőhely és a konferenciák rendezésére is alkalmas, kutatói infrastruktúrával ellátott épület a jövőben természetvédelmi oktatási és kutatási bázisként szolgálhat.
A Georgikon agrárképzésére az idén több mint 250 jelentkezőt vettek fel, 30 százalékkal többet, mint az elmúlt évben. A felsőfokú szakképzésben három új szakot indítottak (ménesgazda, gyógynövény- és fűszernövény-termesztő, illetve -feldolgozó) Ugyancsak az idén indul a növényorvos mesterszak, amely – elsőként a Georgikonon – a 2000-ben indított növényorvos-képzés folyamatosságát is biztosítja.