2022. május 28. - Emil, Csanád

Nem fog széthullani

A korábbi évekkel összevetve nem erősödött meg annak a veszélye, hogy széthulljon Bosznia-Hercegovina - mondta Szilágyi Imre, a Magyar Külügyi Intézet tudományos főmunkatársa hétfőn az MTI-nek.
2008. július 28. hétfő 15:37 - Hírextra
A Nyugat-Balkán-szakértő arra reagálva közölte ezt, hogy Paddy Ashdown volt nemzetközi főmegbízott vasárnap úgy nyilatkozott a The Observer című brit újságnak: az 1992-95-ös háború óta soha nem állt ilyen közel a széthulláshoz Bosznia, mint most.

A helyzet ennél jóval bonyolultabb - mondta Szilágyi Imre. Hangsúlyozta, ez az ország az 1995-ös daytoni egyezmény óta nem nemzetállamként formálódott meg, hanem két entitásból, a boszniai Szerb Köztársaságból és a Bosnyák-Horvát Föderációból áll.

Egyikük sem elégedett meg azonban azzal, amit a daytoni békemegállapodás rögzített, és megpróbálják az egyezménybe foglalt elveket saját politikai céljaiknak megfelelően értelmezni - tette hozzá.

Kétségtelen - mutatott rá -, hogy a nemzetközi közösség azzal a politikával elégedetlen a leginkább, amelyet a boszniai Szerb Köztársaság vezetői képviselnek; azt azonban nem veszi tudomásul, amire a föderáció törekszik, hogy megszüntesse a szerb entitást és egy centralizált államot hozzon létre.

Emlékeztetett: a boszniai szerb vezetés korábban közölte, tiszteletben tartják a daytoni egyezményben foglaltakat, ha a másik entitás is így tesz.

Szilágyi Imre szerint az ENSZ-tagállamok egy része is erősen támogatja a centralizációs elgondolást, de mint fogalmazott: "ez nem szerencsés megközelítés". Megjegyezte ugyanakkor, valóban nem egyszerű egyben tartani ezt a két entitást.

A szakértő véleménye szerint mindenképpen szükség van az ENSZ és az EU közös nemzetközi főmegbízottjára és a katonai jelenlétre Bosznia-Hercegovinában, mert magától az állam egyelőre nem lenne képes működni. A "külső gyámkodás" megszüntetését évek óta tervezik, de a valóság mindig azt mutatja, hogy szükség van rá - mutatott rá Szilágyi Imre.

Mint mondta, nem látja jelét annak, hogy a jelenlegi helyzet - beleértve Radovan Karadzic elfogását - tovább élezné az ellentéteket, amelyek például tavaly ősszel sokkal kritikusabbak voltak. Az állam felbomlásának kérdése pedig három-négy éve napirenden van.

Szerinte Bosznia-Hercegovina külső segítség nélkül valószínűleg nem maradna fenn, ám már évek óta ez a helyzet.

Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ha a nemzetközi erők - politikailag és katonailag egyaránt - nem lennének jelen, akkor az ellentétek még inkább kiéleződnének.

Paddy Ashdown, aki az ENSZ képviseletében 2002 és 2006 között irányította Bosznia-Hercegovinát, a The Observernek adott nyilatkozatában kifejtette: az Európai Uniónak többet kell tennie, hogy megelőzze a balkáni államalakulat felbomlását.

Rámutatott, hogy a boszniai Szerb Köztársaság létrehozta párhuzamos intézményeit, és "a kiváláson ügyködik". Kijelentette, hogy Radovan Karadzic volt boszniai szerb vezető ugyan hamarosan a hágai Nemzetközi Törvényszék elé kerül, "de Bosznia felosztása, amelyről (Karadzic) álmodozott, most valószínűbb, mint bármikor azóta, hogy menekülni kényszerült".

Ashdown szerint Milorad Dodik boszniai szerb kormányfő "agresszívan megy szembe a reformok évtizedével", és a daytoni megállapodásban garantált autonómiát arra használja fel, hogy aláássa a megállapodás lényegét.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását