2017. november 24. - Emma

Dübörgő egészségügy Csepelen – apró szépséghibával

Ezek után mondja valaki, hogy a XXI. kerület Budapest egyik elfekvő, szocializmusból itt ragadt porfészke! Csepelen az elmúlt időben csak úgy pörögnek az események, hol a készülő központi szennyvíztisztítóról, hol a helyi Fidesz által indított három kérdé
2008. július 3. csütörtök 12:09 - Nagy András
Úgy tűnik, a nyári uborkaszezon protokollberkekben is megtette hatását. A stílszerűen Semmelweis Ignác 190 évvel ezelőtti születésnapjára időzített ünnepélyes megnyitón (a köztisztviselőnap ellenére!) annyi állami, fővárosi és kerületi elöljáróság tette tiszteletét, hogy nézni is tereh volt. Az átadón részt vett például dr. Vojnik Mária egészségügyi szakállamtitkár, mindhárom fővárosi alpolgármester, Dr. Avarkeszi Dezső és Podolák György személyében a két csepeli országgyűlési képviselő, dr. Göndöcs Zsigmond, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója, Tóth Mihály, a XXI. kerület szocialista polgármstere, és sokan mások. Persze ez csak a rosszmájú megközelítés, hiszen a temérdek egészségügyi vezető és szakpolitikus jelenléte azért mégiscsak jelzi, hogy különleges eseményre került sor kedden.



És tényleg. Aki látta a régi csepeli mentőállomást, nem kételkedik a most átadott intézmény jelentőségében. Omladozó, szűkös alapterületű állomásépület, idejétmúlt és lerobbant állapotú eszközállomány, épphogy elégséges kapacitás egyszerre jellemezte a Táncsics Mihály utcai bázist. Szemben az újjal, ami a 2006-ban másfél milliárd forintból felújított Csepeli Szakrendelő Intézet közvetlen közelében épült fel mintegy 300 négyzetméteren, négy jól megközelíthető kocsiállással.

Összefogás, fejlesztés, fejlesztés…

Még hét új mentőállomás készül
A kedden átadott Csepelin kívül, idén még hat mentőállomás átadását tervezi az Országos Mentőszolgálat (OMSZ). A csepeli mentőállomás felújításához az Egészségügyi Minisztérium mintegy 60 millió forinttal, a helyi önkormányzat pedig 30 millió forinttal járult hozzá - közölte az OMSZ. A 310 négyzetméter alapterületű bázison - amely az ügyeletet is működtető szakorvosi rendelővel közös épületben kapott helyet - négy mentőkocsi teljesít szolgálatot. Még az idén várhatóan lesz bázis Tápiószelén, Tüskeváron, Nagyvázsonyban, Emődön, Enyingen és Mosonmagyaróváron. Ezen beruházások összköltsége 300 millió forint, amiből az állami támogatás 215 millió forint. A Nemzeti Fejlesztési Terv keretében 2013-ig további 23 mentőállomás létesítését tervezik több mint kétmilliárd forintért. A bázisok megléte ahhoz szükséges, hogy a mentőszolgálat eleget tudjon tenni a riasztástól számított 15 perces kiérkezési időnek.

MTI
Tóth Mihály, a városrész első embere természetesen elismeréssel beszélt a legújabb egészségügyi beruházásról. Köszöntőjében kiemelte a kerületi összefogást, amely nélkül nem valósulhatott volna meg az állomás, továbbá elsorolta az önkormányzat erőfeszítéseit: a kerek 30 millió forintot, meg a telket, amivel Csepel hozzájárult a mintegy 90 milliós költségvetéshez. A maga részéről ezután eredményes munkát kívánt az intézményt elfoglaló dolgozóknak.

Dr. Vojnik Mária is elégedett volt. Csepel irigylésre méltó helyzetének ecsetelése után megemlítette, hogy EU-s forrásokból további 450 milliárd forintot fognak fordítani az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére, a kitűzött végcél érdekében: a mentés-légimentés Magyarországon mindenhol érje el a minimálisan elvárható 15 percen belüli kiérkezési időt, ráadásul az a kiérkezés olyan felszereltségű járművel történjen, hogy a gyógyítást már a szállítás közben el lehessen kezdeni.

Dr. Göndöcs Zsigmond OMSZ-vezérigazgató elsősorban a mentőszolgálat idei és jövőbeni terveire összpontosított. Közölte, hogy még ebben az évben létesül 6-7 hasonló fejlettségű állomás az ország különböző pontjain, valamint 2013-ig uniós pénzekből újabb 23 intézmény megújítására lesz lehetőség. A csepeli mentőbázisról kissé ünneprontóan azt mondta, hogy nehéz szülés volt, kétszer indultak neki, mivel először le kellett állítani az építkezést a fő és az alvállalkozó között kitört pénzügyi vita miatt.



Fény…

Az egybegyűltek a késő délelőtti fényár mellett láthatóan a boldogságban is úsztak, az össznépi jókedvet láthatóan nem ronthatta el semmiféle gomolyfelhő. Egyedül talán a menetrendszerű tapsviharokról számolhatunk be, azok viszont minden egyes programpont után lecsaptak az Áruház téri szakrendelő udvarára. Volt itt minden: trombitaszó zongoramuzsikával és pajkos operaénekkel keverve, polgármesteri díjosztogató, ünnepélyes kulcsátadás, örömittas szalagátvágás, miegymás. Ha az ember végignézett a nagyrészt fehérben feszítő egészségügyi dolgozók tömegecskéjén, már-már a mennyországban érezhette magát.

…és árnyék

Nagy kérdés, vajon eszébe jutott-e bárkinek is ezen a délelőttön, hogy pár buszmegállóval arrébb van egy másik emblematikus egészségügyi intézmény is, amely a napfényben büszkén sütkérező SZTK-val ellentétben éppenséggel hosszú ideje árnyékban áll. A Fővárosi Önkormányzat által fenntartott Csepeli Weiss Manfréd Kórház 2003 óta nem fogadhat aktív fekvőbetegeket, a nagyrészt krónikus elfekvőként üzemelő egykori gyárkórház „megmentéséért” nemrég népszavazást kezdeményezett a helyi Fidesz frakció, az akció azonban már az első akadályon hanyatt vágódott, amikor is dr. Szeles Gábor, a XXI. kerület jegyzője, egyben a helyi választási iroda vezetője a múlt héten megtagadta a népszavazási kezdeményezésként benyújtott aláírásgyűjtő ív hitelesítését. (Egyébként ezt mindhárom kérdés esetében megtette.) A kórházra vonatkozóan Szeles Gábor lényegében a következő indoklást tette közzé: mivel a kérdés arra vonatkozik, hogy a képviselő testület kezdeményezze-e vagy sem a fővárosnál a kórház Csepelnek való átadását, nem hitelesítheti azt, mert az költségvetést is érintő döntés lenne, arról pedig a hatályos alkotmány egyértelműen kimondja, hogy nem lehet népszavazást tartani. Ezen kívül a jegyző szerint a szavazásra bocsátott kérdések nem elég szakszerűek, pontosak, és egyértelműek.

Kell

Németh Szilárd, a csepeli Fidesz-frakció vezetője a következőképp reagált az eseményekre: először is nagyon örül annak, hogy Csepelen megújult a mentőállomás, annál is inkább, mivel 2003 óta maga is szinte minden évben nyújtott be indítványt egy új mentőállomás felépítésére vonatkozóan. Egyetért Tóth Mihállyal abban, hogy ezúttal tényleg az ellentétes politikai oldalon álló képviselők összefogása hozta meg a sikert. Azonban azt, hogy a Weiss Manfréd Kórházat megszűntették, nem lehet egy mentőállomással pótolni. Hiszen a betegeket azóta az erzsébeti Jahn Ferenc Kórház látja el, ami szerinte óriási távolságra van a kerületi emberektől. Németh Szilárd úgy gondolja, az egyetlen megoldás az lenne, ha a csepeli kórház átkerülne a „szigetország” kezelésébe. Okos gazdasági vezetéssel pedig el lehetne érni, hogy az intézmény ne termeljen veszteséget az Önkormányzatnak, hiszen lenne igény a klinikára és ha magántársaságok fenn tudnak tartani kórházakat pozitív pénzügyi mérleggel, ez egy agglomerációval együtt 140-150 ezer fős kerületnek miért ne sikerülhetne? A népszavazásról pedig annyit mondott, hogy bár még nem kapta kézhez a jegyző indoklását, biztosan fellebbezni fognak, tehát eszük ágában sincs újrafogalmazni a kérdéseket.

Nem kell

Mikor még minden csepeli akarta
Budapest Főváros Közgyűlése a június 26.-i ülésén döntött a Csepeli Weiss Manfréd Kórház és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház összevonásáról. A késő esti órákban a képviselők egyenként, névszerint szavaztak. Horváth Gyula csepeli alpolgármester, a XXI. kerület fővárosi képviselője nemmel szavazott az összevonásról. A közgyűlésre érkező képviselőket a Váci utcai Új Városháza bejárata előtt kordon és mintegy száz főnyi tömeg fogadta. A tiltakozók a kórház bezárása ellen tüntettek.

Csepel on-line, 2003. június 29.
Horváth Gyula XXI. kerületi MSZP-s alpolgármester viszont úgy látja, nincs semmi realitása annak, hogy az önkormányzat fenntartson egy már régóta veszteséges közgyógyintézményt. Mint mondja, „nagyon komolyan szeretne elbeszélgetni Fideszes kollegáival, vajon ők hol látják az ehhez szükséges forrást”. Szerinte a kérdés jelen pillanatban nem aktuális és még csak nem is érdemes egy komoly szakmai vitára. Semmiféle számítások nem támasztják alá Németh Szilárd elképzeléseit, ellenben annak idején pont azért kellett megszűntetni a fővárosnak a kórházat, mert az évi több százmilliós dotáció mellett is egyszerűen képtelen volt fenntartani magát – és erről pontos kimutatások is vannak. A jelenlegi „erősen csökkentett üzemmódú” működéshez az önkormányzat amivel tudott eddig is hozzájárult, és ez a jövőben sem változik – teszi hozzá.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön kire szavazna az országgyűlési választáson?
MSZP
Jobbik
Fidesz-Kdnp
Momentum
LMP
Együtt
DK
Kétfarkú Kutya Párt
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását