Szülni vagy kutatni?

 Van tehát miről beszélni, s kivételesen nem „csak” azért, mert itt az ideje kihúzni a füldugókat, levetni a szemellenzőket, és odafigyelni arra a néhány törekvésre, amely a nők tudományos karrierlehetőségein javítani igyekszik. Hanem azért is, mert épp egy hete zajlott Budapesten egy nagyszabású konferencia a témában, a Tudományos és Technológiai Alapítvány (TÉT) rendezésében.

Egyre Nő a TéT

Dr. Groó Dóra, az alapítvány ügyvezető igazgatója lapunknak elmondta, hogy a Tudományos és Technológiai Alapítványt 1994-ben hívta életre a Külügyminisztérium azzal a céllal, hogy segítse a magyar kutatók, kutatóintézetek, egyetemek, kutatás-fejlesztés (K+F) közeli cégek nemzetközi kapcsolatait, valamint, hogy támogassa őket a nemzetközi K+F együttműködésben való részvételükben. Az igazgatónő hozzáteszi, hogy szigorúan közhasznú szervezetről van szó, amelyet tíztagú kuratórium irányít (elnöke Dr. Bakonyi Péter, az MTA SZTAKI igazgatóhelyettese). Jelenleg 12 munkatársuk van.

Az alapítvány egyrészt a kétoldalú kormányközi tudományos és technológiai egyezmények alapján folyó projekteket kezeli az Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) megbízásából, másrészt aktív szerepet tölt be az Európai Unió 7. Kutatási Keretprogramjában való magyar részvétel támogatásában. Az utóbbi hét évben az alapítvány több mint harminc EU projekt vezetője vagy magyar partnere volt, van tehát tapasztalata tudományos programok felkarolása terén. Fontos tudni, hogy ezek a programok az egyes tudományterületeken egytől-egyig feltérképezték a magyar kutatási és együttműködési lehetőségeket, ezen kívül ismeretterjesztő feladatokat láttak el a különböző kutatásokról, magyar szakembereket juttattak be uniós kutatóprogramokba, valamint segítették a hazai keretprogram résztvevőit a pályázatok elkészítésében, a futó projektek során felmerülő adminisztratív és pénzügyi problémák megoldásában.

Groó Dóra azt is közölte, hogy A TéT Alapítvány fenti tevékenysége az egész országra kiterjed, és az elmúlt években egyre inkább előtérbe került a társadalomtudomány, s annak egy speciális területe, a "nők és tudomány" kérdésköre. Ezen a területen az alapítvány számos EU és magyar projektet, megbízatást nyert el, és az utóbbi három évben hat nagy rendezvényt szervezett Magyarországon.

Fő a tudatosság!

Az Unió 7. Keretprogram projektje által finanszírozott tanácskozás fő célja az volt, hogy tovább erősítse a tudatosságot a kutatásban dolgozó nők körében, és elérje, hogy a probléma végre nagyobb figyelmet kapjon a jelenleginél. Elsősorban két területen van szükség előrelépésre: az ágazatban tevékenykedő nőknek először is közvetlen környezetükben (férfi munkatársaik, főnökeik) kell magukra irányítaniuk a figyelmet, másodsorban pedig az illetékes kormányzati, intézményi döntéshozóknál kell „kicsapniuk a biztosítékot”. Nem véletlen, hogy a megbeszélés során több résztvevő is felhívta a figyelmet a tudatosság növelésének fontosságára, mivel jelenleg nemhogy a férfiak, de gyakorta még a nők sincsenek tisztában azokkal a hátrányokkal, melyek akadályozzák őket karrierjük kiteljesítésében.
@@

Egyesült erővel a diszkrimináció ellen

Nagy kérdés persze, hogy mit ér akár a legnagyobb gonddal megszervezett szakmai konferencia, ha csupán süket fülekre talál. A múlt heti eseményen összesen 60 fő jelent meg. Igaz, köztük voltak kutatók, különböző minisztériumok képviselői és civil szervezetek egyaránt. Dr. Groó Dóra azt is megjegyezte, hogy a média érdeklődése a vártnál (és a megszokottnál) ezúttal valamelyest nagyobb volt. A konferencia által elért konkrét eredményekről az igazgató elmondta, hogy a jelenlévők létrehoztak egy civil egyesületet, melynek a jövőben a következő feladatai lesznek: képviselni a K+F területén dolgozó nők érdekeit, támogatni őket különféle eszközökkel (információszolgáltatás, pályázati segítségnyújtás, szakmai tréningek szervezése stb.), valamint javaslatokat tenni a helyzet javítására, az észlelt problémák megoldására.

Hogy lesz az egyenlőségből egyenlőtlenség?

Hogy a tanácskozáson világra hozott független társadalmi szervezet meghozza-e az áttörést vagy sem, azt ma még nehéz lenne megjósolni. Annyi mindenesetre borítékolható: lesz dolga az új egyesületnek bőven, hiszen az esélyegyenlőség megteremtéséhez nem elég csupán látni az üdvözlendő célt (több nőt a tudományba!), ismerni kell a problémakör teljes mechanizmusát is. Mindezt Dr. Groó Dóra meglehetős pontossággal világítja meg. A nők általában nagy lendülettel indulnak neki a tudományos karriernek. Ezt mutatja, hogy manapság (itthon és külföldön is) közel egyenlő a lányok aránya, mint a fiúké a doktori tanulmányokat elkezdő fiatalok között (45%). De aztán szép lassan elfogynak a nők, részben azért, mert a család elvonja őket a tudományos pályáról, részben pedig, mert elbátortalanodnak, önbizalmukat vesztik amiatt, hogy nem tudnak a fiúkhoz hasonlóan haladni a kapcsolatépítésben, cikkek megjelentetésében, külföldi tanulmányutak elnyerésében. Ennek hozományaként középvezetői (pl. egyetemi docensi) szinten már sokkal kevesebb a nő, mint a férfi, és a helyzet a felsővezetői, professzori szinten még tovább romlik (18% nő). A kutatáspolitikáért felelős testületek meglehetősen szomorú képet mutatnak a nők képviseltsége szempontjából, hiszen szinte egyik bizottságban sincs nő. Csupán egy példa: az egyik legfontosabb szakmai szervezet, a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KUTIT) csak férfiakból áll.

Nem lehetetlen, csak megoldhatatlan

De csakugyan összeegyeztethetetlen az anyaság a kutatói karrierrel? Groó Dóra szerint a múltkori konferencia is bizonyítja, hogy nem, hiszen az előadást tartók közül nem egy nő már pusztán a „jelenlétével” is rácáfolt erre, azonban azt megjegyezte, hogy jóval nehezebb család mellett karriert építeni a nők számára a tudományos pályán. Egész egyszerűen azért, mert nincsenek meg azok az eszközök, mechanizmusok, amelyek segítenék visszatérésüket a szülés után, vagy amelyek támogatnák őket abban az időszakban, amikor a gyerekek sok gondozást, odafigyelést igényelnek. Egyelőre még a házastársakban is ritkán tapasztalható olyan felelősségvállalás, amely hathatós segítséget nyújtana a gyermeknevelésben és más családi teendők ellátásában, a terhek megosztásában a kutató feleségnek – mondja a TéT alapítvány első embere.

Európa tetején?

Általánosan elfogadott vélekedés, hogy mi, közép-európaiak tulajdonképpen minden számba vehető összevetésben le vagyunk maradva a fejlett nyugati országoktól. Nos, a nők tudományos esélyegyenlősége terén kivételesen nincs szégyenkezni valónk, mint Dr. Groó Dóra tájékoztatásából kiderül. Magyarországon a K+F területén körülbelül 35% a nők aránya, ez pedig jobb, mint a „régi” EU-15 átlaga. A probléma inkább (itthon és az unióban is) az előrehaladásban van, nem véletlenül foglalkozik vele kiemelten is az Európai Bizottság. „Európa versenyképessége szempontjából nagyon fontos lenne megőrizni a kutatói karriert elkezdett nőket, és több lányt arra rávenni, hogy tudományos pályát válasszon.” – teszi hozzá a szakember.