Az eredmény sok esetben okozott meglepetést: a sólymok például hiába hasonlítanak a héjákra és a sasokra, a rokonság csak nagyon távoli. A színpompás, nappali életmódot folytató kolibrik pedig a szürkésbarna, éjjel aktív lappantyú leszármazottai.

A vizsgálat igazolta a papagájok és az énekes madarak közötti viszonylag szoros kapcsolatot, amelynek létét sokáig megkérdőjelezték.

Az eredményeiket a Science magazinban közlő szakemberek elismerik, hogy megállapításaik nagy vitát válthatnak ki, ráadásul számos tankönyvet és ornitológiai munkát át kell majd írni.

A madarak mintegy 150 millió ezelőtt alakultak ki, valószínűleg kicsi, tollas, húsevő dinoszauruszokból. Ma ismert formájuk evolúciós mértékkel nézve nagyon gyorsan, mindössze néhány millió év alatt alakulhatott ki, ami megnehezíti a folyamatot kutató tudósok dolgát.

A mostani eredmények alapján mindenesetre a madarakat három nagy csoportba lehet besorolni: szárazföldi madarak (mint amilyen a veréb), vízi madarak (például pingvin), valamint tengerparti madarak, mint amilyen a sirály.

A fajokat nehéz lenne ugyanakkor a józan ész alapján besorolni, a flamingók például nem a vízi madarakkal állnak rokonságban, hanem később alkalmazkodtak a vizes élőhelyekhez; több röpképtelen madár legközelebbi rokona pedig vígan hasítja a levegőt.