Csak keveseket riaszt vissza e szenvedélytől, hogy minden ötödik magyar a dohányzás okozta betegségektől hal meg. Sőt, a dohányosok még saját érdekvédelmi szervezetet is alapítottak önpusztító jogaik érvényesítésére.
A dohányosok és nemdohányzók ellenérdekeltsége folyamatosan viták, összeütközések forrása - családon belül, munkahelyi és egyéb közösségekben. Pedig a dohányosok úgy vélik, lehetne békében élni egymás mellett, tiszteletben tartva mindkét fél jogait, viszont a dohányzásellenes elképzelések, tervezetek szerintük emberi jogaikat sértik. Fodor Pétert, a Füstölgők Társaságának elnökét ezért először arról kérdeztük:
- Ha meggyőződésük, hogy lehetséges a béke a két tábor között, miért nem tudunk önökről? Elkeseredett dohányosok véleménye szerint a Füstölgők Társasága nem elég hangosan védi a dohányzók érdekeit.
- Statisztikai adatok, közvélemény-kutatások bizonyítják, hogy az ország lakosságának harmada dohányzik. Az arány nagyjából megegyezik a többi európai ország adataival. Mi kisebbségi helyzetben képviseljük a dohányosokat. Ebből következik, hogy megfontoltan választjuk meg, mikor állunk a nyilvánosság elé, melyek azok az alkalmak, amikor a füstölgők érdekeiért emelünk szót.
Kommunikációnk lényeges szempontja, hogy mi dohányzunk, de együtt vagyunk azokkal, akik nem füstölögnek, s programunkban többek között megfogalmaztuk azt is, hogy a kulturált dohányzást kívánjuk támogatni. Részt vehettünk tíz évvel ezelőtt a nemdohányzók védelméről szóló törvény előkészítésében, s többször figyelembe vették javaslatainkat. Nem mi vagyunk a döntéshozók, de érdekeink képviselésének lehetőségét nem szabad elszalasztani. Egy demokráciának az a lényege, hogy el tudjam mondani véleményemet. Válaszom tehát: nem hangos tiltakozásra van szükség, hanem markáns érdekképviseletre - válaszolta az elnök.
- Igénybe veszik jogi szakemberek segítségét? Hiszen helyenként olyan szabályok születnek, olyan tiltások lépnek életbe, amelyek sokak - és nem csak a dohányosok - szerint az alapvető emberi jogokkal ütköznek.
- Természetesen vannak szakértőink, igénybe is vesszük a segítségüket. Csak érdekességként említem: gyakran értesülünk arról, hogy az unió országaiban milyen intézkedéseket vezettek be, vagy terveznek a nemdohányzók védelmében. Ezek a példák előszeretettel emlegetik az ír, az angol, az olasz példát, amelyek igen szigorúak, de nem szólnak a portugál, a spanyol, az osztrák, a cseh példákról, amelyek sokkal toleránsabbak. Azt gondolom, így lenne teljes a kép. Az uniós ajánlásokhoz fűződő állásfoglalásunkat egyébként eljuttatjuk Brüsszelbe is, abból kiindulva, hogy akik nem dohányoznak, azoknak joguk van füstmentes környezethez. Társaságunk egyik álláspontja is az, hogy az egyik ember szabadságjoga addig terjedjen, ameddig a másikat nem sérti. De mindkét oldalnak meg kell tanulnia, mit jelent a tolerancia, s vizsgálni kell minden törvény esetében, hogy mennyire életszerű és betartható. A teljes tiltással szemben mi a fokozatosságot képviseljük. Az egyik problémát abban látjuk, hogy az 1999-ben elfogadott nemdohányzók védelméről szóló törvény végrehajtási utasítása nem született meg, a jelenlegi módosítást pedig nem előzte meg hatástanulmányok készítése - állítja Fodor Péter.
- A jelenlegi tendencia azt mutatja, hogy korlátoznák a dohányzást, de egyben a termék forgalmazását is. A dolog kicsit sántít, mivel a hazai zárjegyes dohányárú legális termék. Más: van néhány település, ahol a közterületeken korlátozzák, vagy tiltják a dohányzást. Elismerjük, hogy egy képviselőtestület a saját városában hozhat ilyen döntést, csakhogy az már nagy baj, ha ez a döntés egyúttal megbélyegzéssel is jár. A környezet kulturáltabbá tételét pedig mi is fontosnak tartjuk, s támogatunk minden olyan törekvést, amely ezt szolgálja. Mi is kérjük a dohányosokat, hogy ne dobálják el a csikkeket, miközben arra gondolunk: több csikkgyűjtő láda elhelyezésével is lehetne tenni a környezetért. Összefoglalva: a párbeszéd hívei vagyunk! A nemdohányzóknak azt a csorbíthatatlan jogát, hogy füstmentes környezetben élhessenek, valóban nem szabad megsérteni. Ám meg kell találni a módját annak, hogy a dohányosok is létezhessenek. Nem értünk egyet például a dohányzás teljes tiltásával a vendéglátó helyekről. Legyen joga egy vendéglő tulajdonosának eldönteni, hogy tud-e különválasztott helyiséget kialakítani, ahová dohányzók és nemdohányzók is betérhetnek anélkül, hogy egymást zavarnák. Befejezésül pedig - s kérem, ne vegyék ünneprontó füstölgésnek - megjegyzem: ha a a zárt helyekről az utcára szorítják ki a dohányosokat, az újabb problémákat fog felvetni.
