Az asztma görög eredetű szó és nehéz légzést jelent. Elsőként Hippokrátesz, az orvostudomány atyjának tekintett tudós írta le ezt az allergiás betegségeket, amelynek jellemzője, hogy a hörgők mindenféle külső ingerre különlegesen érzékenyek, s beszűkülnek. Bizonyos behatásra asztmás görcs alakulhat ki, ám a betegségnek vannak tünetmentes időszakai is. A betegség pontos oka "orvosi rejtély", az azonban bizonyos, hogy a hajlam genetikailag örökölhető, s a por, a levegő szennyezettsége, valamint a szervezet fizikai megerőltetése hozzájárulhat a légutak összeszűküléséhez.
A hullámszerűen visszatérő fulladásos időszakokban az asztmás görcsök mellkasi sípolással, búgással nyilvánulnak meg, a kiváltó ok lehet egyebek között házi por, dohányfüst, mikroorganizmus. Létezik sportasztma is, amikor az intenzív testmozgás váltja ki a légzési problémákat. A gyakori fulladások maradandó tüdőkárosodást okozhatnak, súlyos rohamban akár fulladásos halál is bekövetkezhet. Mai ismereteink szerint az asztma nem gyógyítható, de kezelhető, s az asztmás beteg teljes, aktív életet élhet.
Becslések szerint világszerte mintegy 300 millió ember szenved ebben a betegségben, s számuk rohamosan növekszik. Az asztma világméretű előretörése megfigyelhető a felnőtteknél és a gyerekeknél egyaránt, de a gyermekeknek mintegy fele "kinövi" asztmáját.
Magyarországon mintegy százezer asztmás gyermek és több mint kétszázezer asztmás felnőtt él. Az elmúlt húsz évben sokat fejlődött a kezelés, a korszerű készítményekkel a betegek többségénél jól kontrollálhatók az asztmás tünetek.
Kutatások igazolták, hogy a Hatha-jóga - a légzési kapacitás javítása, a mellkasfal tágulékonyságának, illetve az erőltetett kilégzési térfogatok növelése révén - kedvező lehet számos légúti betegség, így az asztma kezelésében is. Az asztmás betegek között sok közismert személy is található, csak néhány azok közül, akik az asztmájuk mellett váltak sikeressé: Charles Dickens, Marcel Proust, Theodore Roosevelt.
