2024. május 6. - Ivett, Frida

Régiós fejlesztések délen

Déli határfolyónk szép tájait sokáig nem járhatták be turisták. A politikai változásoknak és az 1,1 milliárdos összértékű Dráva-projektnek köszönhetően az elzártság már a múlté, a természetbarátokat és a helyi nevezetességek iránt érdeklődőket pedig már n
2008. április 3. csütörtök 10:38 - Hírextra
Két megye, Baranya és Somogy önkormányzata, öt kistérség, több mint negyven település, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park összefogásával megszületett az a nagyléptékű terv, amely a szelíd turizmus, vagyis a természetszerető és járó, a táj szépségeire rácsodálkozó ember számára kívánja megnyitni a határfolyó hosszú ideig elzárt környékét, és - mintegy 50 kilométeres körzetben - a partját. Az Európai Unió társfinanszírozásával, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében megteremtődött ennek a pénzügyi háttere is, és az 1,1 milliárd forintos költségvetésű Dráva-projekt néhány év alatt elérkezett a befejezéső szakaszához.

Aki erre jár, azt látja, hogy a táj megtartotta egységes arculatát, a létesítmények belesimulnak, hagyományos alapanyagok felhasználásával készültek a menedékházak, esőbeállók, Berzencén megújult az egykori iskola (benne a Dráva-medence élővilágát bemutató kiállítás és helytörténeti gyűjtemény kap helyet), Gyékényesen egy Kilátó elnevezésű házban a halászattal, a vidék növényeivel, állataival ismerkedhetünk. Nagyatádon bemutatóközpont, Kémesen tájház, Harkányban kilátó és turistaközpont, Tésenfán turistapihenő, Kovácshidán pedig az országos védettségű ősmocsár növény- és állatvilágát ismertető épület kialakítására került sor, egységes építészeti koncepció alapján.

Működik már a drávaszentesi ökoturisztikai látogatóközpont, amely nemrég otthont adott annak a tanácskozásnak, amely összegezte a résztvevők tapasztalatait. Sárdi Árpád, a Somogy megyei önkormányzat alelnöke például a következőket emelte ki:

- Nem titkolom, először kételkedtünk abban, hogy két és fél százalék önerővel közel egymilliárd forintot nyerhetünk el, ám mégis így lett. Külön öröm, hogy mind a 44 eltervezett projekt megvalósult, és közben mindenki tanult belőle. Például azt, hogy miként kell egy ekkora tervet elkészíteni, hogyan tudunk ennyi partnerrel együttműködni, és rájöttünk arra is: érdemes bízni abban, hogy az uniós pályázatokon nyerni, azokat megvalósítani nem ördöngösség. Sem földrajzi kiterjedésében, sem szereplői számát tekintve nem indult még ekkora méretű projekt, mind ez! A folytatás pedig az lenne, ha a határon is átívelő beruházásként fejeződne be a Dráva-projekt. A horvát-magyar CBC-IPA programot pár hónapon belül meghirdetik és akkor ezeket az elemeket össze tudjuk kapcsolni, fejlesztve a kerékpárutat a Dráva partján, turisztikai attrakciókat teremtve a túlparton is, hiszen ez a vadvíz-ország egyre népszerűbb az evezősök között. Nem véletlenül hívtuk meg a Duna-Dráva Nemzeti Parkot az együttműködésbe, a zöldturizmus a természethez szorosan kapcsolódó létesítményeket kíván. Nem tömegturizmust szeretnénk, hanem nevelni, bemutatni az értékeket! A fenntartási költségeket az önkormányzatok tudják vállalni. Ez az ország egyik legszegényebb térsége, a történelmi adottságok miatt itt sokáig semmilyen fejlesztés nem történt. Bár a Dráva-projekt nem fogja átfogóan megoldani a foglalkoztatási gondokat, de azért félszáz embernek ad munkát. A településeken pedig lehetőséget nyújt a falusi vendéglátók jövedelmének kiegészítésére.

- Hogyan tovább? Milyen célközönség megnyerésére törekszenek, hogy minél többen ismerhessék meg ezt a gyönyörű tájat? - kérdeztük Hegyi Zsuzsannát, a Magyar Turizmus Zrt. regionális marketing igazgatóját.

- Amíg a vendégfogadás körülményei, különösen a parti táborhelyek nem fejlődnek, elsősorban a belföldi vendégkörre számítunk. A 18-25 év közötti ifjúsági, és a 30-40 év közötti nagyvárosi magasabb képzettségű, szellemi foglalkozású, nagyobb baráti társasággal utazó evezős, vagy kerékpáros túrákat kedvelő réteget az 5-6 napos, az egynapos túrákkal pedig a táj 50 kilométeres térségében tartózkodó vendégkörét kívánjuk elérni, hogy utóbbiak tartózkodási idejét egy nappal megnöveljük. A hajókirándulás a nyugdíjasok, a kisgyermekes családok, és a kiránduló általános iskolások szórakozása lehet. Nyomtatott információs anyagokkal, például a Dráva-mente útikalauzzal, tematikus szórólapokkal és turisztikai térképpel szeretnénk őket elérni. De támaszkodunk on-line eszközökre is, és az egyetemeken is megjelenünk a Magyar Turizmus e területre vonatkozó anyagaival, informátorral és kiadványokkal. Marketing kommunikációra a Dráva-projekt 25 millió forintot különített el, amelyből az említetteken kívül elkészült három nyelven a www.dravamedence.hu internetes portál, egy tízrészes reklámfilm sorozat, egy promóciós film, és CD. A terjesztésük megkezdődött. A fejlesztés érdekében minden szektorral együttműködünk, a munkaügyi, vállalkozásfejlesztési, a területfejlesztési szervezetekkel, a vállalkozókkal és a civil szakmai közösségekkel és az önkormányzatokkal egyaránt.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Gazdaság / HR témában
Ön miként vélekedik a magyar gazdaságról?
A gazdaságunk szárnyal, határ a csillagos ég!
A gazdaságunk bár a levegőben van, magassága legfeljebb másfél méter, sebessége egy csigával azonos.
A gazdaságunk valaha szárnyalt, jelenleg a sütőben sül, zöldségkörettel.
A reformok működnek
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását