Nálatok vannak-e…?

Tágasabb, barátságosabb helyre költöznek a szavannalakók, az emberszabású majmok és medvék, az új kifutók már átadás közeli állapotban várják a lakóikat. Mikor nyílnak meg az új objektumok?

Az új Szavannaházat múlt héten átvettük a kivitelezőtől, most még következnek a kisebb-nagyobb belső munkák, amelyek 5-6 hetet vesznek igénybe. Remélem, májusban a közönség már állatokkal telve láthatja a létesítményt. Az emberszabású majmok kifutójának átadásához annyi időre van szükség, amíg ki nem nő az ezen a héten elvetett fű, tavasszal ez is megnyílik. A medvekifutónál is kisebb kiigazításokra van még szükség, itt valójában maguk a medvék kérdésesek, vagyis hogy sikerül-e Európából az ide szánt ajakos medvéket beszerezni vagy sem. Ha sikerül, kicsit gyorsabban történik meg a kifutó átadása, ha nem, akkor az indiai partnerünk által ajánlott ajakos medvéket kell Budapestre szállítani, ami időben kitolhatja az átadást.

Összesen mekkora területen és milyen változásokat jelentenek a felújítások a korábbi állapothoz képest?

Az Állatkert területének az egyharmadát újítottuk most fel, ez az elmúlt fél évszázad legnagyobb állatkerti beruházása volt, és a Nagy Szikla egész környezete is újszerű állapotba kerül, tehát nem csupán az eredeti állapotot újítjuk fel, hanem a kifutóméretek is sokat változnak. Korábban például a gorillák egy körülbelül 150 négyzetméteres külső kifutót használhattak, az új kifutójuk olyan 1500 négyzetméteres.

Mindez mennyibe került?

Címzett támogatásból, tehát költségvetési forrásból származott a pénz nagy része, ami fővárosi támogatással egészült ki, és ez bruttó 2,7 milliárd forintot tett ki.

Milyen fejlesztések és beruházások várhatók még a szezonkezdetre, beleértve a kisebbeket is?

Ez a beruházáscsomag másfél tucat új létesítményt eredményez az állatkert számára. Az eddig említetteken kívül megújul az orangutánok kifutója, mely már nagyjából kész állapotban van, a kis pandák is új kifutót kapnak, a korábbi lámakifutóba ázsiai vadkutyák költöznek, ez a faj sosem volt korábban Budapesten. Az épületállományban radikális változás, hogy egy hatalmas, télen is járható állatház együttes keletkezett, ez az új szavannakifutó mellett található. Az épület egybekapcsolva az állatkert legnagyobb közönség által bejárható tere lesz, hiszen nagyobb, mint a Pálmaház. Eztán a kert két végpontjában egy-egy hatalmas, téliesített létesítmény is áll, amely reményeink szerint serkenteni fogja az intézmény téli látogatását. Az új objektumban helyet kap egy új Zsiráfház, egy új Antilopház, a régi Teveházból az orrszarvúak új házát készítettük el, ami szintén kapcsolódik az épületegyütteshez, így az orrszarvúak már télen is láthatóak lesznek. Létesült továbbá egy új elefántistálló, amelyikben a korábbi egy-két elefánt helyett, ötöt-hatot lehet tartani.

Az Állatkert alapterülete adott. A belső terjeszkedéssel, átalakításokkal mikor érkeznek el a lehetőségeik határához?

Az Állatkert teljes rekonstrukciójának a 85-90 százalékával végeztünk, ami másfél-két évtizedes folyamat és küzdelem eredménye, és már nem sok maradt hátra. Amit házon belül még meg lehet csinálni, és aminek már a koncepciója és az építészeti tervei is készen vannak, az a régi bölényház és zsiráfház térségének felújítása, tehát ezen épületeknek az eredeti, műemléki, Kós Károly-i modorban történő újjáépítését tervezzük még, valamint az Állatkertnek a gazdasági területén található épületeknek a felújítását. Ha ezek a munkálatok is lezajlanak, elmondható, hogy rendben van az Állatkert. Mindehhez még egy projekt tartozik, mint a kerítésen belüli legnagyobb lehetőség: a Nagy Szikla belsejének a kihasználása. A külsejét már rendbe hoztuk, már nem kell attól tartanunk, hogy a betondarabok a fejünkre zuhannak, viszont belül mintegy 2500 négyzetméter beépíthető tér van. Régi koncepciónk, hogy létesüljön benne egy zoológiai múzeum, mégpedig a modern kor üzeneteivel és módszereivel, egy interaktív szabadidős központ, amely helyet biztosítana egy 3D-s mozinak. Ezek a terveink még a házon belül. Tudomásul kell vennünk, hogy pici az alapterületünk, az európai fővárosok közül csak a belgrádi, a bukaresti és a tiranai állatkertek kisebb alapterületűek a miénkénél, de ezekben is jelentős bővítések zajlanak. Remélem, nem jutunk el oda, hogy a budapesti lesz a legkisebb fővárosi állatkert Európában. Ahogy Amszterdamban és Koppenhágában is megtalálták a módját az állatkertbővítésnek, úgy mi is keressük a lehetőségeket. A lehetőségeink egyik irányban a vasút felé nyúlnak, a sok felesleges, használaton kívüli vágánypár rovására. A másik lehetséges irány a Vidámpark felé mutat, amely intézmény az elképzelések szerint nagyobb területre költözne, a helyén maradó térség hasznosítását pedig az Állatkert vállalná magára, megőrizve a műemléki értékű játékokat, és főleg a növénygyűjteményt és a parki jelleget erősítenénk meg. Ehhez a fővárosnak kell lépéseket tennie.

Múlt vasárnap volt idén az első, igazi tavaszi hétvége, és már ekkor rengeteg látogatója volt a kertnek. Például az elefántok etetéséhez már akkor sem lehetett odaférni. Mi lesz a főszezonban? Limitálják a látogatók számát?

Inkább azt tesszük, hogy többször legyen egy nap ilyen lehetőség, illetve számos alternatív programot adunk a vendégeinknek. A belépők számát nem kell limitálni, az Állatkert hitelesítve van körülbelül 20 ezer emberre, de az a maximum. Ha már 8-10 ezer fölé emelkedik a látogatók száma, rendkívül zsúfolttá válik a terület. Biztos, hogy a vidámparki területek megszerzése sokat segítene, addig is együtt gondolkodunk a Vidámpark vezérigazgatójával valamilyen közös jegykonstrukcióban, ami segíthetné a tömeg jobb kezelését.

Mennyire tartja kielégítőnek a jelenlegi szolgáltatások színvonalát? Gondolok például a büfékre, amelyeknél hosszas sorban állás után, igen magas áron juthatnak a látogatók üdítőhöz, harapnivalóhoz.

A vendéglátóhelyeket nem az Állatkert, hanem bérlők üzemeltetik. Az árak tekintetében egyes létesítmények drágábbak, mások olcsóbbak, az a lényeg, hogy különböző fogyasztói rétegek igényeit próbáljuk meg eltalálni, mi az árakba közvetlenül nem szólunk bele.

És a kínálatba?

Abba már inkább. Dohánytermékeket például sehol sem lehet kapni az Állatkertben, alkoholterméket is csak egyetlen helyen, a pálmaházi kávézóban bort és koktélokat, igaz, a sör engedélyezett, azt néhány standnál árusítanak. Újdonság, hogy eldobható csomagolásban nem lehet üdítőket forgalmazni, ami szintén egyedülálló az országban. Éttermünk menüárai pedig versenyképesek az általános ligeti kínálattal.

@@

Térjünk vissza a legfontosabbra. Tervezik új állatfajták beszerzését?

Állatkertünket sokfelé elismerik gyűjteményünk kezelésének a minősége, sokszínűsége okán is a külföldi társintézmények. Tagjai vagyunk az Európai és a Világ Állatkertjei Szövetségének, körülbelül 60 olyan állatfajt tartunk, amelyek európai fejlesztési programokban résztvevő, veszélyeztetett, kihalástól megóvandó állatfajnak minősülnek. Ezek mellé idén rengeteg új állatfaj fog érkezni, olyan nagyszabású állatbeszerzésre készülünk, amilyen 1912-ben volt utoljára. A szavannakifutót be kell népesítenünk, új zsiráfok érkeznek, olyan antilopfajok, amik eddig sosem voltak a budapesti Állatkertben, „visszatöltjük” a struccállományt, az orrszarvúkat át kell helyeznünk, az ő helyükre kafferbivalyok kerülnek, a zsiráfkifutóban zebrák kapnak majd helyet, tehát egy komplex Afrika-kiállítás lesz az újdonságok között, de még idén érkeznek új elefántok is, továbbra is ázsiaiak, ami nehéz stratégiai döntés volt annak idején, de már ennél maradunk.

Gyerekkorom kedvencei a bölények voltak.

Hát, igen, a bölények. És például a szarvasok. Azok egyszerűen történelmi okok miatt szorultak ki az Állatkertből. A Szarvasház óriási stratégiai hibából akkor tűnt el a mai helyéről, amikor odaépítették az emberszabású majmok házát. Voltaképpen dönteni kellett, hogy gorilla legyen vagy szarvas, és az a döntés született, hogy gorilla, orangután, csimpánz, gibbon legyen. Ehhez most már alkalmazkodni kell, a kertben máshol nincs hely arra, hogy egy rendes szarvaskifutót létesítsünk. Törpeszarvas van a Pálmaházban, mint trópusi érdekesség, de sajnos a szarvas hiányzik az Állatkertből. Ellenben a Budakeszi Vadasparkban a bölénnyel együtt megtekinthetőek. Amikor a gyűjtemény struktúrájáról gondolkodunk, azt kell mondanunk, hogy kertünk legfőbb sajátossága az egzotikum, ezt szolgálja az épületállomány, nincs Magyarországon még egy állatkert, amelyik ennyi fűthető, téliesített épülettel rendelkezne, ezekben ehhez a profilhoz kell próbálni igazodni. Nem olcsó az üzemeltetés, de ennek révén tudott sokszínűvé válni az állatkertünk, az akváriumaink, terráriumaink, inszektáriumaink révén. A sokszínűség azt is jelenti, hogy a fajszámot tekintve a budapesti Állatkert Európa fajban egyik leggazdagabb állatkertje; több mint 800 féle állatot mutatunk be.

Milyen kiegészítő programokkal igyekeznek részt venni a gyerekek, fiatalok, na és persze a felnőttek környezettudatosabbá nevelésében, az ismeretterjesztésben? Fog még üzemelni a Barlangmozi?

A Barlangmozit moziként üzemeltetni nem érdemes. Több kísérletet tettünk erre, de az a tapasztalat, hogy a látogatóink inkább sétálni vágynak, mintsem moziban ülni. A múlt század elején a mozi, mint műfaj még újdonságnak számított, nem úgy, mint napjainkban. Ettől még alkalmanként, különböző rendezvényekhez is kötődően tartunk filmvetítést a Barlangmoziban, de a közönség számára elsősorban kiállítóteremként kívánjuk használni a helységet. Nyaranta pedig ez a ZOO-táboros gyerekek főhadiszállása. Összességében a környezeti szemléletformálásnak egy nagyon széles spektrumát kínálja az Állatkert, a hozzánk érkező óvodások, iskolások nemcsak helyszínt kapnak, hanem oktatási segédanyagokat is.

A honlapjukon olvastam, hogy továbbra is számítanak az önkéntesek munkájára. Kiket várnak és milyen feladatokkal bízzák meg őket?

Sokan jönnének selymes szőrű kis állatokat simogatni meg etetgetni, de nem igazán ezt várjuk, hiszen az állatok gondozásához szakképzettségre és gyakorlatra is szükség van, persze idővel néhány önkéntes azért beletanul ebbe is. Amihez leginkább várjuk őket, az az ismeretterjesztő munka, a közönség segítése, irányítása.

Várhatóan hogyan alakulnak az Állatkert árai az idén?

A tavalyihoz képest csökkentek az áraink, ami lehet, hogy kockázatos üzletpolitika, de úgy vélem, hogy a közönség ezt meghálálja, és a végén anyagilag jobban járunk. Például a családi jegy 5500 forint volt, most 4800. Megerősítettük a gyermekkedvezményeket, de még az 1700 forintos felnőtt jegyek árát is jelképesen 10 forinttal csökkentettük.

Jelenleg másodszor irányítja az Állatkertet. Újbóli kinevezése előtt négy évig környezetvédelmi miniszter volt. Ez a politikai kitérő befolyásolta a szakmai munkája alakulását?

Nem elég a szakmai kvalitás. Úgy érzem, számos sikert elértem első főigazgatói megbízatásom 10 éve alatt, ennek ellenére a tavalyi újrakezdés első időszakában értek támadások a politikai szerepvállalásom miatt, azóta ezek mintha megszűnőfélben lennének. Mégis úgy érzem, nehezebb a dolgom, mint mielőtt miniszter lettem volna, mintha könnyebb lett volna forrásokat találni vagy dolgokat elintézni. Persze, ha folytatódik az Állatkert korszerűsítése, ha jó munkát végzek ismét, akkor az újra hitelesíti a munkámat.

Máig emlékszem a televízióban mesélt sztorijára, amikor reggel a pingvinek a trolimegállóban ácsorogtak, mikor megérkezett az Állatkerthez…

Ilyen csattanós történetem most nincs. Viszont az én irodám alatt vannak az orrszarvúistállók. A kis orrszarvút, Lejlát a mamája nem nevelte. Nemcsak mesterségesen termékenyítették meg annak idején a mamát, hanem a borjút sem gondozta, ezért Leilát cumisüvegből kellett etetni, míg a féltonnás súlyt el nem érte. Mint mondtam, az ablakom alatt húzódik Lejla és a mamája kifutója, amiket farönkök választanak el egymástól, és mintegy két hónapja naponta látom, hogy anya és lánya ezeken a rönkökön keresztül elkezdtek ismerkedni egymással, ami azóta is tart. Összeengedni azért még egy éven belül nemigen fogjuk őket, de már rendszeresen összedugják a fejüket, ami rendkívül izgalmas látvány.