2024. április 25. - Márk

Bábolna tizedáron - Lopás vagy jó üzlet?

Ismét hordják szét az állami vagyont, ezen belül a Bábolna Zrt.-t apránként, gondolhatjuk a hír alapján: a Kerteskői gazdaságot korábban 200 milliós irányárral hirdették meg. A pályázat győztese végül 22 milliós ajánlattal végzett az élen, a családi ház á
2008. március 27. csütörtök 12:57 - Tálos Lőrinc
Bábolna a kés alatt

A valamikori egységes mezőgazdasági nagyvállalatot Bábolnán a Fidesz-MDF-Kisgazda kormány alatt kezdték élveboncolni. Az indoklásban az szerepelt, hogy az egységes és állami tulajdonban lévő Bábolna óriási veszteségeket termel az államnak, ezért szükséges a ballaszttevékenységek felszámolása, a piactól óvandó eszmei értékek (a ménes és a műemléképületek) állami tulajdonban tartása – ekkor alakult meg a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtok Kft. (BNMB) és a gazdaságos, vagy azzá tehető ágak piacra vitele, privatizálása. Mint arról a BNMB vezetésében történt személycserék kapcsán íródott cikkünkben beszámoltunk, az átalakítást annak idején politikai csatározások kísérték és felosztás során elsikkadt a későbbi gazdaságos működés szempontja. Így fordult elő az a példátlan helyzet, hogy a BNMB nem kapott a lótartáshoz szükséges földterületet – így azt jogcím nélkül, jóhiszeműen használja –, ám kapott erdőterületet, erdőgazdálkodási jog nélkül. Ezek a körülmények előrevetítették a folyamatos, veszteséges működést.

Ügyvezetők mennek, ügyvezetők jönnek

A BMNB élén Sárfy Pétert Rombauer Tamás követte. Menesztésekor felmerült, hogy azt nem szakmai szempontok indokolják, a háttérben mezőgazdasági vállalatok földigénye áll, amit politikai kapcsolatok útján próbálnak meg kielégíteni. A HVG értesülései szerint Dr. Kovácsné Horváth Klára, Bábolna szocialista polgármestere és a sertéstenyésztéssel foglalkozó Pegano Pig Kft. célozta meg a BMNB működéséhez elengedhetetlen földterületet, amit az még meg sem szerzett. Bár az állattenyésztési törvény előrja, hogy adott állatállományhoz minimálisan mekkora földterület szükségeltetik, a BMNB létezése óta ezt a körülményt nem orvosolta a mindenkori kormány. Információink szerint igen égető a Pegano Pig földigénye, részben mert annak birtokában gazdaságosabban tudja megoldani a takarmányozást, részben mert arra hitelt tud felvenni, és a cégnek már most komoly adósságai vannak, ami az ágazat helyzetét tekintve nem meglepő körülmény. Magát megnevezni nem kívánó informátorunk akkor – az ügyvezetői poszt betöltésére kiírt pályázat körülményeire és a szóbeszédre alapozva – Gráf József teniszpartnerének, Mezei Lászlónak a kinevezését valószínűsítette. Igaza lett.



Földosztás

Március 11.-én titkos, zártkörű megbeszélést tartott az MNV azután, hogy a Bábolna közgyűlése fizetésképtelenséget jelentett be, és megkezdte saját maga felszámolását. A Népszabadság értesülése szerint a megbeszélés témája a Zrt. közel hatezer hektárnyi földterületének a sorsa volt. A felmerülő lehetőségek közül az egyik, hogy az egyeztetésre is hivatalos Mezei László vezette BMNB-hez kerülne a földek bérleti joga. Ezzel a lépéssel egyben lehet tartani a földterületet, és kikerülve a földtörvény előírásait a BMNB vagyonkezelésbe adása által akár egy jogi személy haszonbérletébe, majd a szerződés lejárata után magántulajdonába kerülhet, mivel a korábbi haszonbérlő arra elővásárlási joggal bír.
Ez a körülmény utólag érdekessé teszi Mezei kinevezését. Szintén a Népszabadság információja, hogy a Leisztinger Tamás nevéhez köthető Forrás Nyrt. is érdeklődik a földterületek iránt, amit megerősít, hogy a vállalkozó korábban vállalatokat és épületeket vásárolt a környéken, például egyik érdekeltsége a Tendre Kft. vette meg a Bábolnai takarmányipar legfontosabb gyáregységét, a premix-üzemet. Információink a 200 milliós irányáron meghirdetett, végül 22 millióért értékesített kerteskői gazdaság eladása mögött is Leisztinger Tamást sejtik. Walter Andrást, a pályázat ismert győztesét többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk elérni, telefonját vagy nem vette fel, vagy kikapcsolva tartotta. A Népszabadság kérdésére sem kívánta megnevezni „barátait”, akikkel együtt pályázott. Annak ismeretében, hogy Walter a lovas turizmusban érdekelt – egy vadnyugati stílusú, úgy nevezett westernlovas tanyát tart fent Kaskantyú közelében – valószínűsíthető, hogy a Kerteskőn üzemelő vendégház és a hozzá tartozó istállók érdeklik. Mivel a pályázat szerint a 192 millióra értékelt földterület, és a 200 millióra értékelt ingó és ingatlanvagyon csak egyben értékesíthető, feltételezni lehet, hogy a pályázók megosztják egymás között a szerzett vagyont, és a föld az eddig ismeretlen társpályázó kezébe kerül.

Áron alul

Száraz Gábor az MNV szóvivője arra hívta fel figyelmünket, hogy az ÁPV ZRt. által évekkel ezelőtt készíttetett értékbecslése óta a kerteskői gazdaság ingó és ingatlanvagyonának piaci értéke változott. A valós piaci értéket befolyásolja pl. az állatállomány mérete. "Ha megnézzük a jelenlegi állapotot, akkor az ÁPV által készíttetett értékbecslés - a Bábolna helyzetét figyelembe véve nem biztos, hogy a piaci értékesíthetőség szempontjából a valós értéket tükrözi az ajánlattevők szemében. Viszont amikor az MNV kiírja az értékesítési felhívást, akkor tekintettel kell legyen a rendelkezésére álló vagyonértékelési adatokra. Egy technikai kötelem miatt ezt a megállapított összeget mindenképpen figyelembe kellett vennünk. Gyakorlatilag ez áll a 200 milliós irányár hátterében."

Sürgősen

Arra a kérdésünkre, hogy szerepet játszott-e, az aktualitását vesztett adatokkal való meghirdetésben az a körülmény, hogy a kormányhatározat értelmében a kerteskői és szendrői gazdaságok értékesítésének meg kell előznie a Bábolna Zrt-re vonatkzó további döntést, így felel: „Kormányhatározat írta elő, hogy a Bábolna privatizációjáról való döntést megelőzően e két gazdaságot magánosítani kell. Az a probléma, már az ÁPV ZRt. és az MNV Zrt. is kísérletet tett arra, hogy a kormányhatározatban leírtaknak eleget tegyen, de sajnálatos módon a Bábolna helyzete egyre gyorsabb ütemben romlott. Eközben a kerteskői és szendrői gazdaságok pályáztatása folyamatosan zajlott. Egy új értékbecslés elvégeztetése - annak időigényességét tekintve - a pályáztatást nehezítette volna."

Eladó

Azt firtató kérdésünkre, hogy a 22 millió forint mennyiben reális ár, azt a választ kaptuk: ”… szigorúan a példa kedvéért: Ha valaki ingatlant szeretne értékesíteni, akkor arra készítetthet egy állapotfelmérést, ami alapján egy ingatlanszakértő meg fogja mondani, hogy mennyi annak az értéke. Ugyanakkor a piaci értéket az határozza meg, hogy a piacon a vevők mennyit hajlandók fizetni érte. Arra a kérdésre, hogy például a kastély milyen állapotban van azért nem tudok válaszolni, mert a helyszínen nem jártam.” Ellenvetésünkre, hogy a kerteskői gazdaság eszközállományára (ingatlanok, gépek és állatállomány) 212 milliós ajánlat is érkezett így válaszol: „Hogy ki, miért annyit tartott reálisnak, amennyit ajánlott, arról a pályázókat kellene megkérdezni. A lényeg, hogy a magasabb összegről szóló pályázat olyan formai hibákat tartalmazott, ami miatt - sajnos - nem volt érvényesnek minősíthető.”

Információs aszimmetria

Az információs aszimmetria azt jelenti hogy az eladó – jelesül az állam – jóval több információval rendelkezik a portékáról, mint a potenciális vevő. Ez a helyzet akár oda is elvezethet, hogy az állam képviselőinek – akik gyarló emberek – „barátai és üzletfelei” olyan titkokat neszelnek meg, akár a portéka – a meghirdetettől eltérő – valós áráról, akár az eladást kikényszerítő, áron aluli értékesítéshez vezető körülményekről, hogy azok révén előnyt élveznek a közvagyon értékesítésekor. Tippadónk szerint baromfitenyésztéssel négy éve nem foglalkoznak az épületek elavultsága miatt, azok ma használaton kívül vannak. A reális érték már rég nem 200 millió forint, de a 22 milliós vételár így is rendkívül alacsony, hiszen az eszközállományban felújításra szoruló, de szerkezetileg ép, 760 négyzetméteres kúria és számtalan ma is működő, több min kétszáz ló befogadására alkalmas istálló található. Összehasonlításképpen a Bakonyban hasonló, lovas turizmus kiszolgálásra alkalmas épületet, hét boxos istállóval 80 millió körüli áron kínálnak az ingatlanforgalmazók. 20 millió forintért a Zirci kistérség területén 24,9 hektár, külterületi, közművek és épületek nélküli, mezőgazdasági művelés alól kivonható területet árulnak. A kerteskői gazdaságnak, csak a belterületi része 17 hektár.
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását