A Nicolas Sarkozyéhoz hasonló hanghordozású, kiváló rétori képességekkel rendelkező és színészi tanulmányokat is folytató joghallgató a múlt hétvégig az elnöki hivatal szóvivőjének, David Martinonnak a polgármesteri posztra való jelöltségét támogatta szülővárosában, Neuilly-sur-Seine-ben. Párizsnak annak a legelegánsabb külvárosában, amelynek 1983 és 2002 között a jelenlegi államfő, Nicolas Sarkozy volt az első embere.
De miután a helyiek - a közvélemény-kutatások szerint - nem fogadták kitörő lelkesedéssel az országos politikából elnöki hátszéllel érkező szóvivő-ejtőernyőst, a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) helyi képviselőivel együtt a város szülötte, Jean Sarkozy jelentette be a sajtónak, hogy személyes jó barátjával és az elnök eddigi pártfogoltjával szemben önálló jobboldali listát indítanak.
Az államfő eközben Brazíliában tett látogatást és nem kommentálta az önkormányzati pszichodrámát, melynek nyomán a francia sajtó Franciaország leggazdagabb városát Sarkovárosnak és Sarko-Dallasnak nevezte el, az ellenzék pedig kabarétréfához hasonlította a jobboldalon apáról fiúra örökített sarkozyista politikai hátba szúrási akciót, amely napokig első helyen szerepelt a médiában.
Jean Sarkozy szeptemberben döntött úgy, hogy a színpad helyett inkább jogi tanulmányaira és a politikára kíván koncentrálni, melynek igazi nyitánya lehet a megyei tanácsba való megválasztása. A megyei tanács elnöke 2004-től 2007 májusáig, elnökké választásig maga Nicolas Sarkozy volt.
A szőke, hosszú hajú fiatalember a kormányközeli Le Figaro című napilapnak adott interjújában azt mondta, hogy édesapja a kampányhoz azt tanácsolta neki, hogy "maradjon önmaga".
"Azért jelöltetem maga, mert úgy érzem, eljött az idő, hogy elkötelezzem magam amellett a város mellett, amelyet kívülről ismerek és amelyet szeretek" - jelentette ki Jean Sarkozy. Hozzátette: "alázatosan" és kizárólag helyi szinten kíván kampányolni, mert nem áll szándékában "jogot formálni arra, hogy beleszóljon az országos politikába".
Az államfő csütörtökön így kommentálta fia bejelentését: "bátor fiatalember. Eléggé büszke vagyok arra, ahogy boldogul, általában jól boldogul egyedül, pont úgy, ahogy az apja egykoron ... Olyan apa vagyok, aki szereti a fiát, így nem dolgom megmondani, hogy mit tegyen és nem dolgom megtiltani neki semmit. Minden szülőnek támogatnia kell a gyermekeit, de hagyni kell őket dönteni arról, hogy mit meg kell tenniük."
