330 kilogramm szemét fejenként a fővárosban

Az adatok abból a tanulmányból valók, amelyeket a bécsi Földművelési Egyetem hulladékipari intézete készített többéves vizsgálódás eredményeként. A kutatók összesen kilenc tonna, az ország különböző részeiből származó hulladékot vizsgáltak át, hogy az összetételből bizonyos következtetéseket vonjanak le az osztrákok szemetelési szokásait illetően.

Kiderült, hogy országos szinten a szemét mintegy tíz százaléka részben lejárt szavatossági idejű, többnyire azonban még fogyasztható, eredeti csomagolású húsféleség, tejtermék, zöldség és gyümölcs. Az arány magasabb a városokban, mint a kisebb településeken, aminek az a magyarázata, hogy vidéken - ahol tulajdonképpen megtermelik - jóval nagyobb becsben tartják az élelmicikkeket.

Az intézet szintén drága mulatságnak tekinti a pazarlást, mivel kimutatása szerint a családok évente közel négyszáz eurós felesleges kiadásba verik így magukat.

A kutatók megállapították azt is, hogy a nagy élelmiszer-áruházak ugyancsak nagy mennyiségben szabadulnak meg azoktól az élelmiszerektől, amelyeket nem tudtak eladni, bár még fogyaszthatók. Naponta 45 kilónyi élelem kerül így a polcokról egyenesen a szemétbe, hogy aztán hulladékként hasznosítsák. A kidobott termékeknek csupán töredékrésze jut el segélyszervezetekhez.

A tanulmány az osztrákok vásárlási szokásaira is rávilágít. Egyre erősödik az az irányzat, hogy kész- vagy félkésztermékeket keresnek, főleg a fiatalok, akiknek nemigen marad idejük a főzésre. Sajtokból, felvágottakból, húsokból mind többen előnyben részesítik a csomagolt árukat. Hasonlóképpen terjed a nagy tételben való vásárlás, a "kettőt fizet, hármat kap" jellegű reklámfogások hatásaként. Az idősebbek körültekintőbbek, mint a fiatalok, és alaposabban meggondolják, hogy mit vegyenek. Vidéken a lejárt szavatossági idejű termékek jelentős hányadát megetetik az állatokkal.