2008 a népszavazás mellett az adóvita éve lehet?

Egy mondatban hogyan foglalná össze, mit várhatunk politikai szempontból, 2008-ban?

Az biztos, hogy a legmeghatározóbb politikai esemény a népszavazás lesz, minden eköré fog épülni: lesz egy kampány, lesz maga a népszavazás, majd annak az utólagos értékelése, és ez így összesen fél évig, vagy akár még tovább is elhúzódhat.

Hogyan értékeli a hétvégén Egerben tartott MSZP ülést, az azt követő nyilatkozatokat?

Ami a nyilvánosságban megjelent abból az látszik, hogy az eddigiekhez képest egy új stílusú, sokkal nyugodtabb politikát kíván folytatni az MSZP. Az újabb reformok helyett ez az év inkább az eddigi intézkedések elmagyarázásáról fog szólni.

A népszavazási kampány árnyékában van valós esély arra, hogy egy visszafogottabb politikát folytat majd a párt? Milyen kampányra számíthatunk?

Igen, mert az MSZP-nek éppen az lesz a célja, hogy nyugtassa a kedélyeket, érdektelenné tegye a népszavazást a Fidesz-szel szemben, amely éppen növelni akarja majd a tétet, hogy minél többen menjenek el szavazni. Ebből következően látványosabb kampányra a Fidesz részéről számíthatunk. Az SZDSZ már jelentett meg a „nem” mellett kampányoló plakátokat, míg az MSZP várhatóan arra helyezi majd a hangsúlyt, hogy miért lenne helytelen igennel szavazni (ez különbözik az SZDSZ-étől, mert magában hordja azt az üzenetet is, hogy nem muszáj elmenni szavazni). Egy ilyen népszavazás alkalmával, ami arról szól, hogy az emberek fizessenek-e valamiért, ami eddig ingyen volt, nagyon nehéz a nem mellett eredményesen kampányolni, ez csak egy olyan esetben lehetséges, mint amilyen például a NATO-ba való belépés kérdése volt. Ezért van az, hogy az MSZP végig abban lesz érdekelt, hogy csökkentse a népszavazás súlyát, tétjét.

Gyurcsány Ferenc úgy nyilatkozott az egri ülés után, hogy a kormány meg akarja nyerni a népszavazást. Ez a szándék mennyire vehető komolyan?

Az MSZP üzenetei azt sugallják, hogy nem kívánják általános politikai szintre terelni a kérdést, hanem megpróbálják szakpolitikai keretben tartani, ami kevésbé érdekli az embereket. Ezt a népszavazást a szocialisták nem tudják megnyerni úgy, hogy a „nem”- ek kerülnek többségbe, ez teljes képtelenség. Nyerni csak úgy tudnak, ha nem mennek el annyian szavazni, mint amennyi az érvényességhez szükséges.

Melyek lehetnek azok a politikai kérdések, melyekről a népszavazás mellett is szó lehet idén? Várható-e például valamilyen konkrét előrelépés a sokat emlegetett nyugdíjreform kérdésében?

Úgy tűnik, hogy a nyugdíjrendszer átalakításának ügyét halasztani fogják, nem terveznek ebben a kérdésben komoly bejelentést erre az évre. A másik olyan ügy, ami fontos lehet ebben az évben, az az adórendszer kérdése, mert január végére várható, hogy a kormány beterjeszti saját javaslatait ezzel kapcsolatban.

Itt többek között az ingatlanadóra kell gondolni?

Az ingatlanadó a múlt évben lekerült a napirendről, ezért itt inkább általánosabb kérdésekre, az adószintre, a járulékok mértékére kell gondolni. Arra, hogy tudják-e csökkenteni jelentős mértékben a vállalkozások adóterhelését. A vita alapja már most jól látszik: Veres János pénzügyminiszter folyamatosan hangsúlyozza, hogy a kormánynak nincs módja, pénzügyi mozgástere az adók csökkentéséhez, egy igazi nagy adóreform megvalósításához, míg ezzel szemben az SZDSZ elnöke Kóka János ragaszkodik a reformhoz. Ebből akár egy olyan, hónapokig elhúzódó vita is kialakulhat, mint amilyen az egészségbiztosítási reform kapcsán az elmúlt évben.
@@
Az egészségbiztosítási törvényt Sólyom László aggályai megfogalmazásával visszautalta az Országgyűlés elé. Mi fog történni a köztársasági elnök kifogásaival? Egyszerűen lesöprik őket?

Azzal, hogy Sólyom László visszaküldte a Parlamentnek ezt a törvényt, csak azt érte el, hogy elnyúlik február közepééig az a vita, ami a törvényről szól, és ami most a nyilvánosság előtt elsősorban az MSZP-s képviselők körében folyik.

Az MSZP-n belül beszélhetünk valós vitáról? Úgy tűnik, egyes képviselőknek (például Karsai Józsefnek) csak jár a szájuk, de amikor szavazni kell, akkor nem mernek szembe menni a párt többségével.

Amikor szavazásra kerül a törvény, akkor a képviselőknek számot kell vetniük azzal, hogy ez már a kormány stabilitásának függvényévé vált, hiszen az SZDSZ ettől tette függővé a koalíció sorsát, míg Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy a törvényt bizalmi szavazásnak tekinti saját magával szemben. Ha pedig decemberben megszavazták ezt a törvényt, akkor februárban is meg fogják, mert nem változott azóta a politikai helyzet. Ennek ellenére Sólyom László kifogásaival foglalkoznak, éppen ekörül van most vita. Ez annyit eredményezhet, hogy további módosításokkal ugyan, de ismét elfogadják a törvényt.

Több olyan népszavazási kezdeményezésről olvashattunk a közelmúltban, amely az egészségbiztosítási rendszer átalakításáról kérdezné meg az embereket. A ciklus végéig, 2010-ig lát még reális esélyt egy ilyen népszavazásra?

Igen, épp a múlt héten jelentette be több civil szervezet, hogy támogatja ebben a kérdésben a népszavazást, és a Fidesz részéről is elhangzott olyan nyilatkozat, miszerint egyetértenek vele, bár aláírást nem gyűjtenek. Elvileg lehetséges, hogy ebben a ciklusban lesz ilyen népszavazás, de a gyakorlatban nagyon valószínűtlennek tarom, főleg azt, hogy még 2008-ban sor kerülhet egy újabb referendumra, mert ilyen elképzelésről is lehetett olvasni. Ráadásul egy ilyen szavazás mellett nem is olyan egyszerű érvelni, mint a tavasszal sorra kerülő mellett, hiszen fizetni senki nem szeret, maga a biztosítási rendszer viszont ennél sokkal összetettebb.

Mi lesz a tavaszi népszavazás igazi tétje? Az egyik oldal Gyurcsány Ferenc és a kormány jövőjét teszi a népszavazás eredményének függvényévé, míg másik részről azt hallani, hogy egy újabb kudarc már Orbán Viktor pozícióját is megrendítheti.

A népszavazás mind a kormány, mind a Fidesz számára kockázatot jelent. Egy magas részvétel mellett megtartott, a kormány szempontjából vesztes szavazás akár Gyurcsány Ferencet is kibillentheti pozíciójából, míg ha 25 százalék alatt lesz a részvétel, és érvénytelen lesz a szavazás, akkor Orbán és a Fidesz is komoly stratégiaváltásra kényszerülne. Azt viszont nem gondolom, hogy a Fidesz szempontjából sikertelen népszavazás automatikusan Orbán bukását is maga után vonná.

Van olyan személy, az MSZP-én belül, aki a népszavazás után nyilvánosan is felléphet Gyurcsánnyal szemben? Van egyáltalán olyan csoport a párton belül, amely hosszú távon veszélyt jelenthet a miniszterelnök pozíciójára?

Van, például a Szocialista platform, Baja Ferenc vezetésével, amely az elmúlt évben alakult újjá, és ahol nagyon sok Gyurcsány ellenesként számon tartott politikus van jelen. A neveket sorolhatjuk, mert azok már ismertek –Szili Katalin, Szekeres Imre, Kiss Péter -, de azt már nem lehet tudni, hogy közülük ki az, aki egy adott helyzetben ténylegesen maga mögé tud állítani annyi politikust, amely Gyurcsány leváltásához elegendő lehet. Gondoljunk arra, hogy Medgyessy eltávolításánál is az utolsó pillanatig (a kongresszusig) kérdéses volt, ki léphet a helyébe.
@@
A legfrissebb népszerűségi adatokból az derül ki, hogy a Fidesz továbbra is közel 40 százalékos támogatottságot tudhat maga mögött. A közvélemény-kutatásokból lehet bármilyen következtetést levonni a népszavazás kimenetelét illetően?

Elemzőként két dolgot lehet figyelembe venni. Az egyik, hogy Magyarországon népszavazásra nagyon nehéz elvinni az embereket. A másik, hogy a népszavazások előtt készülő közvélemény-kutatások mindig jóval nagyobb részvételt jósolnak, mint amekkora aztán valóban lesz. A legnagyobb kérdés az, hogy az emberek hisznek-e abban, hogy a népszavazással bármi megváltozhat, mert ha nem hisznek benne – márpedig láttam olyan felmérést, amely ezt mutatta -, akkor nem is fognak elmenni annyian, hogy érvényes legyen.

Várható-e idén előrelépés az olyan 2/3-os kérdésekben, mint például a kampányfinanszírozás szabályozása?

Ezt a kérdést is befolyásolni fogja a népszavazás. A referendum előtt ugyanis –főleg a Fidesz számára – a konfliktuskeresés lesz a cél, nem pedig a konszenzusra jutás, így a népszavazást megelőzően biztosan nem lesz előrelépés ezen a téren. Sőt a kampányfinanszírozás a kampány témájává is válhat, azért, mert ennek apropóján ismét korrupcióval, pénzek elsikkasztásával vádolhatják meg egymást a felek. Azt nem zárom ki, hogy az év második felében kialakuljon valamilyen konszenzus a két oldal között, mint ahogy arra 2007-ben is volt példa a költségvetési tanács kapcsán.

Arra lát esélyt, hogy a közvélemény-kutatások ismeretében az MSZP az utolsó pillanatokban kihátrál a népszavazás mögül, és eltörli a Parlamentben azokat a díjakat, melyekről a szavazás szól?

Ez már régóta benne van az üzenetekben. Elég csak arra gondolni, hogy még mindig van egy olyan javaslat (nem a Tóth Károly-féle, mert az nem fog megvalósulni), amely arról szól, hogy a pénztárak átvállalhatják a vizitdíjat, tehát ez nem egy lefutott ügy. Elképzelhető még olyan intézkedés, amelyik annulálja egyik vagy másik népszavazási kérdést.

Jövőre európai parlamenti (EP) választások lesznek. Várható hogy az év második felében már ez is meg fog jelenni a politikai üzenetekben?

A népszavazás után előkerülhet a téma. Ez feltehetően úgy fog történni, hogy a népszavazás eredményét rávetítik majd a közelgő EP-választásokra.

Az előrehozott választás víziója, egy a Fidesz számára győztes népszavazás után realizálódhat? Ők maguk komolyan gondolják ezt?

Nagyon ellentmondásos ezzel kapcsolatban maga a Fidesz is. Először Orbán Viktor azt mondta, hogy a népszavazás maga kikényszerítheti az előrehozott választást, majd később már úgy nyilatkozott, hogy ez csak az első lépés lehet afelé. Elvileg létrejöhet egy olyan helyzet egy nagyon elsöprő Fidesz-győzelem esetén, amelyben a kormánypárti politikusok bedobják a törölközőt, de ehhez egy nagyon tarthatatlan állapotnak kell kialakulnia, amire a jelen helyzetben rendkívül kicsi az esély.